Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha nem elég érett az idegrendszer

Érdekességek2024. február 26.

Jelen cikkben az SPD-ről, vagyis a szenzoros zavarokról írok, ezek hogyan befolyásolják a gyermek mindennapi életét, tanulását, sőt felnőttként a mi életünket is. Bemutatom saját idegrendszeri éretlenségemet, és hogy ez hogyan hat a mindennapi életemre.

Fotó: 123rf.comSaját példámmal szeretném demonstrálni, hogy mi történik akkor, ha nem vagyunk tisztában azzal, ha valami nem jól működik a gyermek szabályos és szabálytalan fejlődésével. Bízom benne, hogy miközben ezt a cikket olvassák, sokan magukra ismernek, hogy: „ja, ez nekem is probléma”. Ezáltal jobban tudatában lesznek annak, miért is fontos az, amit mindig hangsúlyozok: ha látunk valami atipikus viselkedést a gyermeknél, a legjobb, ha elvisszük kivizsgálásra, felmérésre. Azzal semmi rosszat nem teszünk. Maximum kiderül, hogy semmi baj, és csak mi reagáltuk túl. De ha kiderül, hogy igazunk volt, akkor meg sokat segíthetünk gyermekünk későbbi életének alakulásában.

Rólam…

Én a ’80-as évek közepén születtem koraszülöttként. Emiatt a könnyvezetékeim a jobb szememnél nem fejlődtek ki megfelelően, ezért amikor folyt az orrom vagy sírtam, semmi könny nem jött. Hozzá kell tennem, hogy mindig szembetegségem volt. 3 éves koromig számos műtéten estem át, melyek végeredményeként beültettek egy könnyvezetéket az arcomba, ami a mai napig ott van.

Az általános iskolában, amikor tanultam írni és olvasni, ez utóbbi nem jelentett nagy problémát, bár lassan haladtam vele, de biztosan. Az írásom viszont kibogarászhatatlan és értelmetlen volt. Számos vizsgálat után kiderült az igazság: diszgráfia! Ezzel meg lettem bélyegezve, és az akkori rendszernek köszönhetően 9 éves koromtól nem kellett írnom, se nyelvtanórán megjelennem (amiért ezt elrendelték, azt sosem értettem, de ez volt a döntés). Ezért sosem tanultam meg sem jól írni, sem pedig a magyar nyelvtant. A mai napig érzem a súlyát, mert nem tudom, hogyan kell helyesen írni egyes szavakat, mikor kell vesszőt tenni, mikor pontot, a többi nyelvtani szabályról nem is beszélve.

El lehet képzelni, hogy ez mekkora hátrány nekem!

Pár éve úgy döntöttem, megpróbálom megszerezni a jogosítványomat. Kiderült, hogy félek a vezetéstől, mégpedig azért, mert a szemem miatt nem érzem biztonságosnak a jobb oldali perifériámat.

Emellett még impulzív is vagyok és egy örökmozgó. Idegrendszeri éretlenségem – ami így felnőttkoromig elkísér – kihat a mindennapjaimra, kisebb-nagyobb akadályokat okozva, amiket, igaz, az évek alatt sikerült megtanulnom kompenzálni és együtt élni velük, de azért el lennék nélkülük.

Ahogy mélyebben beleástam magam az idegrendszeri éretlenség témájába, rá kellett jönnöm, elképzelhető, hogy rejtett kancsalságom (heterophoriám) van. Ez röviden azt jelenti, hogy a jobb szememet nem használom úgy, ahogy kellene, és az agyam kissé eltolja a jobb szememet, hogy több energiát adjon a balnak a látáshoz. Ez a magyarázata annak, hogy a szem-kéz koordinációm nem fejlődött úgy, ahogy kellett volna, és amikor írni kellett, ott teljesen szétesett az egész. A vezetésnél is megmagyarázza, hogy miért nem éreztem az autó jobb oldalát. Valószínű, ez is segített abban, hogy impulzív vagyok.

Jó lett volna, ha ezekről többet tudhattunk volna, amikor gyerek voltam, és foglalkozhattunk volna velük. Úgy gondolom, hogy ha ezeket időben észrevették és megadták volna a fejlesztést mind a szememnek, mind a szem-kéz koordinációs éretlenségemnek, akkor most ezek enyhébbek lennének vagy teljesen el is múltak volna.

Azt kívánom, hogy a következő generáció életét kevésbé terhelje az ilyen jellegű nehézség, Én tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül!

Mindenkinek más az idegrendszeri érettsége, kinek tipikus, rendezett, kinek kicsit éretlen. Biztos vagyok benne, hogy most mindenki elgondolkodik magán, lehet, hogy észre is vett érdekes dolgokat, amik lehet, hogy befolyásolják a napi életvitelét. Ezért tartom fontosnak a korai felmérést, a felismerést és a segítségnyújtást. Hiszen a gyerek idegrendszere még fejlődik, gyorsabban tud tanulni és alkalmazkodni.

Tegyük meg gyermekünkért azt az esélyt, hogy foglalkozunk vele, amíg még gyerek, így nem kell majd szembenéznie pluszkihívásokkal. Hiszen az élet már maga egy kihívás, szerintem elég azzal szembenézni.


Mi is az az idegrendszer?

Képzeljük el az idegrendszert egy forgalmas autópályának, ahol a járművek az ingerek. Az autópálya (az idegrendszer) hordozza az információkat az agy felé, ahogy az autók szállítják az árut egyik helyről a másikra. Ha az út tiszta és jól karbantartott, az autók zavartalanul mozoghatnak. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha az idegrendszer megfelelően működik. Probléma akkor merül fel, ha az út rossz állapotban van, pl. gödrökkel vagy akadályokkal. Az autók (az ingerek) nehezebben jutnak át vagy elakadnak. Ezért, ha valaki szenzoros problémákkal küzd, az azt jelenti, hogy az autók nem tudnak simán közlekedni az autópályán. És ezek a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű utak (neuronális kapcsolatok) rendszere egy vagy több motoros, kognitív utat is érinthet, ami által a motoros és a kognitív részekre nehezebben tud eljutni az információ. Ez az erre épülő pszichés és szociális területen lévő további funkciókat gátolhat. Így az adott személy nem tud a lehetőségeinek megfelelően kiteljesedett életet élni. Ez zavarhatja a mindennapi tevékenységét, mert az ingerek megérkezése vagy feldolgozása nehézkesebb lehet.

Például a hangok lehetnek túl erősek, a fények túl fényesek vagy a textúrák túl érzékenyek az érintésre. És még hosszan sorolhatnám. A jó hír az, hogy segíthetünk a gyermeknek, hogy ezek az autók könnyebben közlekedjenek az autópályán, pl. különféle technikák és terápiák segítségével. Ezáltal majd jobban tud alkalmazkodni a környezethez és kezelni az ingereket.

Írja meg nekem!

Most már tudjuk, hogy egy kis akadály is okozhat nagy dugókat és nehézségeket. Kíváncsi lennék, hogy hányan ismertek fel idegrendszeri nehézséget saját magukban, és hogy hányan ismertek fel idegrendszeri éretlenséget saját gyermekükben vagy körülöttük élő gyermekekben. Írja meg nekem mailben válaszát a komplexsensoryfitness@gmail.com címre.

Fotó: 123rf.com

Mi okozhatja ezeket a hibákat az idegrendszer fejlődésében?

Genetikai tényezők

Környezeti tényezők

Pszichés tényezők

Mint ahogyan látjuk, nagyon sok befolyásoló faktor létezik. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a tényezők gyakran összefonódnak, és nem mindig könnyű egyértelműen megállapítani, hogy pontosan mi okozza a fejlődési éretlenséget. Általában a diagnózist szakértők állítják fel, akik részletes értékelést és elemzést végeznek a gyermek fejlődésével és környezetével kapcsolatban.

Simon Bence
óvodapedagógus

Longikid (TSMT-belépő) vizsgáló
komplexsensoryfitness@gmail.com
https://f360.hu/tsmt/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.