Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Futócipőt fel!

Érdekességek2025. október 10.

Fotó: Nathalie Désirée Mottet | UnsplashBár sokan nyáron sem pihentek, az enyhébb időjárás beköszöntével hivatalosan is újraindul a futószezon. A futás népszerűsége hazánkban továbbra is töretlen, egyenesen a leggyakrabban választott szabadidősport, megelőzve a kondizást, az úszást és a focit is. A futók 44 százaléka alkalmi futónak vallja magát, míg minden harmadik újrakezdő[1]. Bár a sportág egyszerűnek tűnik és szinte bárhol űzhető, érdemes odafigyelni a megfelelő felkészülésre és kivitelezésre a sérülések elkerülése érdekében. A Budai Egészségközpont szakértői ezért hasznos tanácsokkal segítenek eligazodni a futás világában.

A futás az egyik legegyszerűbb mozgásforma, ráadásul alacsony költséggel jár. Szinte bármikor gyakorolható a saját tempónkhoz igazítva, és mindeközben a szabadban, friss levegőn lehetünk. A rendszeres futás erősíti az izomzatot, segít testsúlyunk fenntartásában vagy éppen a fogyásban, valamint fejleszti az erőnlétet és növeli az általános teljesítőképességet. Jótékony hatása nemcsak testi, hanem lelki téren is megmutatkozik, hiszen csökkenti a stresszt, javítja a kedélyállapotunkat, nem utolsó sorban pedig az immunrendszerünket is erősíti.


Lépésről lépésre fokozatosan

Ha hosszabb kihagyás után most vágunk bele újra a futásba, semmiképp ne ott folytassuk, ahol évekkel ezelőtt abbahagytuk. Nagyon fontos, hogy fokozatosan kezdjük el ismét a terhelést, a lehető legkisebb távokkal. Kezdőként az első cél a 30 perc folyamatos mozgás elérése, amit a futás és a gyaloglás váltogatásával érhetünk el: 1 perc futás, majd 2 perc séta tízszer ismételve, heti 3-4 alkalommal, legfeljebb kétnapos szünettel két edzés között. Amennyiben testsúlyfelesleggel rendelkezünk, és az elsődleges cél annak csökkentése, lehetőség szerint még óvatosabban kell elkezdeni a terhelést. Fontos, hogy olyan tempóban fussunk, amely mellett még képesek lennénk beszélgetni. Innen növelhetjük aztán később az intenzitást, amelynek nyomon követésében egy okosóra és futóappok segíthetnek.

„A testünk általában jelzi a túlterhelést. Amennyiben valahol – jellemzően ízületek körül, izmok, ínak csonthoz való tapadási zónájában – fájdalmat, enyhe duzzanatot érzünk, semmiképpen ne folytassuk a terhelés növelését, akkor sem, ha másnapra ez a fájdalom elmúlik. Inkább a következő edzés alkalmával térjünk vissza a korábbi, csökkentett szintre. Ha ott is megjelenik a fájdalom vagy duzzanat, akkor tartsunk egy néhány napos, szükség szerint 1 hetes szünetet. Csak fájdalommentes esetben folytassuk fokozatosan a terhelést – hangsúlyozza dr. Hidas Péter, a Budai Egészségközpont sportsebésze.


[1] Az NN Biztosító megbízásából 2025 májusában készített online felmérés a 18-64 éves internetezők körében, 1000 fős mintán. (Adatfelvétel: 2025. április 28. – május 9.) https://www.nn.hu/sajto/-/content/M5mewRibyh3R/2025-06-05-98-500-forintot-kolt-atlagban-egy-futo


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.