Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

Érdekességek2025. október 27.

Fotó: Arek Adeoye | Unsplash„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).


Az alvás és a regeneráció ugyanolyan lényeges, mint maga az edzés. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás növeli a fizikai teljesítményt, javítja a mentális koncentrációt, és segít megelőzni a sérüléseket. Kezdő futóknak napi 7-8 óra alvás ajánlott, és célszerű kialakítani egy alvási rutint. Lehetőség szerint minden nap ugyanabban az időben feküdjünk le és keljünk fel, és kerüljük a képernyőhasználatot ágyba bújás előtt. A nyugodt alváshoz továbbá fontos, hogy sötét, csendes és hűvös legyen a hálószobánk, mert ez segíti a szervezetünk regenerálódásához szükséges mélyalvás elérését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.