Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Függőséghez vezethet az egészséges étrendhez való túlzott ragaszkodás

Érdekességek2025. február 02.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

Egyre többen követik szélsőségesen az ún. tiszta étkezés (clean eating) diétát, amelynek során csak organikus, bio vagy éppen kizárólag általuk egészségesnek hitt ételeket esznek. A Semmelweis Egyetem kutatása szerint például a divatmodellek több mint harmada hajlamos lehet az egészséges ételfüggőségre, pedig az ún. orthorexia nervosa akár súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet.

Az egészséges életmód melletti elköteleződés az egyik legnépszerűbb újévi fogadalom, de dr. Bogár Nikolett, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének evészavarokat kutató PhD-hallgatója szerint nem mindegy, hogyan fogunk bele.

Az ún. orthorexia nervosa (ON) az egészséges ételektől való függőség, és bár 1997-ben írták le először, szakmai körökben továbbra is vitatott kórkép, leginkább valahol az evészavarok és a kényszerbetegségek közé helyezhető el.

Jellemzője, hogy a betegek nem a bevitt étel mennyiségét, hanem minőségét korlátozzák, kizárólag általuk egészségesnek vélt alapanyagokat és ételeket fogyasztanak. Választásaik azonban, melyek általában teljesen szubjektívek, dietetikai szempontból nem feltétlenül megfelelők.

Ha valaki egyfajta alapanyagot, például csak halat, zöldséget, vagy éppen zöld színű, nyers vagy kizárólag szénhidrátmentes ételt fogyaszt, ugyanúgy hiánybetegségek léphetnek fel nála, mint az ételek mennyiségét korlátozó evészavaroknál, hiszen ugyanúgy nem visznek be elegendő tápanyagot, vitamint ásványi anyagot, fehérjét vagy szénhidrátot

– magyarázza dr. Bogár Nikolett, aki szerint bizonyos szakmákban és társadalmi rétegekben az egészséges ételfüggőségre való hajlam még gyakoribb.

Az Eating and Weight Disorders – Studies on Anorexia, Bulimia and Obesity című folyóiratban leírt nemzetközi kutatásukban a Semmelweis szakemberei a világon elsőként vizsgálták divatmodellek körében az egészséges étel függőségre való hajlamot.


A kérdőív-alapú kutatásba bevont női manökenek több mint 35 százalékánál mutattak ki ON-ra utaló jeleket, de a főleg fiatal egyetemistákból álló kontroll csoport tagjainak több mint egyötöde is hajlamos volt az ilyen típusú addikcióra.

„Kutatásunkban a kérdések egy része az egészséges étkezéshez köthető pozitív érzelmekre fókuszált. Ebben mind a modellek, mind a kontroll csoport tagjainak 95 százaléka magas pontszámot ért el, mely azt jelenti, hogy az egészséges étkezés olyan normatív társadalmi elvárássá vált, mint korábban a karcsú testalkat. Éppen ezért az ilyen függőség sokszor rejtve marad, hiszen egy társadalmilag fontosnak tartott és elfogadott jelenséghez, az egészséges életmódhoz köthető” – teszi hozzá a kutató, aki korábban maga is divatmodellként dolgozott.

Figyelmeztető jel lehet, ha valaki annyira elkötelezett az egészséges étkezés mellett, hogy az életének más területeire is negatívan hat. Ilyen például, ha valaki az életét, a programjait az egészséges étkezés köré szervezi, ha kimaradoznak baráti találkozók, ha nem megy el egy karácsonyi partira, vagy családi ebédre, vagyis, ha nincs rugalmasság az étkezésében vagy a megszokott rutinban való változtatás stresszt okoz.

A nem megfelelő tápanyagbevitel első tünetei lehetnek a hajhullás, körömtöredezés, menstruáció kimaradása, energiahiány vagy levertség, de akár klinikai súlyosságú evészavarok, például anorexia vagy bulimia is kialakulhatnak az egészséges ételfüggőség következtében.

Korábbi kutatások szerint az orthorexia nervosa gyakrabban fordul elő a magasabb jövedelműek körében, és összefüggést találtak a közösségi média használat és az egészséges ételfüggőség között is.

Dr. Bogár Nikolett szerint az étkezés nem csupán tápanyagforrás, hanem társasági és kulturális esemény, különösen az ünnepi és az ezt követő hetekben. A barátokkal közös főzésnek vagy egy éttermi kiruccanásnak nemcsak funkcionális, hanem érzelmi dimenziója is van, ezért fontos, hogy ne kategorizáljuk a jó és rossz ételeket, és az étkezés ne váljon önsanyargatássá.

„Januárban se az ultratiszta, hanem egy hosszútávú kiegyensúlyozott étrend kialakítására törekedjünk, melybe időnként pár szaloncukor és csoki is belefér, bűntudat nélkül” – tanácsolja a szakember.

Fotó: Bogár Nikolett

Forrás: semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.