Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyermekkori ekcéma elváltozásai

Érdekességek2022. március 25.

Fotó: gettyimages.com

Ahogy beköszönt a hűvösebb idő, egyre kevesebbet vagyunk a szabad levegőn, és ezzel párhuzamosan több időt töltünk a lakásban, vagy más zárt helyen. Amikor a fűtés is beindul, a lakás és az iskola-óvoda levegője is egyre szárazabb, ami az egészséges gyermekek bőrét is igénybe veszi. A veleszületetten száraz bőrű kicsiknél a tünetek nyáron spontán is javulnak, ősszel-télen viszont ismét romlanak.

Ha valakinek arra hajlama van, kialakulnak az atópiás dermatitisz, a gyerekkori ekcéma jellegzetes elváltozásai.

Bőrszárazság, viszketés

Az első és legfontosabb tünet a bőr szárazsága, valamint a viszketés. Pár hónapos korban az arcon és a hajas fejbőrön látjuk a jellegzetes, hámló, vöröses színű foltokat, később a törzsön is kialakulnak a hasonló elváltozások. Az első tünetek megjelenésekor már érdemes orvoshoz fordulni. Ilyenkor igyekszünk a családot megnyugtatni, és elmondjuk, hogy a spontán kiújulásra hajlamos betegség általában télen, hidegben romlik, nyáron javul.

Minden olyan esemény, ami a kisgyermek életét negatívan befolyásolja, legyen az lázas vagy fertőző betegség, vagy családi esemény, pl. kistestvér születése, a tünetek kiújulásához vezethet.

Kisebesedett bőrfelületek a kicsin

A második életév után gyakran spontán gyógyulást észlelünk, vagy a folyamat átalakul, és a csuklókon ill. a végtagok hajlatainak területén látjuk a kevéssé nedvedző, hámló plakkokat. A rendszeres viszketés és vakarás miatt az ekcémás területeken sebek jönnek létre, melyeken át behatolhatnak a kórokozók, felülfertőzést okozva. Ebben az esetben már nem elég a szárazságot és a gyulladást kezelni, szükség van a fertőzés gyógyítására is. Ilyenkor gyakran antibiotikumot is be kell vetnünk a javulás érdekében.

Allergia is okozhatja

Ha azt látjuk, hogy egyes élelmiszerek fogyasztása után a plakkok nagyobb felületen jelennek meg, erősebb lesz a viszketés, gyanús, hogy erre az ételre allergiás a gyermek. Leggyakoribb allergén ebben az esetben a tehéntej, de nem ritka a tojásfehérje, a szója, a búza, vagy a halak által kiváltott rosszabbodás sem. Ha egyértelműen kiderül az érzékenység, természetesen ezeket az élelmiszereket el kell hagyni.

Ha egy csecsemő családjában volt már ekcémás, vagy más, ún. atópiás csoportba sorolható betegség – pl. szénanátha, asztma, allergiás kötőhártya gyulladás-, legjobb, ha minél tovább anyatejes táplálást, ha ez nem megoldható, hypoallergén tápszert kap a gyermek. A tehéntej bevezetésével ebben az esetben tovább kell várni, mint azoknál a gyerekeknél, akiknek családi anamnézise negatív. (Szerencsére egyre több anyuka felismerte már a szoptatás jelentőségét, és sok pici kap 6 hónapig kizárólag anyatejet.)

A tüneteket ronthatja a nem megfelelő ruhanemű is

Jó, ha nem túl szoros, pamutból vagy cérnából készült, mosás után alaposan kiöblített ruhákat hordanak a kicsik. Nem megfelelő a szőrös, gyapjúból, mohair-ből, sok műszálat tartalmazó anyagból készült ruházat. Lehetőség szerint kerülni kell a túlzott izzadással járó tevékenységet, és ha a gyermek tünetes, ne hordjuk uszodába se.


Óvatosan a vízzel

Tünetmentes állapotban nem tilos az úszás, de utána alaposan, megfelelő mosdószerrel kell zuhanyozni.Az esti fürdések hosszát is minimálisra kell csökkenteni, és tilos a szárító, irritáló tusfürdők, szappanok használata. Olajfürdők, mosdókrémek nem károsítják a száraz bőrt, sőt ha törölközésnél csak leitatjuk a vizet, nem pedig erősen dörzsöljük a babát, már tettünk egy lépést a javulás felé.

Ami segíthet

Ha a helyes táplálkozás, öltözködés és mosdószer nem elegendő, bőrgyógyászhoz kell fordulni, aki felírja a tüneteknek megfelelő legjobb kezelést. Lehet, hogy csak bőrnyugtató krémet ajánlunk, de lehetséges, hogy szteroid tartalmú, vagy lokális immunmoduláns kenőcsöt, szájon át antihisztamin cseppeket, tablettát is alkalmazni kell a panaszok csökkentése, a viszketés mérséklése és a kis beteg közérzetének javítása érdekében.

Dr. Vass Ilona
bőrgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.