Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszeres kezelés nélkül, cukorbetegen. Lehetséges!

Érdekességek2019. július 11.

Fotó: 123rf.com

A 2-es típusú cukorbetegség esetén igen sokan szorulnak gyógyszeres kezelésre. Most már bizonyítékok sora áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, hogyha időben (amíg az inzulint termelő béta sejtek teljesen ki nem merülnek) sikerül életmódot váltanunk, akkor nagyon jó eséllyel elbúcsúzhatunk a gyógyszeres terápiától, legyen az inzulin, GLP1 analóg vagy orális készítmény.  Dr. Borús Hajnal, a Cukorbetegközpont diabetológusa elmondja, hogy nagyvonalakban miből is áll ez az életmódterápia.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelése

Míg az 1-es típusú cukorbetegséget minden esetben inzulinnal szükséges kezelni, addig a 2-es típus fennállásakor – a beteg állapotát figyelembe véve – több terápiás mód létezik.  Az elsődleges kezelési módszer az a megfelelő életmód kialakítása, ha ez nem elegendő – vagy ha a beteg nem tud átállni az előírt életmód terápiára – akkor lépünk tovább a gyógyszeres kezelés irányába (tabletták és bőr alá injektálandó készítmények (GLP1 analóg, inzulin).

Sokszor, mint egyedüli terápia elegendő az életmódváltás. Arra is van azonban sok példa, hogy az eleinte még szükséges gyógyszeres kezelés a kitartóan alkalmazott életmódterápia következtében elhagyható (vagy legalábbis dóziscsökkentés érhető el).

Testsúly optimalizálása

A 2-es típusú cukorbetegek nagy része kifejezett súlyfelesleggel küzd. A súlytöbblet magasabb vércukorszintet, inzulinrezisztenciát eredményez és fordítva. Ahogy csökken a felesleges zsírszövet tömege, úgy javulnak a betegek értékei és ezzel párhuzamosan csökkenthetők az éppen alkalmazott gyógyszerek dózisai, vagy esetleg a korábban alkalmazott inzulinterápia elhagyható és elegendő egy orális készítmény alkalmazása.


A fogyás elérése érdekében oda kell figyelni az étkezésre, valamint a rendszeres testmozgásra is. Fontos, hogy mindkettő személyre szabott legyen, melyben dietetikus és mozgásterapeuta van a betegek segítségére.

Szénhidrát fogyasztás meghatározása

A táplálkozás kapcsán kiemelt fontosságú a szénhidrátok mennyiségére és minőségére való odafigyelés. Megkülönböztetünk lassú és gyors felszívódású szénhidrátokat. A sejtek inzulinrezisztenciájának mértéke napszakfüggő, így nem mindegy, hogy mikor mit eszünk.  A gyors felszívódású szénhidrátok különösen a reggeli és a vacsora alkalmával kerülendők, mert ilyenkor a legkisebb a sejtek inzulinérzékenysége, azaz a legerőteljesebb az inzulinrezisztencia.

Hogy mennyi az ideális szénhidrát mennyiség, arról több tanulmány is született, de egységes álláspont még nincs, hiszen rengeteg tényező befolyásolja – pl. a beteg neme, életkora, testalkata, testsúlya, egyéb betegségei, sport mennyisége, minősége, vércukorszintje stb. Ami viszont minden cukorbetegre érvényes, az az, hogy kerüljék a gyors felszívódású finomított pékárukat és a fehér cukrot! Tudnunk kell azonban, hogy a cukorhelyettesítők nagy része szintén nem egészséges – leginkább elfogadott még a stevia használata.

Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel. Körülbelüli szabálynak elfogadhatjuk a legalább 30 ml / ttkg folyadék bevitelét naponta. Ezen folyadék nagy része lehetőség szerint legyen tiszta víz vagy ízesítetlen tea (nem fekete). A kávét ilyen értelemben nem számítjuk folyadéknak. Az üdítőitalok pedig legyenek tabuk! Sajnos a gyümölcslevek is nagyon sok cukrot tartalmaznak így ezek sem alkalmasak cukorbetegek részére.

A szénhidrát-bevitel mellett dietetikus és diabetológus közbevonásával meg kell határozni az egyénre szabott napi fehérje, zsiradék-és kalóriabevitelt is!

Mozogja le súlyfeleslegét és vércukorszintjét

A mozgás pozitív hatása a cukorbetegségre tény. Számtalan tanulmány bizonyította már fontosságát. Nem csak a hangulatra és a súlyfeleslegre van befolyással, hanem csökkenti az inzulinrezisztenciát és a glükóz szintjét is, ráadásul hatása az edzés után még 72 óráig kitart! A szakemberek kiemelik, hogy ne csak kardió típusú edzéseket végezzen a beteg, hanem szánjon időt súlyzós gyakorlatokra is! Nagyon fontos a fokozatosság betartása (főleg, ha eddig nem sportolt és nagy súlyfelesleggel küzd). Érdemes eleinte segítséget kérni az edzésterv összeállításához- javasolja dr. Borús Hajnal, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

Stressz menedzsment

Itt természetesen meg kell különböztetni a jó stresszt – ami életünk mozgató rugója, a rossz stressztől, amivel nem tudunk megküzdeni, s ezáltal rombolja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit. Ez az úgynevezett distressz számtalan negatív folyamatot indít el a szervezetben, ezért fontos a megfelelő stresszkezelés elsajátítása. Stresszhelyzetben egyrészt hajlamosabb az ember egészségtelen ételekhez nyúlni, másrészt ilyenkor a bevitt ételtől függetlenül is emelkedhet a glükóz szintje a vérben.

Itt kell megemlíteni, hogy fontos a természet adta bioritmus követése. Számos tanulmány bizonyítja már, hogy a váltott vagy éjszakai műszakban való dolgozás diabetogén hatású.

Komplex kezeléssel a maximális eredményért: okosdiabetológa és életmódorvoslás

A diabetes kezelését, az életmódorvoslást megkönnyítheti az ún. “okosdiabetológia” (pl.telediabetológia, szöveti glukózmonitorozás, online vércukornapló), melynek során a technika vívmányait lehet segítségül hívni. Így a betegek szorosabb kapcsolatban lehetnek diabetológusukkal/dietetikusukkal/életmódorvosukkal, hiszen lehetőség van feltölteni eredményeiket, kérdéseiket, állapotuk alakulását egy központi rendszerbe, melyhez a pácienst kezelő szakemberek is hozzáférhetnek, így hasznos instrukciókat adhatnak.

Ha elérte a kívánt célt

Amennyiben valaki elérte a kívánt célt, az orvos úgy rendelkezhet, hogy a beteg elhagyhatja a gyógyszert – természetesen rendszeres kontrollra továbbra is szükség van!  Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyógyultnak számít (a diabetes a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható), hanem “csak” azt, hogy az életmódterápia mellett nem indokolt egyéb kiegészítő kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aranyér nyáron

2026. augusztus 30.

Miért pont utazás alatt erősödnek fel sokaknál a tünetek?



Az aranyér tipikusan olyan panasz, amellyel sokan túl sokáig várnak, a mindennapokban próbálják félretenni, nyáron vagy utazás közben azonban a megváltozott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutin, valamint a hosszabb ülés könnyen ronthat a helyzeten. Éppen ezért fontos tudni, hogyan enyhíthetők a felerősödő tünetek, mikor lehet elég a rövid távú tüneti kezelés, és mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Hogyan függ össze a nyár és az aranyér?

Utazás során gyakran többet ülünk a repülőn vagy az autóban, megváltozik a megszokott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutinunk, és sokszor a mozgás is háttérbe szorul. A székrekedés és az erőlködés, a tartós ülés, valamint a mozgásszegényebb napok növelhetik az aranyeres panaszok kialakulásának vagy felerősödésének kockázatát. Éppen ezért utazás alatt is érdemes figyelni a folyadék- és rostbevitelre, időnként megmozgatni a testet, és kerülni a hosszas, megszakítás nélküli ülést.

Egy 2025-ben publikált amerikai kutatás arra is ráirányította a figyelmet, hogy az okostelefon-használat miatti vécén töltött idő meghosszabbodása is összefügghet az aranyeres panaszok gyakoribb előfordulásával, ami jól mutatja, hogy a hétköznapi szokásoknak is szerepe lehet a tünetek alakulásában[1].

Így óvja haját a nyári szezonban!

2026. augusztus 30.

A Patika Magazin hasábjain mindig törekszünk arra, hogy a legavatottabb szakértőket szólaltassuk meg. Ha a haj egészségéről és stílusáról van szó, nem is kérdezhettünk volna mást, mint Hajas Lászlót.

A mesterfodrász neve évtizedek óta egyet jelent a professzionalizmussal és az innovációval. Most abban segít nekünk, hogy a nyári önfeledt strandolás ne hagyjon maradandó nyomokat frizuránkon.

– Miben más a hajápolás nyáron, mint az év többi szakaszában?
– Aokan elfelejtik, hogy a hajunk ugyanúgy „le tud égni”, mint a bőrünk, csak éppen nem fáj. Nyáron a hármas hatás – az UV-sugárzás, a klóros medencevíz és a tengeri só – kíméletlenül támad. Az UV-sugarak roncsolják a haj keratinvázát és oxidálják a pigmenteket, a só és a klór pedig valósággal „kiszívja” a nedvességet a szálakból.

– Hogyan kerülhetjük el az ilyenkor gyakori „szalmaszáleffektust”?
– Van egy rendkívül egyszerű, mégis zseniális módszer a védekezésre, amit én csak „szivacselvnek” hívok. Mielőtt bemegyünk a klórozott medencébe vagy a sós tengerbe, mindenképpen tusoljuk le a hajunkat édes vízzel!
A hajszál olyan, mint egy szivacs: ha már telítődött tiszta vízzel, sokkal kevesebb sós vagy vegyszeres vizet tud magába szívni. Emellett ne feledkezzünk meg a fizikai védelemről sem: egy stílusos kendő, kalap vagy sapka a legjobb barátunk a tűző napon.

Társas környezet – Miként viselkedünk?

2026. augusztus 29.

Már Triplett klasszikus kísérletének eredményei is előrevetítették, hogy a serkentés vagy gátlás kérdésében nagyon nem mindegy, mennyire összetett feladatot kell társas környezetben megoldani. Az egyszerűbb feladatok, mint például a horgászzsinór feltekerése esetén, szinte mindig érvényesül a facilitációs hatás, azaz javul az egyének teljesítménye. Erre egy másik jó példa a zsúfoltság: ha mondjuk egy metrón vagy buszon sokan vannak, az lehetőséget teremt a kölcsönös értékelésekre, miközben segíti is az egyszerűbb feladatok megoldását, hisz csak a viselkedés elemi szabályait betartva kell állni vagy ülni, és nem bámulni feltűnően valaki mást. Mindeközben azonban megnehezíti a bonyolultabbakét, mert egy zsúfolt buszon udvarolni például sokkal problémásabb.

És általában is, minél összetettebb egy feladat, annál nagyobb kockázatot vállalunk vele, és annál nagyobb kihívás azt másokkal együtt, vagy mások jelenlétében végrehajtani. Vagyis annál nagyobb annak esélye, hogy a társas gátlás lép fel, a serkentés helyett. Mint egy érettségi, vagy egy egyetemi záróvizsga, amik nem csak hogy igazán bonyolult feladatot jelentenek, de még a tétjük is nagy.

És egy másik szempont arra, hogyan is élünk meg egy-egy helyzetet, hogy milyennek érzékeljük a többiek reakcióját. Ez nyilván összefügg azzal, hogy mennyire akarunk megfelelni a vélt vagy valós elvárásoknak. Minél inkább függetleníteni tudjuk magunkat ezektől, annál kisebb az esélye a társas gátlásnak, miközben persze annál kevésbé figyelünk a többiekre, ami pedig az együttműködés esélyeit rontja.