Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyűjtögetés - egy hobbi, ami túlnőhet rajtunk

Érdekességek2019. február 05.

Mindenki gyűjt valamit, mindenkinek vannak kedvenc tárgyai, amelyektől a világ minden kincséért se válna meg. Ezek a tárgyak örömöt okoznak, szeretjük és nézegetjük őket, jó érzéssel tölt el, ha rájuk nézünk. Ám előfordul, hogy a gyűjtőszenvedély túlnő egyes embereken és élhetetlenné változtatja az életüket - mi rejlik ennek a mélyén és hogyan orvosolható?  

Ám vannak emberek, akik annyira ragaszkodnak a tárgyaikhoz, és olyan nehezen válnak meg tőlük, hogy egy idő múlva a kis doboz mütyürből vagy a polcnyi csecsebecséből először egy kisebb domb, aztán nagyobb hegy lesz, végül kinövik a lakást, és még azt is eltakarja a lom, ami valóban szép és értékes lehet.

Gondolnánk, hogy ettől az illető észhez tér, és elkezdi kidobálni vagy legalábbis szelektálni a felhalmozott tárgyakat, de sajnos az esetek többségében nem így van. Ami másnak egyértelműen kezelhetetlen, és látszik, hogy ez már nem csak a gyűjtögetésről szól, azt az érintett nem látja be.
Nem érzi úgy, hogy bármit is tennie kellene, és hogy segítségre, tanácsra lenne szüksége. Sőt a tanácsot, segítségnyújtást elutasítja, mondván ne szóljanak bele az ő dolgába.

Gyakran előfordul, hogy ezt az állapotot valamilyen trauma okozza,  haláleset, munkahely elveszítése, anyagi gondok stb. Így csak időleges megoldás lenne, ha valaki kirámolná, kitakarítaná az érintett lakását, hiszen mivel a kiváltó ok nem oldódik meg, egy  idő múlva újra telehordaná az otthonát.

Sokan nem tudják, hogy ez egy betegség, azt hiszik, hogy egyszerűen csak rendetlen, piszkos emberről van szó. Bírálják, megvetik, azt mondják, miből állna kitakarítani, nem is képzelik, hogy ez nem csak elhatározás kérdése.


Bármily meglepően hangzik, a szemetet, hulladékot otthonaikban felhalmozó emberek valójában a tökéletességre törekszenek, amikor attól tartanak, hogy rossz döntést hoznak valaminek a kidobásával.

Az abnormális agyi aktivitás azokon a területeken jelentkezik, amelyek a bizonytalan körülmények közötti döntéshozatalban, a kockázatértékelésben és az érzelmi lehetőségek kiválasztásában vesznek részt.

Egy ismeretterjesztő csatornán futó dokumentumfilm-sorozatban több ilyen embert is láthatunk, s általa megérthetjük azt a nehéz, hosszadalmas küzdelmet, amelynek során megküzdenek a lommal és valódi kiváltó okokkal. Az esetek többségében az egymás iránt megértés és tolerancia jelenti a végős megoldást.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors