Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakori tavaszi

Érdekességek2026. március 24.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.


Gondozzuk kertünket!
Amennyiben kertes házban lakunk, a tavaszi hónapokban különösen ügyeljünk rá, hogy ne maradjon el a zöld környezet gondozása, kertészkedjünk rendszeresen. A füvet a lehető legrövidebbre nyírjuk le, de lehetőleg egy hozzáértő szakember segítségét igénybe véve, aki fokozottabban tud figyelni a különösen pollenveszélyes területekre.

Tusoljunk rendszeresen!
Lefekvés előtt vagy a szabadban való sétálás végeztével tanácsos rögtön jó alaposan lezuhanyozni. Nem árt, ha ilyenkor a hajunkat is leöblítjük, mert így megszabadulhatunk az esetlegesen benne rejtőzködő pollenektől.

Sűrűn váltsunk ruhát!
A "pollenveszélyes" időszakban a szokásosnál gyakrabban öltözzünk át tetőtől talpig. Hiszen nem tudhatjuk, melyik ruhadarabunkba férkőztek be a pollenek, így eszünkbe sem jut, hogy a textília útján is "fenntartható" az allergia. Pedig a gyakori ruhacsere sokat segíthet. Emellett még egy dologra ügyeljünk: ilyenkor ne teregessük ki a mosott ruhát, fehérneműt a szabadban, még ha módunk is van rá, mert azokban is könnyen megülnek a pollenek.

Körültekintően válasszuk meg, hová menjünk üdülni!
Hosszabb üdülésnél kerüljük a füves, erdős területeket akkor is, ha már elmúlt a kifejezett "pollenveszély". Tanácsos később is inkább a vízpartot választani.

Az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergia fajtái

Nem múlik a tüsszentés, orrfújás a tavaszi időszak után sem? Vagy talán úgy folyik az orra, szinte egész éven át, mintha meghűlt volna? Akkor valószínűleg orrnyálkahártya-gyulladással járó egyéb allergiája van. Az utóbbi 30 évben ezeknek az allergiáknak a száma megduplázódott az európai országokban. Kiújulása függhet egyrészt a levegőben lévő szennyeződésektől (mint az eddig tárgyalt pollenallergia), de kapcsolódhat valamilyen zárt tér, általában a lakás levegőjéhez is. Ha nem elég gyakran szellőztetjük a lakás helyiségeit, azokban megnő az allergén (allergiát kiváltó) anyagok mennyisége, és az arra érzékeny személyeknél allergiás tüneteket okozhat. Előfordulhat, hogy például az uszodák vize szintén veszélyeket rejt magában, mert a klóros víz irritálja az amúgy is rossz állapotban lévő nyálkahártyát.

Mint minden allergia, az orrnyálkahártya-gyulladással járó bántalom is a szervezet immunrendszere által adott rendellenes válasz egy olyan (allergén) anyag "támadására", amelyre az érzékennyé vált. Ennek első fázisában az egyén szervezete sajátos ellenanyagokat termel, amelyek pontosan felismerik a bajt okozó allergéneket. Ezek az anyagok megtapadnak az orrnyálkahártya egyes sejtjein, és különböző folyamatokat indítanak el, amikor ismét kapcsolatba lépnek az allergénekkel. Rendszerint gyulladásos reakció keletkezik, mely jellegzetes tüneteket von maga után: orrfolyást, a torok szúró érzését, a tüsszentést, amit olykor könnyezés vagy ritkán még a szaglóérzék elvesztése is kísérhet.

Az allergiák ezen fajtája általában gyermekkorban vagy a felnőttkor kezdetén jelentkezik, és az életkor előrehaladtával megszűnhet. Magában véve nem súlyos probléma, de nagyon zavaró lehet, és álmatlanságot, fáradtságot okozhat.

Az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergiának tehát két fő formája ismert:

- a szezonális (a klasszikus "szénanátha"), amely nagyon gyakran a pollenallergiának tudható be;
- az egész éven át tartó allergiás orrnyálkahártya-gyulladás, amelyet általában az otthoni allergének okozzák, mint például egyes tisztítószerek vagy a háziállatok szőre.

Gyakori még, hogy a kétfajta érzékenység keveredik, és ugyanazon személy egész évben allergiás lehet, mondjuk az otthon tartott macska szőrére vagy szezonálisan a pollenekre. Gyermekeknél fellelhető még az egyes élelmiszerek által kiváltott allergia, mely náluk sokkal sűrűbben fordul elő, mint a felnőttek esetében.

Természetesen nem mindegyik orrnyálkahártya-gyulladásos megbetegedés függ össze az allergiával. Több mint a fele más okokra vezethető vissza, például egyes gyógyszerek (gyakran az orrba juttatott érszűkítők) túlzott mértékű használatára.

Felvetődhet a kérdés: miért hajlamosak egyesek jobban az orrnyálkahártya-gyulladással járó allergiára, mint mások?

A hajlam eredete több tényezőre vezethető vissza, ezek közül a környezeti hatások mellett az örökletes, genetikai okok szinte mindig felfedezhetők. Emiatt az a személy, akinek egyik vagy mindkét szülője valamilyen allergiás betegségben szenved, sokkal nagyobb valószínűséggel lesz a tavaszi időszakban vagy akár egész évben allergiás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pánikbetegség

2026. március 14.

Mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Azok a személyek, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.

Ingyenes COVID–19 vakcina

2026. március 13.

Bárki számára térítésmentesen elérhető a Moderna által gyártott, mRNS-alapú Spikevax oltóanyag.

A védőoltás önkéntes, ugyanakkor különösen ajánlott a 60 év felettieknek, a krónikus betegeknek, az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint a várandósoknak. A krónikus betegséggel élő, 12 év alatti gyermekek oltása szülő kérésére biztosított. A védőoltás beadása a háziorvosoknál kérhető.

A SARS-CoV-2 vírus továbbra is jelen van, és bár a jelenlegi tapasztalatok szerint számos esetben enyhébb megbetegedést okoz, a veszélyeztetett csoportok körében továbbra is fennáll a súlyos lefolyású megbetegedés kockázata. A védőoltás csökkenti a súlyos szövődmények és a kórházi kezelés szükségességének esélyét, ezért a NNGYK arra ösztönzi az érintetteket, hogy kérjék az oltást.

A fertőződés kockázatának mérséklése érdekében továbbra is fontos az alapvető higiénés szabályok betartása: a rendszeres kézmosás, a megfelelő szellőztetés, a gyakran érintett felületek tisztítása, valamint a köhögési és tüsszentési etikett követése.

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”