Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Genetikai vizsgálatok a terhesség alatt: mikor kötelező, mikor ajánlott?

Érdekességek2018. július 24.

A terhesség alatti ultrahangvizsgálatok célja a magzat és az anya egészségi állapotának követése. Az előírások szerint Magyarországon háromszor kötelező megnézni a fejlődő babát a terhesség alatt, azonban a „nulladik”, úgynevezett terhesség-megállapító UH is kiemelten fontos. A mai kor lehetőséget ad arra, hogy fájdalommentesen, veszélyek nélkül, pontos képet kapjunk a magzatról, és időben kiszűrjük a fejlődési rendellenességeket – mondja Dr. Molnár László szülész-nőgyógyász, magzati genetikai ultrahang specialista.

Magyarországon az előírások szerint három alkalommal nézi meg szülész-nőgyógyász szakorvos a fejlődő magzatot,

„Ez a három vizsgálat lényegében a legfontosabb, hisz ezek eredményével tudjuk biztonságban a kismamát és a babát. Az első genetikai ultrahangot a köznyelvben Down-szűrésnek is hívják, de nem csak a Down-kórról szól, ekkor végezhető el az első, csaknem teljes körű anatómiai vizsgálat, valamint a szív- és érrendszeri szűrés. A második trimeszteri ultrahang a 19-21. hét környékén a legrészletesebb anatómiai ultrahang: az ekkor esetlegesen felfedezett rendellenességek kapcsán van még idő olyan vizsgálatokra, amelyek cáfolhatják vagy alátámaszthatják azt a gyanút, amelyet az ultrahangon látni vélünk, illetve a későbbi kontrollok szempontjából is fontos. A harmadik, kicsit más jellegű ultrahang, a 28-31. hét környékén javasolt. Magzati állapot-diagnosztikának lenne helyes hívni, hiszen ott azt figyeljük, hogy a magzat a megfelelő ütemben fejlődik-e a méhen belül. Ez a vizsgálat hivatott arra, hogy észrevegye, ha a magzat esetleg lemarad a növekedésben” – mondja Molnár doktor.

A nőgyógyász szerint a terhesség megállapításának idején végzett „nulladik” ultrahangos vizsgálat a kismama gondozásba vétele szempontjából ugyancsak rendkívül fontos.


„A 6-8. hét környékén nézzük meg, a méhen belül van-e a terhesség, akkor derül ki az is, hogy hány babával találkozunk, illetve jó helyen tapadt-e meg az embrió, milyenek az életkilátásai. Azért fontos ezt a vizsgálatot komolyan venni, mert ha nem tudjuk pontosan, mikor fogant a baba, a 12-13. heti ultrahang lehetőségének kiszámítása is elcsúszhat, jóllehet annak szigorú időtartama nem véletlen.

Ha a kismama csak a menstruációja alapján számolja a terhességét, és azt vélelmezi, hogy a 12. hétben van, előfordulhat, hogy egy héttel nagyobb a babája és kicsúszik az időből. Az említett nulladik UH-nak a jelentősége abban áll tehát, hogy ha már léteznek a legmodernebb technikák, amelyek segítségévek képesek vagyunk igazolni, hogy a terhességi teszttel kimutatott terhesség él és méhen belül van, akkor abban is segítséget kapjunk, hogy az első, genetikailag fontos állomáson ugyancsak a legpontosabb információkat kaphassuk a magzat egészséges fejlődéséről. Mind a magzat, mind a kismama érdekében.”

Ezeken kívül is van lehetősége a kismamának megnézni a magzatot, hiszen ma már a babamozikra akár a családdal együtt is lehet érkezni.

A babamozis ultrahangok a 24. hét után ajánlottak, ekkor már van a babának olyan szép kis pofija, amit jól lehet látni a képernyőn. Ha úgy fekszik és megfelelő a pozíció, akkor el tudnak készülni a 3D-s képek, melyek aztán bekerülhetnek a családi albumba. Természetesen ezek az alkalmak sem csak a szórakozásról szólnak, ilyenkor is megnézi a szakorvos, hogy minden rendben van-e a babával.

Forrás: Endocare Intézet, purecom
Képek: Endocare Intézet


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.

Vegye komolyan a kézzsibbadást, izomsorvadást is okozhat!

2025. december 17.

Ártalmatlan tünet, de akár komoly betegség is állhat a kézzsibbadás mögött, amivel már az első tünetek megjelenésekor fontos lenne foglalkozni. Fontos ugyanis megtalálni az okot, hogy nem áll-e a háttérben idegkárosodás, amely akár kézsebészeti beavatkozást is igényelhet. Minél hamarabb kiderül, mi okozza a zsibbadást, annál nagyobb az esély a panaszok megszüntetésére és a káros következmények visszafordítására.

Talán mindenkivel előfordult már, hogy bizsergést, érzéketlenséget, tűszúrásszerű vagy égő érzést tapasztalt az ujjaiban vagy a kezében. Az átmeneti kézzsibbadás mögött néha teljesen ártalmatlan okok állnak, ilyen lehet az, amikor egy rossz testhelyzet vagy tartós mozdulatlanság miatt alakul ki. A vérkeringés visszaállításával és a testhelyzet változtatásával hamar elmúlnak a panaszok. Ugyanakkor, ha a zsibbadás ismétlődik vagy látszólag teljesen ok nélkül jelentkezik és nem is múlik el, komolyan kell venni a panaszokat. Olyan betegség is állhat ugyanis a háttérben, amelyhez orvosi, többnyire kézsebészeti szakértelem szükséges.

Dr. Sándor Zoltán kézsebész szerint a zsibbadás mögött leggyakrabban kéztő- vagy könyök alagút szindróma áll. Ebben az esetben a felső végtag érintett részein az idegek tartós nyomás alá kerülnek például gyulladás, munkahelyi vagy sportból adódó túlterhelés, hormonális változások miatt. Mindez azért gond, mert ha egy ideg túl hosszú ideig van leszorítva, nem tudja funkcióját megfelelően ellátni, ez pedig izomsorvadáshoz és az ujjak érzéketlenné válásához vezethet. A folyamat egy idő után nem visszafordítható és sajnos a végtag mozgáskorlátozottságához vezethet.