Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gluténérzékenységi vizsgálat: tévedésből negatív

Érdekességek2017. április 07.

Egyre többen tartanak gluténmentes diétát, mert rendszeresen hasi panaszoktól, vagy különböző tünetektől – fejfájás, krónikus fáradtság, hajhullás, vérszegénység, végtagokban zsibbadás, akaratlan hízás vagy fogyás – szenvednek, de nem találják az okát. Sokak számára a glutén kizárása sem hoz megoldást, ám a hosszabb ideje tartó diéta megnehezítheti a kivizsgálást. 

Glutén-hisztéria?

Az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába a glutén fogyasztásával összefüggő panaszok, ennek hatására egyre többen döntenek úgy, hogy száműzik étrendjükből ezt a mára igencsak rossz színben feltüntetett fehérjét, mely a gabonafélék egyik összetevője. A búza, a rozs és árpa helyett ezért egyre többen választanak alternatív helyettesítőket maguknak a konyhában.

Vannak, akik a glutén elhagyásával észrevehető javulásról számolnak be, ám sokan továbbra is ugyanazokkal a tünetekkel küzdenek, mint korábban, ekkor döntenek úgy, hogy kivizsgáltatják a panaszaikat. A gluténmentes élelmiszerek magasabb ára miatt számukra az eltelt időszak azonban nemcsak több kiadással járt, de arra is fel kell készülniük, hogy a vizsgálat elvégzéséhez ismét vissza kell vezetniük étrendjükbe a glutént, ami erősebb tünetek megjelenését okozhatja.


Téves negatív eredmény is születhet

A két betegség kivizsgálási módja ugyan különböző, azonban mindkettőnél fontos, hogy a vizsgálatok elvégzése előtt ne zárja ki étrendjéből a gluténtartalmú ételeket – figyelmeztet dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, a lisztérzékenységre szenzitív antitestek nem mutathatók ki a véréből. Nemcsak a vérvétel során, hanem a gyomortükrözésnél is könnyen álnegatív eredmény születhet, mivel gluténmentes étrend mellett a vékonybél bolyhok regenerálódnak. Így tévesen úgy tűnik, hogy az illetőnél semmilyen panaszt nem okoz a glutén fogyasztása.

Mi a teendő, ha valaki már gluténmentes diétát tart a vizsgálatok megkezdése előtt?

Ilyen esetben sajnos vissza kell térni a gluténtartalmú étrendre. Ez azt jelenti, hogy 6-8 hétig kell ismételten glutént fogyasztani. Sokan tapasztalják, hogy ilyenkor, a visszaterheléskor a korábbi tüneteik hatványozottan jelentkeznek. Aki emiatt nem tud visszatérni a gluténtartalmú diétára, annak genetikai vizsgálatot érdemes végeztetnie. Ez a vizsgálat azonban nem minden esetben ad egyértelmű iránymutatást. Ha negatív a teszt, akkor nagy valószínűséggel kizárható a lisztérzékenység. Ha azonban pozitív, vagyis a HLA-DQ2/DQ8 gén kimutatható, az jelentheti azt is, hogy az illető csak hordozója a génnek, ez azonban nem jelenti a betegség megjelenését is egyben.

Jobb későn, mint soha!

Akkor is van tehát megoldás a kivizsgálásra, ha a beteg már egy ideje tartja a diétát – magyarázza dr. Sárdi Krisztina. A legfontosabb az lenne, hogy ha panaszai vannak, akkor jöjjön el és járjunk utána, hogy melyik betegséghez köthetőek a tünetei. A nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén súlyos szövődményekkel ugyan nem kell számolni, ám az érintettek számára mégis nagy segítség, ha kiderül, mi okozza régóta fennálló, szerteágazó panaszaikat és a diétával meg tudják szüntetni azokat. Lisztérzékenység esetében azonban a glutén fogyasztása felszívódási zavart, vérszegénységet, csontritkulást, meddőséget, ismételt vetéléseket, rosszindulatú betegségeket, gyermekkorban fejlődési zavart is okozhat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.