Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha nem eszik jól a gyerek, ne erőltessük!

Érdekességek2021. szeptember 17.

Fotó: 123rf.com

Csak könyököl a gyerek a tányérja mellett? Úgy véljük, hogy gyakran nem eszik eleget? Nincs nagy baj! Ahelyett, hogy fölöslegesen idegeskednénk, vagy aggódnánk emiatt, inkább kutassuk fel az okokat.

Még csak három falatot – ha nem eszed meg, aputól kikapsz, amikor hazajön! Gyakran ilyen és ehhez hasonló „fenyegetések” hangzanak el az anyák részéről, ha a gyereknél nehezen megy le a spenót, a sárgarépa-főzelék, vagy más, általa nem kedvelt étel, és a nagy része ott marad a feltálalt adagnak.

A gyermek buzdítása arra, hogy egyen meg mindent, ami a tányérján van, sokszor belénk rögződött reflex. Emellett nem szabad pazarolni – eleget hallottuk gyermekkorunkban, és meglehet, hogy tudat alatt ezt is „átörökítjük” csemetéinkre. Pedig a szakemberek rég rájöttek arra, hogy fölösleges erőltetni, ha nem akar már többet enni a gyerek, sőt, idővel megzavarhatja az étvágyát, kedvetlenné válhat, ha közeleg az étkezés ideje. Hagyjuk hát kelletlenül enni, finnyáskodni? Íme a gyermekpszichológusok és dietetikusok néhány jó tanácsa a kompromisszumos megoldásokra:

Bízzunk az étvágyában!

A kisbaba annyit eszik, amennyire szüksége van – ez veleszületett tulajdonsága. Nem falánkságból, vagy további kínálásra, mint mi felnőttek… És ahogy növekszik, minél inkább hagyjuk szabadon dönteni afelől, hogy mennyit egyen, annál hosszabb ideig megőrzi „hatodik érzékét” a helyes mennyiségű táplálék elfogyasztásához. Ez lehetővé teszi számára, hogy ne egyen se túl sokat, se túl keveset.

Ha gyermekünknek nehezére esik befejezni egy fogást az ebédnél, a szervezetének bizonyára már nincs szüksége több táplálékra.

Talán az étkezést megelőzően nem fordított elég energiát fizikai tevékenységre, vagy túl sokat evett előző este, esetleg kifáradt az iskolában – így egyszerűen már nem éhes. Meg kell értenünk az okokat, és nem szabad tovább erősködnünk, hogy pl. „tarts egy kis szünetet, és egyél még”…

Talán túl sokat tettünk a tányérjára…

Gyakran a gyermek azért húzódozik attól, hogy az elé tett mennyiséget elfogyassza, mert túl sokat tettünk a tányérjára (előfordul, hogy annyit, mint magunknak). A mennyiséget minden esetben igazítsuk az életkorához, és a porcióknál vegyük figyelembe azt is, hogy főétkezés után a legtöbb gyerek alig várja az édességet (ami nem feltétlenül süteményt, tortát jelent) – figyelmeztetnek a dietetikusok. Amennyiben túl sokat kívánunk tőle az asztalnál, és már „nyámmog” az ételen, azzal a kockázattal jár, hogy elrontja a gyomrát, elmegy az étvágya máskor is, és a súlyának sem teszünk jót.


Rendszeresen ellenőriztessük a testsúlyát a gyermekgyógyásszal!

Amikor kicsi a gyerek, és bár szerencsére betegségnek semmi jele, időnként el kell vinni a csemetét kontrollra az orvoshoz. A gyermekgyógyász figyelemmel kíséri növekedési görbéjét, és mi általában igyekszünk ahhoz igazítani táplálkozását, a napi adagok nagyságát. Pedig ez nem mindig helyes lépés, mert a súlyának alakulását is véleményeztetnünk kell a gyermekgyógyásszal, aki több tényező, és nem csak a magasság figyelembevételével ad idevágó tanácsokat.

Fotó: 123rf.com

A gyermek pótolja, ami elmaradt…

Egy normális testalkatú, nem falánk gyermek biztosan akkor hagyja abba az evést, amikor már nem éhes. Legalább annyit evett, amennyi táplálékra szervezetének szüksége volt – hívják fel a figyelmet a szakemberek. Nem kell tehát nyugtalankodnunk, hogy „nem eszik eleget”, és lemarad a fejlődésben. Természetesen ügyelnünk kell a kiegyensúlyozott étrendre, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a táplálkozás kiegyensúlyozottságánál kb. egy hetet kell figyelembe venni. Tehát a gyermek, ha egyik nap kevesebbet eszik, van ideje kiegyenlíteni a szükséges mennyiséget, tápanyagbevitelt a többi napokon.

Kerüljük, hogy az étkezés konfliktussal kezdődjék!

Minél jobban érzi gyermekünk, hogy mi idegesek vagyunk, annál inkább hajlamos rá, hogy „újrajátssza” a feszültséget az asztalnál. Emiatt természetesen nyugtalanul eszik. Fontos hát úgy mutatkozni előtte, hogy nem aggódunk pillanatnyi szeszélyei miatt – ha nem akar többet enni, annyi baj legyen! De ellen kell állnunk annak a kísértésnek, hogy „valami keveset” adjunk neki a következő étkezésig, ha türelmetlen.

Fotó: 123rf.com

Ne vonjuk meg tőle „büntetésből” a desszertet!

Többet ér, ha mindenből eszik egy keveset a gyerek, és végezetül élvezettel fogyasztja az édességet, semmint megvonnánk tőle, mert otthagyta, amit előzőleg elétettünk. Ha néhány falatot evett az egyik főételből, majd megkóstolta az újabb fogást, ilyesmivel nem szabad büntetni kezdeti húzódozása miatt, mert legközelebb dacoskodás is lehet a vége. Amellett használjuk ki, hogy desszertnek adjunk sok friss gyümölcsöt, sovány tejterméket tartalmazó édességet. De ha jobban evett, ne jutalmazzuk dupla adag fagylalttal, vagy süteménnyel!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A veterán generáció kihívásai

2026. február 26.

A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról, vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére.

Az idő múlásával az ember nemcsak évekkel gazdagodik, hanem történetekkel, tapasztalatokkal is. Mindeközben másfajta nehézségek jelennek meg mind az egészséget illetően, mind pedig az öngondoskodás terén.
Az ön generációja különleges. Olyan időket élt meg, amikor a becsület, a kitartás és a szorgalom nemcsak üres szavak voltak, hanem a mindennapi élet meghatározói. Pontosan tudja, hogy mit jelent egy küzdelmes időszakban helytállni, másokról gondoskodni, észrevétlenül is erőt adni.
Ez a belső tartás az, amiért kiváltképp megilleti a tisztelet, miközben legalább annyira fontos az is, hogy méltósággal élhesse a szépkorúak életét.

Csonttörés után…

2026. február 26.

A végtagtörések rehabilitációja nem elhanyagolandó, számos esetben visszamaradhat valamilyen fokú mozgáskorlátozottság, amelyet minél előbb kezelés alá kell vetni.

Ezeket érdemes szem előtt tartani


Az esetek súlyosságát meghatározza a törés, sérülés típusa és a korosztály.
Balesetek által bekövetkezett csonttörés alatt megsérülnek a lágy részek, inak, szalagok, izomcsoportok, erek és idegek.
A csonttörés alkalmával a csontot környező lágy részekben megszakad a keringés. Az összeillesztés után ismét megindul.
Az összeforradás után a keringést fel kell gyorsítani, ennek releváns kelléke a mozgás/mozgatás, vagyis szükségszerű a sérült testrész terhelése.
A terhelés csakis fokozatos lehet, amit fájdalom kísér. A beteget szükséges rávezetnünk arra, hogy miként terhelheti és kezelheti a fájós testrészt biztonságosan. Mi gyógymasszőrök, a beteggel együttműködve indítjuk el a rehabilitációt, az első pár alkalommal kezdetben bottal, mankóval képesek csak járni a betegek, miután csökkentettük az izmokban, csontokban lévő gyengeséget, később el is hagyhatók a segédeszközök.


A további leépülés megakadályozása

A forradás által bekövetkezett izom-, szalagtömörödés, megrövidülés akadályozottá teheti a végtag teljes körű felépülését, használatát. Ilyenkor a sérült nehezebben képes mozgatni a végtagját. Előfordul, hogy a kimerültségből és fáradtságból fakadóan idegi fájdalom keletkezik.




A mozgáskorlátozottság megakadályozza a beteg egészséges felépülését, mivel a test teljes egészére kihat.




Ha valaki felkartörést szenved, annak utósérülése a vállak, háti és nyaki szakasz izomrendszerének a kötöttsége, csomósodása, és idegfájdalma. Mindez hosszú távon komoly problémákhoz vezethet, ilyen a gerincferdülés, a befagyott váll és időszakonkénti elviselhetetlen fájdalom. A beteg könnyen beleesik abba a hibába, hogy kíméli a sérült végtagot, fél használni a mindennapok tevékenységénél, emiatt antalgiás (kímélő) testtartást vesz fel.

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.