Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakori tavaszi

Érdekességek2026. március 24.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.


Gondozzuk kertünket!
Amennyiben kertes házban lakunk, a tavaszi hónapokban különösen ügyeljünk rá, hogy ne maradjon el a zöld környezet gondozása, kertészkedjünk rendszeresen. A füvet a lehető legrövidebbre nyírjuk le, de lehetőleg egy hozzáértő szakember segítségét igénybe véve, aki fokozottabban tud figyelni a különösen pollenveszélyes területekre.

Tusoljunk rendszeresen!
Lefekvés előtt vagy a szabadban való sétálás végeztével tanácsos rögtön jó alaposan lezuhanyozni. Nem árt, ha ilyenkor a hajunkat is leöblítjük, mert így megszabadulhatunk az esetlegesen benne rejtőzködő pollenektől.

Sűrűn váltsunk ruhát!
A "pollenveszélyes" időszakban a szokásosnál gyakrabban öltözzünk át tetőtől talpig. Hiszen nem tudhatjuk, melyik ruhadarabunkba férkőztek be a pollenek, így eszünkbe sem jut, hogy a textília útján is "fenntartható" az allergia. Pedig a gyakori ruhacsere sokat segíthet. Emellett még egy dologra ügyeljünk: ilyenkor ne teregessük ki a mosott ruhát, fehérneműt a szabadban, még ha módunk is van rá, mert azokban is könnyen megülnek a pollenek.

Körültekintően válasszuk meg, hová menjünk üdülni!
Hosszabb üdülésnél kerüljük a füves, erdős területeket akkor is, ha már elmúlt a kifejezett "pollenveszély". Tanácsos később is inkább a vízpartot választani.

Az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergia fajtái

Nem múlik a tüsszentés, orrfújás a tavaszi időszak után sem? Vagy talán úgy folyik az orra, szinte egész éven át, mintha meghűlt volna? Akkor valószínűleg orrnyálkahártya-gyulladással járó egyéb allergiája van. Az utóbbi 30 évben ezeknek az allergiáknak a száma megduplázódott az európai országokban. Kiújulása függhet egyrészt a levegőben lévő szennyeződésektől (mint az eddig tárgyalt pollenallergia), de kapcsolódhat valamilyen zárt tér, általában a lakás levegőjéhez is. Ha nem elég gyakran szellőztetjük a lakás helyiségeit, azokban megnő az allergén (allergiát kiváltó) anyagok mennyisége, és az arra érzékeny személyeknél allergiás tüneteket okozhat. Előfordulhat, hogy például az uszodák vize szintén veszélyeket rejt magában, mert a klóros víz irritálja az amúgy is rossz állapotban lévő nyálkahártyát.

Mint minden allergia, az orrnyálkahártya-gyulladással járó bántalom is a szervezet immunrendszere által adott rendellenes válasz egy olyan (allergén) anyag "támadására", amelyre az érzékennyé vált. Ennek első fázisában az egyén szervezete sajátos ellenanyagokat termel, amelyek pontosan felismerik a bajt okozó allergéneket. Ezek az anyagok megtapadnak az orrnyálkahártya egyes sejtjein, és különböző folyamatokat indítanak el, amikor ismét kapcsolatba lépnek az allergénekkel. Rendszerint gyulladásos reakció keletkezik, mely jellegzetes tüneteket von maga után: orrfolyást, a torok szúró érzését, a tüsszentést, amit olykor könnyezés vagy ritkán még a szaglóérzék elvesztése is kísérhet.

Az allergiák ezen fajtája általában gyermekkorban vagy a felnőttkor kezdetén jelentkezik, és az életkor előrehaladtával megszűnhet. Magában véve nem súlyos probléma, de nagyon zavaró lehet, és álmatlanságot, fáradtságot okozhat.

Az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergiának tehát két fő formája ismert:

- a szezonális (a klasszikus "szénanátha"), amely nagyon gyakran a pollenallergiának tudható be;
- az egész éven át tartó allergiás orrnyálkahártya-gyulladás, amelyet általában az otthoni allergének okozzák, mint például egyes tisztítószerek vagy a háziállatok szőre.

Gyakori még, hogy a kétfajta érzékenység keveredik, és ugyanazon személy egész évben allergiás lehet, mondjuk az otthon tartott macska szőrére vagy szezonálisan a pollenekre. Gyermekeknél fellelhető még az egyes élelmiszerek által kiváltott allergia, mely náluk sokkal sűrűbben fordul elő, mint a felnőttek esetében.

Természetesen nem mindegyik orrnyálkahártya-gyulladásos megbetegedés függ össze az allergiával. Több mint a fele más okokra vezethető vissza, például egyes gyógyszerek (gyakran az orrba juttatott érszűkítők) túlzott mértékű használatára.

Felvetődhet a kérdés: miért hajlamosak egyesek jobban az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergiára, mint mások?

A hajlam eredete több tényezőre vezethető vissza, ezek közül a környezeti hatások mellett az örökletes, genetikai okok szinte mindig felfedezhetők. Emiatt az a személy, akinek egyik vagy mindkét szülője valamilyen allergiás betegségben szenved, sokkal nagyobb valószínűséggel lesz a tavaszi időszakban vagy akár egész évben allergiás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.