Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakran „hipózik”? Lehet, hogy más kezelésre van szüksége!

Érdekességek2018. április 28.

A cukorbetegek körében olykor előfordulhat ún. hipoglikémiás állapot, mely a vércukorszint kórosan alacsony szintre történő csökkenését jelenti, és amellett, hogy igen kellemetlen és ijesztő tünetekkel jár, igen veszélyes is lehet. A hipoglikémia elsősorban az inzulinnal kezelt betegek körében fordul elő, de néha bizonyos típusú tablettás terápia mellett is jelentkezhet. Sajnos előfordulhat, hogy valaki rendszeresen találkozik a jelenséggel- hogy ilyenkor mi a teendő, azt dr. Bibok Györgytől, a Cukorbetegközpont diabetológusától tudtuk meg.

Verejtékezés, remegés, gyengeség- a rettegett hipoglikémia

Hipoglikémiának azt az állapotot nevezzük, amikor a vércukor szintje 4,0 mmol/l alá csökken. Tünetei közt leginkább izzadás, remegés, gyengeség, nyugtalanság, éhségérzet, koncentrációs zavar jelentkezik, és ha az illető rövid időn belül nem rendezi a vércukor szintjét, úgy a folyamat súlyosbodhat, és tudatzavar, ájulás, görcsös tünetek is felléphetnek. Elsősorban az inzulinnal kezelt betegeknél jelentkezik ilyen állapot, ám előfordulhat más gyógyszerrel kezelt cukorbetegeknél is.

A leggyakoribb ok, hogy a kívülről beadott inzulin mennyiség több, mint amit a szervezet felhasznál az étkezés hatására bekövetkező vércukorszint emelkedés kompenzálására. Ez úgy jöhet létre, hogy pl. a beteg kevesebbet eszik a szokásos mennyiségnél, vagy az étel felszívódása zavart szenved, vagy hirtelen nagyobb intenzitású mozgás miatt az izmok gyorsabban használják fel a vérben lévő glükóz mennyiséget. Éppen ezért fontos, hogy a diabétesszel élők kellően tájékozottak legyenek a hipoglikémia tüneteit, megelőzését és kezelését illetően. A betegek alapos tájékoztatása a hipoglikémia kockázatát növelő tényezőkről alapvető része a cukorbeteg gondozásnak.


Mi minden okozhat hipoglikémiát?

Vannak olyan készítmények, melyek megnövelik a hipoglikémia rizikóját

A diabétesz kezelésére ma már igen sok készítmény van forgalomban. Két fő csoportja a terápiának az inzulin és a nem inzulin alapú (gyógyszeres és/vagy injekciós) kezelés. Általánosságban elmondható, hogy az inzulin terápia esetén fordul elő leggyakrabban hipoglikémia, főleg akkor, ha beteg un. intenzív inzulinkezelésben részesül. Az inzulinok között is van különbség, mert ma már tudományos vizsgálatokkal igazolható, hogy bizonyos, un. analóg típusú inzulin használata mellett kevesebbszer fordul elő súlyos hipoglikémia. Az inzulin kezeléskor fontos tudni, hogy az adott inzulin miként fejti ki hatását, valamint figyelni kell arra is, hogy az életvitel, egészségi állapot, illetve az étkezés/testmozgás hatására kell-e változtatni az adagoláson.

Dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa hozzátette, hogy vannak olyan gyógyszercsoportok is, melyek szintén hajlamosíthatnak a vércukorszint leesésére. Ezek az ún. inzulinelválasztást serkentő szerek, azon belül is a szulfanilureák (gliclazid, glimepirid, gliquidon, glipizid, glibenclamid hatóanyagú készítmények) , melyek elsődleges hatása, hogy fokozzák az inzulintermelést. Ezek a készítmények sajnos nem csak a hipoglikémia esélyét növelik, de akár testsúlynövekedést is okozhatnak. Ezen gyógyszerek helyett ma már többfajta korszerű tablettás és injekciós készítmény is rendelkezésre áll, melyek nem emelik a „hipo” kockázatot, sőt testsúlycsökkenést is eredményezhetnek.

Látható tehát, hogy léteznek olyan antidiabetikumok, melyek bizonyos mértékben növelhetik a vércukorszint kóros csökkenésének kockázatát, így akik hajlamosak a „hipózásra”, érdemes olyan készítményre váltaniuk – természetesen kezelőorvosukkal történt megbeszélés alapján-, melyek csökkenthetik a hipoglikémia kockázatának kialakulását, és emellett hatékonyak a cukorbetegség kezelésében is.
Hogy lehet elkerülni a hipoglikémiát?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.