Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gerincproblémák és a testmozgás

Érdekességek2017. május 05.

Mi a helyzet akkor, ha valaki gerincproblémával küzd? Hasznos vagy inkább ártalmas a sportolás? 

Nem hiszem, hogy akadna olyan gerincproblémával küzdő beteg, akit orvosa ne figyelmeztetett volna arra, hogy a gyógyulás alapfeltétele a rendszeres testmozgás. A „Laci bácsi, tessék többet mozogni!” felszólítás azonban általában sajnos nem elegendő. A legtöbb embernek ugyanis fogalma sincs arról, milyen sportot űzhet, melyik mozgásforma hasznos, melyik ártalmas számára, mennyit mozogjon és mire ügyeljen testmozgás közben.

Honnan tudjuk meg, mi az állapotunknak megfelelő testmozgás?

Természetesen – ahogy minden más egészségi problémával – a fenti kérdésekkel is a megfelelő szakemberhez kell(ene) fordulni. Az internet, a barátok vagy a segítőkész szomszédok helyett érdemes lenne gyógytornásztól/mozgásterapeutától kérni a segítséget. Gerincproblémák esetén majd minden esetben szükség van célzott, a betegre és a betegségre szabott korrekciós jellegű mozgásterápiára, amely a betegségtől függően néhány héttől néhány hónapig is eltarthat. Szerencsére az esetek nagy részében nem feltétlenül szükséges rendszeresen eljárni a rendelőbe. Amennyiben az adott probléma ezt lehetővé teszi, a terapeuta összeállít és megtanít egy otthon végezhető gyakorlatsort, így elegendő egy-két havonta kontrollra járni. A közhiedelemmel ellentétben azonban ahhoz, hogy megőrizzük gerincünk egészségét, nem elegendő néhány hétig vagy hónapig gyógytornázni, a későbbiekben is fent kell tartanunk az aktív életformát. A terapeuta segítséget nyújt abban is, hogy a mozgásterápia mellett, illetve a gyógyulást/állapotjavulást követően milyen mozgásformá(ka)t érdemes választanunk, és megtanítja, mire ügyeljünk sportolás közben annak érdekében, hogy a sport valóban gyógyítson ahelyett, hogy ártana.


Melyik igen, melyik nem?

Mi a helyzet a kerékpározással, a konditermekkel és az aerobic jellegű csoportos órákkal?

Nos, a bicikli (beleértve a spinninget is) gerincünk szempontjából sajnos nem túl jó választás. Kerékpáron ülve intenzív, rossz irányú terhelés éri a gerinc nyaki és alsó, ún. lumbális szakaszát. A káros hatásokat némiképp csökkenthetjük ugyan a nyereg enyhe előrebillentésével, de teljesen sajnos nem védhetők ki. Az „ugrálós”, hirtelen és erőteljes mozdulatokkal, erős rázkódásokkal járó csoportos órák (aerobic, step, hot iron, kangoo stb.) a legtöbb gerincproblémával egyértelműen kerülendők. Nehezebb a kérdés a nyugodtabb óratípusokkal (body-art, pilates, streching stb.) kapcsolatban. Hogy javít-e az állapotunkon, vagy inkább árt, az függ az adott betegségtől, az oktató tudásától és odafigyelésétől, illetve attól, hogy helyesen végezzük-e a gyakorlatokat. Nagyon vigyázzunk az edzőtermi gépekkel és/vagy szabad súlyokkal végzett testépítéssel is! Számos olyan gyakorlat létezik, amelyet bátran végezhetünk gerincproblémával is, de sajnos akad jó néhány gép, amelyet messziről el kell kerülnünk. Miután az aerobic oktató és/vagy a személyi edző nem egészségügyi szakember, nem feltétlenül tudja, milyen gyakorlatokat ajánlott és melyeket tilos végezni a különféle mozgásszervi panaszokkal. Ha tehát edzőterembe szeretnénk járni, minden esetben kérjük ki mozgásterapeutánk véleményét, illetve kérjük meg őt arra, hogy segítsen, pontosan mely gépeket és hogyan használhatjuk!


Ha a fenti alapelveket figyelembe véve választunk mozgásformát, nagyot nem hibázhatunk. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy minden esetben konzultáljunk szakemberrel! Nem elegendő ugyanis kiválasztani a számunkra megfelelő sportágat, meg kell tanulnunk azt is, hogyan végezzük biztonsággal a gyakorlatokat.


Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgásterapeuta,
Dorn-gerincterapeuta, 
funkcionális gerinctréner


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem vagy egyedül a fájdalmadban

2026. május 06.

21 év után is van remény

Kedves Olvasók, sorstársaim! Tudom, milyen az, amikor a naptáradat nem a terveid, hanem a fájdalom írja. Tudom, milyen az ismeretlenségtől való félelem, a „miért pont én?” kérdése, és az a csendes küzdelem, amit sokszor csak mi, nők értünk igazán. 21 éve élek endometriózissal.



Ez a több mint két évtized nemcsak a nehézségekről szólt, hanem arról is, hogyan találjuk meg a hangunkat, a belső erőnket és az utat a gyógyulás felé – akkor is, amikor a kilátások sötétek. Női egészség és endometriózis Coach-ként ma már azért vagyok itt, hogy neked ne kelljen egyedül végigjárnod ezt az utat.

Az EgészségKalauz endo+ 6 részes podcast-sorozatomban szakértőkkel, közösen bontjuk le a tabukat. Beszélünk a felismerésről, a kezelési lehetőségekről és arról a lelki támogatásról, ami nélkülözhetetlen a teljes élethez.


Cukorbetegség: A kéz is árulkodik

2026. május 06.

Az egészségügyi probléma, amiről ritkán beszélünk

A cukorbetegség Magyarországon több mint egymillió embert érint. Bár a legtöbben a szövődményeket a szem, a vese vagy a keringés károsodásával azonosítják, a betegség a kézen számos egészségügyi probléma kialakulásában játszik szerepet. A tartósan magas vércukorszint az ínak, idegek és kötőszövetek működését is befolyásolja, ami több jellegzetes kézbetegség kialakulásához vezethet.

A cukorbetegség Magyarországon népbetegség, legalább 1,2 millióan élnek diagnosztizált cukorbetegként, de jelentős a fel nem ismert esetek száma. Ha azokat is idevesszük, akiknek a normál értéktől eltérően magas a vércukra, a lakosság majdnem 20 százaléka érintett a cukorbetegség valamely formájában (diabétesz vagy prediabétesz állapot). A betegek több mint 90 százaléka kettes típusú cukorbetegséggel küzd, amelyet életmódváltással meg lehetne előzni vagy késleltetni. Sajnos az elmúlt három évtizedben a cukorbetegség gyakorisága Magyarországon is a többszörösére nőtt, évente kb. 8-10 ezer haláleset pedig közvetlenül vagy közvetve a cukorbetegséghez, illetve szövődményeihez köthető. Ezek mind súlyos adatok, ám arról ritkán beszélnek, hogy olyan hétköznapi tevékenységeket is befolyásolhat, mint a tárgyak kezelése, vagy az öltözködés, de akár az éjszakai pihenés is.  Kevésbé ismert, hogy diabétesz esetén a leggyakoribb kézbetegségek – például idegleszorítások, vagy ínhüvely-elváltozások, mint a kéztő alagútszindróma, vagy a pattanó ujjak – akár több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő a nem cukorbetegekhez képest.

Depresszió

2026. május 05.

A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.

A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:


depressziós, szomorú hangulat,
az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
nyugtalanság vagy gátoltság,
fáradtság, erőtlenség,
értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,