Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszeres kezelés nélkül, cukorbetegen. Lehetséges!

Érdekességek2019. július 11.

Fotó: 123rf.com

A 2-es típusú cukorbetegség esetén igen sokan szorulnak gyógyszeres kezelésre. Most már bizonyítékok sora áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogyha időben (amíg az inzulint termelő béta sejtek teljesen ki nem merülnek) sikerül életmódot váltanunk, akkor nagyon jó eséllyel elbúcsúzhatunk a gyógyszeres terápiától, legyen az inzulin, GLP1 analóg vagy orális készítmény.  Dr. Borús Hajnal, a Cukorbetegközpont diabetológusa elmondja, hogy nagyvonalakban miből is áll ez az életmódterápia.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelése

Míg az 1-es típusú cukorbetegséget minden esetben inzulinnal szükséges kezelni, addig a 2-es típus fennállásakor – a beteg állapotát figyelembe véve – több terápiás mód létezik.  Az elsődleges kezelési módszer az a megfelelő életmód kialakítása, ha ez nem elegendő – vagy ha a beteg nem tud átállni az előírt életmód terápiára – akkor lépünk tovább a gyógyszeres kezelés irányába (tabletták és bőr alá injektálandó készítmények (GLP1 analóg, inzulin).

Sokszor, mint egyedüli terápia elegendő az életmódváltás. Arra is van azonban sok példa, hogy az eleinte még szükséges gyógyszeres kezelés a kitartóan alkalmazott életmódterápia következtében elhagyható (vagy legalábbis dóziscsökkentés érhető el).

Testsúly optimalizálása

A 2-es típusú cukorbetegek nagy része kifejezett súlyfelesleggel küzd. A súlytöbblet magasabb vércukorszintet, inzulinrezisztenciát eredményez és fordítva. Ahogy csökken a felesleges zsírszövet tömege, úgy javulnak a betegek értékei és ezzel párhuzamosan csökkenthetők az éppen alkalmazott gyógyszerek dózisai, vagy esetleg a korábban alkalmazott inzulinterápia elhagyható és elegendő egy orális készítmény alkalmazása.


A fogyás elérése érdekében oda kell figyelni az étkezésre, valamint a rendszeres testmozgásra is. Fontos, hogy mindkettő személyre szabott legyen, melyben dietetikus és mozgásterapeuta van a betegek segítségére.

Szénhidrát fogyasztás meghatározása

A táplálkozás kapcsán kiemelt fontosságú a szénhidrátok mennyiségére és minőségére való odafigyelés. Megkülönböztetünk lassú és gyors felszívódású szénhidrátokat. A sejtek inzulinrezisztenciájának mértéke napszakfüggő, így nem mindegy, hogy mikor mit eszünk.  A gyors felszívódású szénhidrátok különösen a reggeli és a vacsora alkalmával kerülendők, mert ilyenkor a legkisebb a sejtek inzulinérzékenysége, azaz a legerőteljesebb az inzulinrezisztencia.

Hogy mennyi az ideális szénhidrát mennyiség, arról több tanulmány is született, de egységes álláspont még nincs, hiszen rengeteg tényező befolyásolja – pl. a beteg neme, életkora, testalkata, testsúlya, egyéb betegségei, sport mennyisége, minősége, vércukorszintje stb. Ami viszont minden cukorbetegre érvényes, az az, hogy kerüljék a gyors felszívódású finomított pékárukat és a fehér cukrot! Tudnunk kell azonban, hogy a cukorhelyettesítők nagy része szintén nem egészséges – leginkább elfogadott még a stevia használata.

Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel. Körülbelüli szabálynak elfogadhatjuk a legalább 30 ml / ttkg folyadék bevitelét naponta. Ezen folyadék nagy része lehetőség szerint legyen tiszta víz vagy ízesítetlen tea (nem fekete). A kávét ilyen értelemben nem számítjuk folyadéknak. Az üdítőitalok pedig legyenek tabuk! Sajnos a gyümölcslevek is nagyon sok cukrot tartalmaznak így ezek sem alkalmasak cukorbetegek részére.

A szénhidrát-bevitel mellett dietetikus és diabetológus közbevonásával meg kell határozni az egyénre szabott napi fehérje, zsiradék-és kalóriabevitelt is!

Mozogja le súlyfeleslegét és vércukorszintjét

A mozgás pozitív hatása a cukorbetegségre tény. Számtalan tanulmány bizonyította már fontosságát. Nem csak a hangulatra és a súlyfeleslegre van befolyással, hanem csökkenti az inzulinrezisztenciát és a glükóz szintjét is, ráadásul hatása az edzés után még 72 óráig kitart! A szakemberek kiemelik, hogy ne csak kardió típusú edzéseket végezzen a beteg, hanem szánjon időt súlyzós gyakorlatokra is! Nagyon fontos a fokozatosság betartása (főleg, ha eddig nem sportolt és nagy súlyfelesleggel küzd). Érdemes eleinte segítséget kérni az edzésterv összeállításához- javasolja dr. Borús Hajnal, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

Stressz menedzsment

Itt természetesen meg kell különböztetni a jó stresszt – ami életünk mozgató rugója, a rossz stressztől, amivel nem tudunk megküzdeni, s ezáltal rombolja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit. Ez az úgynevezett distressz számtalan negatív folyamatot indít el a szervezetben, ezért fontos a megfelelő stresszkezelés elsajátítása. Stresszhelyzetben egyrészt hajlamosabb az ember egészségtelen ételekhez nyúlni, másrészt ilyenkor a bevitt ételtől függetlenül is emelkedhet a glükóz szintje a vérben.

Itt kell megemlíteni, hogy fontos a természet adta bioritmus követése. Számos tanulmány bizonyítja már, hogy a váltott vagy éjszakai műszakban való dolgozás diabetogén hatású.

Komplex kezeléssel a maximális eredményért: okosdiabetológa és életmódorvoslás

A diabetes kezelését, az életmódorvoslást megkönnyítheti az ún. “okosdiabetológia” (pl.telediabetológia, szöveti glukózmonitorozás, online vércukornapló), melynek során a technika vívmányait lehet segítségül hívni. Így a betegek szorosabb kapcsolatban lehetnek diabetológusukkal/dietetikusukkal/életmódorvosukkal, hiszen lehetőség van feltölteni eredményeiket, kérdéseiket, állapotuk alakulását egy központi rendszerbe, melyhez a pácienst kezelő szakemberek is hozzáférhetnek, így hasznos instrukciókat adhatnak.

Ha elérte a kívánt célt

Amennyiben valaki elérte a kívánt célt, az orvos úgy rendelkezhet, hogy a beteg elhagyhatja a gyógyszert – természetesen rendszeres kontrollra továbbra is szükség van!  Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyógyultnak számít (a diabetes a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható), hanem “csak” azt, hogy az életmódterápia mellett nem indokolt egyéb kiegészítő kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.