Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyógyszerek, amik mellékhatásként depressziót okozhatnak

Érdekességek2024. február 02.

A legkülönfélébb hatású gyógyszerek adagolása válthat ki mellékhatásként depressziót. Hormonális fogamzásgátlók, savcsökkentők, illetve gyulladáscsökkentők szedése is depresszióssá tehet, mindez a betegtájékoztatókban is szerepel. Ha valakinél feltételezett mellékhatásként depresszió lép fel, orvoshoz kell fordulni!

Fotó: gettyimages.comA depresszió mint potenciális mellékhatás legalább 200 hatóanyaggal hozható összefüggésbe, és a probléma súlyát jól szemlélteti az a felmérés, ami szerint az USA-beli felnőttek több mint egyharmada szed olyan vényköteles gyógyszert, ami – mellékhatásként – depressziót válthat ki. Az arányok Európában is hasonlóak lehetnek.

Jót tesz a testnek, de árt a léleknek

Azok között a gyógyszerek között, amik mellékhatásként depressziót válthatnak ki, említhetők a

Általában érvényes az, hogy ha egy beteg több olyan gyógyszert is szed, ami depressziót válthat ki, akkor fokozott a depresszió megjelenésének az esélye. Tény azonban, hogy konkrét esetekben az ok-okozati kapcsolat nagy biztonsággal való kijelentése, vagyis annak a megállapítása, hogy valaki egy adott gyógyszer szedése miatt vált depresszióssá, nehézségekbe ütközik. A depresszió (kiváltó októl függetlenül) gyakori állapot; egy 12 hónapos időszakon belül a lakosság 10 %-a depressziós. Szem előtt tartandó, hogy számos esetben nem maga a gyógyszer, hanem a betegség jelentette teher, aminek az enyhítésére az adott gyógyszert szedik, vezet depresszióhoz.

Akár duplájára is nőhet a depressziórizikó a fogamzásgátlók szedése miatt

Tapasztalatok alapján a kamaszkort követően a nőknél kétszer akkora gyakorisággal fordul elő depresszió, mint a férfiaknál,- ezért mindkét női nemi hormon, mind az ösztrogén, mind a progeszteron felelős lehet. Az állapoton tovább ronthatnak a hormonális fogamzásgátlók. Az érintett gyógyszerek betegtájékoztatójában is szerepel az, hogy a szedésük alatt hangulati mélypontok, depresszió előfordulhat.

A hormonális fogamzásgátlók alkalmazása 23-120 %-kal növelheti a depresszió kialakulásának a kockázatát. Vagyis, akár több mint kétszeresére emelkedhet az esélye annak, hogy valaki depresszióssá váljon, ha hormonális fogamzásgátló módszert alkalmaz. A pontatlannak tűnő adat azzal magyarázható, hogy a nő életkorától és az alkalmazott gyógyszerformától függően más-más mértékű a depresszió kockázatának a fokozódása.


A tablettákon kívül a méhen belül alkalmazott hormontartalmú eszközöknél (ún. spiráloknál), valamint a hormontartalmú hüvelygyűrűk vagy injekciók alkalmazásakor is számolni kell a fokozott rizikóval. A hormonális fogamzásgátlók alkalmazásával kapcsolatba hozható depresszió kialakulásának a rizikója a kamaszkorúaknál a legnagyobb, és annak gyakorisága a kor előrehaladtával csökken. Lényeges tudni, hogy a hormonális fogamzásgátlók használatának megkezdése után nem azonnal, hanem körülbelül 6 hónap elteltével tetőz a depresszió – a gyakoriságát tekintve.

Egyes vérnyomáscsökkentők, savcsökkentők is depresszióssá tehetnek

A magas vérnyomás kezelésében alkalmazott hatóanyagok közül néhány szintén kiválthat vagy felerősíthet depressziós panaszokat.

A „-prazol”-típusú savcsökkentőknél tipikusan a magasabb dózisok alkalmazása vezet depresszióhoz, elsősorban az idősebb pácienseknél.

A fájdalomcsillapítóknál pedig az egyhuzamban való alkalmazás hossza van hatással a mellékhatásokra. Ez esetben elsősorban a 30 napon túli alkalmazás emelheti a depresszió-rizikót.

Depressziós lettem, mit tegyek?

Ha valakinél a depresszió kialakulása vagy annak kiújulása vélhetően egy új hatóanyag vagy egy új gyógyszerkészítmény szedésével hozható kapcsolatba, mindenképpen javasolható az orvoshoz fordulás. Leszögezendő, hogy a depresszió nem az egyén hibája, és semmiképpen nem egy szégyellnivaló panasz! A kezelőorvos a depresszióról, mint (potenciális) mellékhatásról tudomást szerezve akár egy olyan „új” gyógyszert rendelhet, ami már jó eséllyel depressziómentes gyógyulást kínál.

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész

Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.