Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fülfájás búvárkodástól

Érdekességek2018. július 30.

A gyerekek imádnak víz alá merülni, hát még búvárkodni – a fokozott víznyomás, a hideg víz azonban bizonyos esetekben problémákat is okozhat…

Van, akinél még soha nem fordult elő, míg mások kifejezetten hajlamosak rá, és visszatérő fülfájástól szenvednek búvárkodás után. Olvasóinkat Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gégeközpont fül-orr-gégész és allergológus szakorvosa tájékoztatja  a probléma okairól, megelőzési lehetőségeiről és kezelésről kérdeztük.

Ne hagyja figyelmen kívül!
Minél mélyebbre merülünk a vízben, annál nagyobb nyomás éri a dobhártyát – magyarázza  Azért, hogy a dobhártya két oldalán a nyomás egyenlő legyen, a fülkürt, a dobüreget az orrüreg hátsó részével összekötő csatorna felel. A fülkürt megnyitásával a dobhártya két oldalán lévő nyomás kiegyenlítődik. Probléma akkor adódik, ha a fülkürt valamilyen okból nem tud megnyílni. Ilyenkor a nyomás a külső oldalon egyre nő, és ha a búvár figyelmen kívül hagyja az ezt jelző, egyre erősödő fülfájást, tovább folytatja a merülést, akkor a dobüreg bevérezhet, a dobhártya átszakadhat, a belsőfül is sérülhet. A hideg tengervíz a fülbe jut, a búvárnál szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a szárazföldre érkezve úgy érezheti, hogy hallása csökkent, folyadék csorog a füléből.

Mi okozza a fülfájást?
Barotrauma, vagyis a nyomás kiegyenlítődésének súlyos zavara gyakrabban fordul elő akkor, ha a fülkürt szellőzése egyébként sem megfelelő. Például allergiásoknál tartós nyálkahártya duzzanat esetén, felsőlégúti hurut kapcsán, ha az arcnak ezt a részét valamilyen korábbi trauma érte, de növeli az esélyét az orrmelléküregekben fennálló heveny vagy idült gyulladás , az orrmandula túltengése, az orr-garat területén kialakult daganatok és a dohányzás okozta nyálkahártya irritáció is.
Milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni?

Az esetek többségében az egyre fokozódó fájdalom miatt a búvárkodás félbemarad, így a dobhártya átszakadása nem következik be. Ilyen esetekben a tünetek rendszerint maguktól elmúlnak a partra érés után, rövid időn belül. Ha a tünetek nem szűnnek, vagy erősödnek, egyéb panasz – hányinger, hányás, szédülés – is jelentkezik, akkor mindenképp szükséges az orvosi ellátás. Semmiképp se merüljünk újra víz alá, amíg a tüneteink nem szűnnek.


Mit tehetünk a megelőzésért?

Ha valaki allergiás vagy orrpolipja van, akkor a fülkürt nem tud megfelelően szellőzni és szükség esetén sem tudja funkcióját betölteni a nyomás kiegyenlítésében. Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat során kiderül, hogy ez okozza a víz alatt jelentkező fülfájást, akkor az allergiát hatásosan kell kezelni. Orrmelléküreg gyulladás, orrpolip esetén műtétre is szükség lehet. Ezt követően, a kezelőorvos megítélése szerint lehet folytatni a búvárkodást.

A dohányfüst irritálja a nyálkahártyát, emiatt a fülkürt megfelelő működését akadályozó tartós gyulladás jöhet létre, érdemes ez okból is a füstmentes életet választani.

A fülkürt működését a tartós orrdugulás akadályozhatja, ezért ha felső légúti betegségünk van, inkább mellőzzük a búvárkodást.

Ha a dobhártya átszakadt, akkor a kezelés és gyógyulási idő után ismét meg lehet próbálkozni a búvárkodással, ám ez esetben mindenképp utána kell járni, hogy mi idézte elő a sérülést, hogy az újbóli bekövetkezését megelőzzük.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.

Ökológiai lábnyom csökkentése a dietetikai gyakorlatban

2025. július 08.


A dietetikus akár beteg, akár egészséges kliensnek ad táplálkozási tanácsot élelmiszerekkel, ételekkel, receptekkel, étlaptervezéssel, adagnagyságokkal kell, hogy foglalkozzon. Figyelembe kell venni az egyéni igényeket és helyi lehetőségeket épp úgy, mint a gazdaságossági szempontokat a mennyiség tervezésénél, és a maradék felhasználást. (2) Vagyis egy étrendi körforgást kell megvalósítani, amit ma már környezettudatossági szempontok kell, hogy vezéreljenek (1. ábra). Ezek a szempontok nem bonyolultak, sőt kézenfekvőek, de tudatosítani kell az emberekben, hogy minél többször megvalósulhassanak.25.