Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakori tavaszi

Érdekességek2026. március 24.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.


Gondozzuk kertünket!
Amennyiben kertes házban lakunk, a tavaszi hónapokban különösen ügyeljünk rá, hogy ne maradjon el a zöld környezet gondozása, kertészkedjünk rendszeresen. A füvet a lehető legrövidebbre nyírjuk le, de lehetőleg egy hozzáértő szakember segítségét igénybe véve, aki fokozottabban tud figyelni a különösen pollenveszélyes területekre.

Tusoljunk rendszeresen!
Lefekvés előtt vagy a szabadban való sétálás végeztével tanácsos rögtön jó alaposan lezuhanyozni. Nem árt, ha ilyenkor a hajunkat is leöblítjük, mert így megszabadulhatunk az esetlegesen benne rejtőzködő pollenektől.

Sűrűn váltsunk ruhát!
A "pollenveszélyes" időszakban a szokásosnál gyakrabban öltözzünk át tetőtől talpig. Hiszen nem tudhatjuk, melyik ruhadarabunkba férkőztek be a pollenek, így eszünkbe sem jut, hogy a textília útján is "fenntartható" az allergia. Pedig a gyakori ruhacsere sokat segíthet. Emellett még egy dologra ügyeljünk: ilyenkor ne teregessük ki a mosott ruhát, fehérneműt a szabadban, még ha módunk is van rá, mert azokban is könnyen megülnek a pollenek.

Körültekintően válasszuk meg, hová menjünk üdülni!
Hosszabb üdülésnél kerüljük a füves, erdős területeket akkor is, ha már elmúlt a kifejezett "pollenveszély". Tanácsos később is inkább a vízpartot választani.

Az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergia fajtái

Nem múlik a tüsszentés, orrfújás a tavaszi időszak után sem? Vagy talán úgy folyik az orra, szinte egész éven át, mintha meghűlt volna? Akkor valószínűleg orrnyálkahártya-gyulladással járó egyéb allergiája van. Az utóbbi 30 évben ezeknek az allergiáknak a száma megduplázódott az európai országokban. Kiújulása függhet egyrészt a levegőben lévő szennyeződésektől (mint az eddig tárgyalt pollenallergia), de kapcsolódhat valamilyen zárt tér, általában a lakás levegőjéhez is. Ha nem elég gyakran szellőztetjük a lakás helyiségeit, azokban megnő az allergén (allergiát kiváltó) anyagok mennyisége, és az arra érzékeny személyeknél allergiás tüneteket okozhat. Előfordulhat, hogy például az uszodák vize szintén veszélyeket rejt magában, mert a klóros víz irritálja az amúgy is rossz állapotban lévő nyálkahártyát.

Mint minden allergia, az orrnyálkahártya-gyulladással járó bántalom is a szervezet immunrendszere által adott rendellenes válasz egy olyan (allergén) anyag "támadására", amelyre az érzékennyé vált. Ennek első fázisában az egyén szervezete sajátos ellenanyagokat termel, amelyek pontosan felismerik a bajt okozó allergéneket. Ezek az anyagok megtapadnak az orrnyálkahártya egyes sejtjein, és különböző folyamatokat indítanak el, amikor ismét kapcsolatba lépnek az allergénekkel. Rendszerint gyulladásos reakció keletkezik, mely jellegzetes tüneteket von maga után: orrfolyást, a torok szúró érzését, a tüsszentést, amit olykor könnyezés vagy ritkán még a szaglóérzék elvesztése is kísérhet.

Az allergiák ezen fajtája általában gyermekkorban vagy a felnőttkor kezdetén jelentkezik, és az életkor előrehaladtával megszűnhet. Magában véve nem súlyos probléma, de nagyon zavaró lehet, és álmatlanságot, fáradtságot okozhat.

Az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergiának tehát két fő formája ismert:

- a szezonális (a klasszikus "szénanátha"), amely nagyon gyakran a pollenallergiának tudható be;
- az egész éven át tartó allergiás orrnyálkahártya-gyulladás, amelyet általában az otthoni allergének okozzák, mint például egyes tisztítószerek vagy a háziállatok szőre.

Gyakori még, hogy a kétfajta érzékenység keveredik, és ugyanazon személy egész évben allergiás lehet, mondjuk az otthon tartott macska szőrére vagy szezonálisan a pollenekre. Gyermekeknél fellelhető még az egyes élelmiszerek által kiváltott allergia, mely náluk sokkal sűrűbben fordul elő, mint a felnőttek esetében.

Természetesen nem mindegyik orrnyálkahártya-gyulladásos megbetegedés függ össze az allergiával. Több mint a fele más okokra vezethető vissza, például egyes gyógyszerek (gyakran az orrba juttatott érszűkítők) túlzott mértékű használatára.

Felvetődhet a kérdés: miért hajlamosak egyesek jobban az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergiára, mint mások?

A hajlam eredete több tényezőre vezethető vissza, ezek közül a környezeti hatások mellett az örökletes, genetikai okok szinte mindig felfedezhetők. Emiatt az a személy, akinek egyik vagy mindkét szülője valamilyen allergiás betegségben szenved, sokkal nagyobb valószínűséggel lesz a tavaszi időszakban vagy akár egész évben allergiás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.