Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyönyörűek, de mérgeznek! A karácsony szobadíszei

Érdekességek2019. december 17.

A karácsonyi ünnepkör jellegzetes szobadíszei a mikulásvirág és a fagyöngy. Ahol azonban kisgyerek is van a családban, nem árt odafigyelni ezekre a növényekre, ugyanis mérgezőek!  

Főleg a kisebb gyerekek szívesen fognak, kóstolnak illetve nyelnek le bármit, ami érdeklődésüket felkelti, ezért kell résen lenni ilyenkor is.

Mikulásvirág
Karácsony körüli virágzása miatt gyakran kerül az asztalra díszként ez a gyönyörű virág, melynek a piros szín mellett léteznek krémfehér, sárgabarack, rózsaszín és krémfehér-rózsaszín csíkozású fajtái is. Európában sok helyen a karácsony jelképeként is ismert.

Mire figyeljünk?
Ha letörik egy levél vagy szár, rögtön megláthatjuk a fehér tejnedvet, mely mérgező, bőrirritáló hatású, ezért semmiképp ne nyúljunk hozzá. A növény gondozását követően pedig mindig mossunk alaposan kezet!

Ha ez a tejnedv a gyomorba kerül, hányást okoz. Tegyük ezért olyan helyre, ahol a gyermek nem éri el!

Fehér fagyöngy
Ez az örökzöld a fák koronájában él, termése jellegzetes borsó nagyságú, áttetsző fehér bogyó. Egyes néphitek szerint a fagyöngy az új életet és a termékenységet jelképezi, de ismert még a gazdagság jelképeként, a középkorban pedig boszorkányűzőként használták. Karácsonykor szívesen csókolózunk alatta. A karácsonyi fagyöngyhöz fűződő hagyományok a kelta fagyöngykultuszból eredeztethetőek.


Mire figyeljünk?
Nagyon fontos, hogy ne vegye a szájába a gyermek a bogyókat, hiszen elég pár szem lenyelése, és nagyon komoly következményei lehetnek a kíváncsiságnak. Nagyobb mennyiségű fagyöngy bogyó vagy levél lenyelése esetén ugyanis kóma és görcsös rángás alakulhat ki, sőt halált is okozhatnak ezek a növényi részek!

Ha karácsonykor felakasztjuk, olyan magasra tegyük, hogy semmiképp ne érhesse el a gyermek!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.