Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógytorna és várandósság

Érdekességek2026. július 30.

Tudatos felkészülés a szülésre

Fotó: jordimorastock © 123RF.com

Egyre több kismama fordul a tudatos mozgás felé: nemcsak a saját közérzetük javítása, hanem a szülésre való felkészülés és a gyorsabb regeneráció érdekében is.

A várandósság hónapjai alatt a női test folyamatosan változik – nemcsak látványosan, hanem mélyebb, mozgásszervi szinten is. Vajon mikor, mit és hogyan érdemes mozogni ebben az időszakban? Milyen panaszok esetén segíthet a gyógytorna, és mikor szükséges inkább óvatosnak lenni?

Miért érdemes gyógytornásszal mozogni?

Kismamaként sem kell tartani a mozgástól. A gyógytorna nemcsak ,,megengedett”, hanem kifejezetten ajánlott a legtöbb egészséges várandósság esetén. Egy jól felépített mozgásprogram segít alkalmazkodni a test változásaihoz (például a súlyponteltolódáshoz), enyhíti a derék- és hátfájdalmakat, javítja a keringést, ezáltal csökkenti a lábdagadást, valamint felkészíti a testet a szülésre és hozzájárul az azt követő regenerációhoz is.


A gyógytorna egyik nagy előnye, hogy nemcsak a várandósság alatti panaszokat csökkenti, hanem konkrétan a szülésre is felkészít. Egy jó légzéstechnika elsajátítása előnyt jelenthet a fájdalomkezelésben és a kitolási szakaszban, a medence megfelelő mobilitásának köszönhetően könnyebben felvehetőek különböző testhelyzetek a gördülékeny szüléshez, a tudatos gátizomkontroll is segíthet abban, hogy a kismama magabiztosabban és tudatosabban élje meg a szülést.

Nem szabad elmennünk a mozgás mentális hatásai mellett sem: a rendszeres torna csökkenti a szorongást és növeli a kontrollérzetet a testünk felett.

Gyakori panaszok, amelyeken a gyógytorna segíthet

Egy tapasztalt gyógytornász nagyon sok mindenben segíthet a várandósság alatt. A leggyakoribb panasz a derék- és hátfájdalom a kismamák körében. Ezekre például az egyik leghatékonyabb, elsődleges konzervatív módszer a célzott mozgás. Az alábbi panaszokkal is bátran keressünk fel egy számunkra is szimpatikus mozgásterapeutát:

Mikor nem ajánlott a mozgás?

Mindig lehetnek olyan esetek, amikor a gyógytornász inkább hátralép egyet, és azt mondja: most nem a mozgás lesz a megfelelő terápia. Ezek felismerésének alapja az alapos állapotfelmérés első fázisa, az anamnézis-felvétel. Ha itt az alábbiak közül bármelyik probléma kiderül, akkor érdemes először a nőgyógyászt felkeresni:

Egyénileg mérlegelendő kontraindikációk:

Mozgás trimeszterenként

A gyógytornász feladata trimeszterenként eltérő. Az első trimeszterben leginkább az állapotfelmérésre és a kíméletes mozgásra helyezzük a hangsúlyt. Itt még a kimerültség, a székrekedés és a puffadás megnehezítheti a mindennapokat. Ezekre hathatunk könnyed mozgással, amelyek napi 15 percnél általában nem igényelnek többet. Természetesen komolyabb tünetek esetén – például erős hányás – nem a mozgás lesz az elsődleges terápia.

A második trimeszter ezzel szemben a legaktívabb időszak. Fókuszt kap a célzott far- és törzsizom-erősítés, a tartásjavítás, valamint a gátizomtorna is. Utóbbi esetén nem kizárólag az erősítés a cél, hanem inkább ezen izmok tudatos használata: a feszítés és a lazítás egyaránt fontos.

Sokan rossz izmokat aktiválnak, ezért a gyógytornásznak fontos szerepe van abban, hogy a kismama megtanulja: pontosan hol helyezkednek el ezek az izmok, hogyan tudja őket izoláltan aktiválni, majd hogyan lazítsa el őket tudatosan.

A harmadik trimeszterben a gyógytornásszal végzett mozgásprogram inkább a tehermentesítést, a fájdalomcsillapítást és a szülésre felkészülést helyezi előtérbe. Ez az időszak már kevésbé aktív, de a rendszeres, könnyed mozgások nemcsak testileg, hanem mentálisan is segíthetnek felkészülni a kismama előtt álló nagy eseményre.

Biztonságos gyakorlatok trimeszterenként Nagyon fontos, hogy a kismama ne elsősorban az internetről gyűjtsön ki magának feladatokat. Az a legbiztonságosabb, ha csak egy-két alkalommal is, de elmegy egy gyógytornászhoz, aki segít az adott trimeszterre és egyéni állapotra szabott mozgásprogram kialakításában. Amit biztonsággal végezhet otthon: • 1. trimeszterben: séta, ízületek könnyed átmozgatása, légzőgyakorlatok • 2. trimeszter: hát- és farizmot erősítő gyakorlatok, keringésjavító mozgás (például séta) • 3. trimeszter: könnyed medencebillentések, gátizom tudatosítása, relaxáció, légzőgyakorlatok A szakember felhívja a figyelmet a kerülendő mozgásformákra és helyzetekre is: • rázkódással és nagy ugrálásokkal járó edzések • kontakt sportok (például küzdősport) • esésveszélyes tevékenységek (például síelés, lovaglás) • hosszan tartó hanyatt fekvés a 2. és a 3. trimeszterben • erős hasűri nyomást okozó gyakorlatok (például plank, hasprés)

Alkalmazhatók manuális technikák várandósság alatt?

Bizonyos esetekben szükség lehet manuális technikára ahhoz, hogy a várandósság okozta panaszok csökkenjenek. Ilyenek lehetnek például a lágyrész- vagy fascia kezelések, amelyek hatására csökken a szövetekben a feszülés, nő a rugalmasságuk, ezáltal a fájdalom is enyhül. A kíméletes ízületi mobilizáció és a nyirokkeringést serkentő fogások mind a kismama jóllétéhez járulnak hozzá.

Gyógytorna szülés után

Szülés után se feledkezzen meg a gyógytornáról! A hatékony és biztonságos regeneráció érdekében – amint ideje és egészségi állapota engedi – ismét keresse fel gyógytornászát, aki segít fokozatosan visszatérni a mozgáshoz, illetve a szétnyílt hasizom kezelésében is tanácsokat adhat.

A hasizmok eltávolodása természetes jelenség a várandósság alatt, de nem mindegy, hogy milyen mértékű. Nem minden esetben okoz panaszt, de odafigyelést igényel, hogy később se jelentsen problémát.

A várandósság alatti mozgás tehát nem tiltólistás, hanem tudatosan alkalmazva az egyik legjobb eszköz a testi-lelki egyensúly megőrzésére. Egy jól felépített, szakember által irányított gyógytorna nemcsak a mindennapi panaszokat csökkentheti, hanem magabiztosabbá teheti a kismamát a szülés során, és megalapozhatja a szülés utáni regeneráció sikerét is.

A legfontosabb azonban, hogy minden esetben a saját testünk jelzéseire figyeljünk – és ha bizonytalanok vagyunk, kérjük szakember segítségét.

Ziglerné Szőke Rita
vezető gyógytornász

Együttműködő partnerünk:

gyogytornaszom.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A kenyér

2026. augusztus 27.

Lehet fehér, félbarna, rozsos, rozs, teljes kiőrlésű, magvas vagy éppen speciális étrendhez igazított, egy biztos: a kenyér sokkal több, mint egy egyszerű étel. Évezredes hagyomány, vallási szimbólum és mindennapi alapélelmiszer, amelynek összetétele az egészségünk szempontjából sem közömbös. Az új kenyér ünnepe alkalmából ezt a kérdéskört járja körül a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége táplálkozástudományi szempontból.



A kenyér története többezer évre nyúlik vissza. Már 5–10 ezer évvel ezelőtt is készítettek különböző növények magjaiból kenyérszerű ételeket. Az árpa például mintegy 5000 éve Kínában és Tibetben is alapanyaga volt a kenyérnek, a búza pedig Eurázsiából indult világhódító útjára. Az első búzakenyerek körülbelül 7000 évvel ezelőtt jelentek meg, a kelesztett kenyér pedig valószínűleg az ókori Egyiptomban született meg. A kenyér az emberiség történetében nemcsak az éhség csillapításának eszköze volt, hanem az élet, a közösség, a hála és a gondviselés szimbóluma is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a gabona termesztése, az aratás és a kenyér elkészítése az emberi élet fennmaradásának alapvető része volt. Nem véletlen, hogy a kenyér számos vallási hagyományban különleges helyet kapott. Amikor kenyeret törünk és megosztjuk egymással, egyszerre gondolhatunk táplálékra, közösségre, hagyományra és hálára. Egyetlen egyszerű élelmiszerben így többezer év vallási és kulturális emlékezete is tovább él.

Mitől lesznek különbözőek a kenyerek?

A választ elsősorban az alapanyagok, a liszt típusa, az őrlés módja és a gyártástechnológia adja. A búza sikértartalma például lehetővé teszi, hogy a tészta rugalmas szerkezetet alakítson ki, amely megtartja az erjedés során képződő gázokat. Ettől lesz a kenyér könnyebb és levegősebb.

Hogyan előzzük meg az elbutulást?

2026. augusztus 27.

Az agyi értelmi hanyatlás és a demencia az időskori rokkantság és függőség egyik legfontosabb oka.



Számos vizsgálat igazolja, hogy a kognitív hanyatlás kockázata életmódbeli tényezők befolyásolásával csökkenthető. A megelőzésben különösen fontos szerepe van az étrendnek, a fizikai aktivitásnak és a kardiometabolikus egészség megőrzésének.

Az emberi gondolatvilág és érzelmi állapot szoros kapcsolatban áll a viselkedéssel, ezen belül az evési szokásokkal is. A mentális folyamatok nemcsak a táplálkozási döntéseinket befolyásolják, hanem visszahatnak testi és szellemi egészségünkre is.

A test és az elme közötti kölcsönös visszacsatolások révén gondolataink, érzelmeink és táplálkozási mintáink egyaránt formálják kognitív működésünket és általános jóllétünket.

A kognitív funkciók alakulását genetikai és környezeti tényezők egyaránt meghatározzák, amelyek között kiemelt szerepet tölt be a táplálkozás.

Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyította, hogy nemcsak a súlyos malnutríció (malnutríciós állapotok), hanem a mikrotápanyagokban szegény étrend és az esszenciális zsírsavak hiánya is kedvezőtlen hatással van a kognitív teljesítményre és a tanulási képességre – gyermekek, fiatal felnőttek és idősek esetében egyaránt.

A kognitív fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tápanyagok közé tartozik a jód, a vas, a folát, a cink, a B12-vitamin és az omega-3 zsírsavak.

Mi a valóság?

2026. augusztus 26.

Az értelmező szótár szerint: érzékelhető dolgok összessége. Igen ám, de kérdés, hogy ki hogyan érzékeli a dolgokat? Nem beszélve az összességéről! Mindent látunk belőle, a teljeset, az összeset? És még számtalan kérdés merülhet fel.

Mindenki tud példát mondani arra, amikor más szemszögből, más habitussal, más lelkivilággal vagy más érzelmi, empatikus beállítottsággal szinte teljesen másként látunk, érzünk, értékelünk helyzeteket, „dolgokat”.

Gondoljunk csak olyan egyszerű esetekre, amikor pl. a verekedést, a civakodást is másféleképpen meséli el mindkét gyerek, pedig ugyanarról a történetről van szó. De pl. Budapestet sem ugyanúgy látja minden ember, pedig ugyanazt nézi. Tehát a valóság valami olyasmi, amit mindenki saját magának választ ki a felkínált lehetőségek, „a jelenségek összessége” közül, ami számára szimpatikus, kézenfekvő, vagy éppen megnyerő. Így értelmezve: „a valóságból sem egyféle létezik csupán”, írja a Nobel-díjas japán író, Murakami Haruki A város és kiszámíthatatlan falai című könyvében. Ezért nem szabad csodálkozni, ha a másik ember netán másként lát dolgokat. El kell tőle ezt fogadnunk, megtartva magunknak a jogot, hogy mi is láthatjuk ugyanazt másképpen.