Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyors és egyszerű – Ebédek hétköznapokra

Érdekességek2021. május 29.

Fotó: pixabay.com

Egy kisgyerekkel sok a feladat, ráadásul jön a jó idő is, és ilyenkor több időt töltünk kint a szabadban. Főzni ilyenkor is kell, illetve javasolt, hogy mi főzzünk, de az értékes játékidőből senki sem szeret elvenni. Ilyenkor jönnek jól a finom, és gyors receptek, amik közül most egy édeset és egy sósat választottam.

Zabpelyhes banános palacsinta

Hozzávalók 12 darabhoz: 2 nagyobb banán (130 g kb. darabonként), 2 db M-es tojás (57 g kb.), 40 g apró szemű zabpehely, 40 g vaj a sütéshez.

A banánt kis darabokra törjük, és a tojással együtt habosra turmixoljuk, majd keverjük bele a zabpelyhet.
A turmixolás során levegőt tudunk vinni a masszába, így kissé meg is tud emelkedni a palacsinta, körülbelül úgy, mint az amerikai pan cake (vastagabb tésztájú palacsinta). Egy serpenyőben közepes hőfokra hevítjük a vajat, és egyszerre kb. három, 7-8 cm átmérőjű tésztamasszát öntünk.

Addig sütjük, amíg a széle elkezd pirulni, ekkor egy széles fejű lapáttal megfordítjuk, és a másik felét is megsütjük.
Önmagában is finom, de egy kis mézzel, porcukorral megszórva desszertnek is kitűnő lehet.


Csőben sült karfiol

Hozzávalók kb. 3 főre: egy közepes fej karfiol (5–600 g), víz, só, 70 g vaj, 65 g liszt, 500 g tej, 100 g trappista sajt, só, tört fehér bors, kb. 25–30 g morzsa.

Tipp: Amennyiben a gyermeke valamilyen ételallergiában szenved, úgy egyes hozzávalók felcserélhetők.
Tej → rizstej, laktózmentes tej
vaj → laktózmentes margarin vagy kókuszzsír
liszt → rizsliszt
morzsa → gluténmentes morzsa
A sajtot ki lehet hagyni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.