Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Függőséghez vezethet az egészséges étrendhez való túlzott ragaszkodás

Érdekességek2025. február 02.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

Egyre többen követik szélsőségesen az ún. tiszta étkezés (clean eating) diétát, amelynek során csak organikus, bio vagy éppen kizárólag általuk egészségesnek hitt ételeket esznek. A Semmelweis Egyetem kutatása szerint például a divatmodellek több mint harmada hajlamos lehet az egészséges ételfüggőségre, pedig az ún. orthorexia nervosa akár súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet.

Az egészséges életmód melletti elköteleződés az egyik legnépszerűbb újévi fogadalom, de dr. Bogár Nikolett, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének evészavarokat kutató PhD-hallgatója szerint nem mindegy, hogyan fogunk bele.

Az ún. orthorexia nervosa (ON) az egészséges ételektől való függőség, és bár 1997-ben írták le először, szakmai körökben továbbra is vitatott kórkép, leginkább valahol az evészavarok és a kényszerbetegségek közé helyezhető el.

Jellemzője, hogy a betegek nem a bevitt étel mennyiségét, hanem minőségét korlátozzák, kizárólag általuk egészségesnek vélt alapanyagokat és ételeket fogyasztanak. Választásaik azonban, melyek általában teljesen szubjektívek, dietetikai szempontból nem feltétlenül megfelelők.

Ha valaki egyfajta alapanyagot, például csak halat, zöldséget, vagy éppen zöld színű, nyers vagy kizárólag szénhidrátmentes ételt fogyaszt, ugyanúgy hiánybetegségek léphetnek fel nála, mint az ételek mennyiségét korlátozó evészavaroknál, hiszen ugyanúgy nem visznek be elegendő tápanyagot, vitamint ásványi anyagot, fehérjét vagy szénhidrátot

– magyarázza dr. Bogár Nikolett, aki szerint bizonyos szakmákban és társadalmi rétegekben az egészséges ételfüggőségre való hajlam még gyakoribb.

Az Eating and Weight Disorders – Studies on Anorexia, Bulimia and Obesity című folyóiratban leírt nemzetközi kutatásukban a Semmelweis szakemberei a világon elsőként vizsgálták divatmodellek körében az egészséges étel függőségre való hajlamot.


A kérdőív-alapú kutatásba bevont női manökenek több mint 35 százalékánál mutattak ki ON-ra utaló jeleket, de a főleg fiatal egyetemistákból álló kontroll csoport tagjainak több mint egyötöde is hajlamos volt az ilyen típusú addikcióra.

„Kutatásunkban a kérdések egy része az egészséges étkezéshez köthető pozitív érzelmekre fókuszált. Ebben mind a modellek, mind a kontroll csoport tagjainak 95 százaléka magas pontszámot ért el, mely azt jelenti, hogy az egészséges étkezés olyan normatív társadalmi elvárássá vált, mint korábban a karcsú testalkat. Éppen ezért az ilyen függőség sokszor rejtve marad, hiszen egy társadalmilag fontosnak tartott és elfogadott jelenséghez, az egészséges életmódhoz köthető” – teszi hozzá a kutató, aki korábban maga is divatmodellként dolgozott.

Figyelmeztető jel lehet, ha valaki annyira elkötelezett az egészséges étkezés mellett, hogy az életének más területeire is negatívan hat. Ilyen például, ha valaki az életét, a programjait az egészséges étkezés köré szervezi, ha kimaradoznak baráti találkozók, ha nem megy el egy karácsonyi partira, vagy családi ebédre, vagyis, ha nincs rugalmasság az étkezésében vagy a megszokott rutinban való változtatás stresszt okoz.

A nem megfelelő tápanyagbevitel első tünetei lehetnek a hajhullás, körömtöredezés, menstruáció kimaradása, energiahiány vagy levertség, de akár klinikai súlyosságú evészavarok, például anorexia vagy bulimia is kialakulhatnak az egészséges ételfüggőség következtében.

Korábbi kutatások szerint az orthorexia nervosa gyakrabban fordul elő a magasabb jövedelműek körében, és összefüggést találtak a közösségi média használat és az egészséges ételfüggőség között is.

Dr. Bogár Nikolett szerint az étkezés nem csupán tápanyagforrás, hanem társasági és kulturális esemény, különösen az ünnepi és az ezt követő hetekben. A barátokkal közös főzésnek vagy egy éttermi kiruccanásnak nemcsak funkcionális, hanem érzelmi dimenziója is van, ezért fontos, hogy ne kategorizáljuk a jó és rossz ételeket, és az étkezés ne váljon önsanyargatássá.

„Januárban se az ultratiszta, hanem egy hosszútávú kiegyensúlyozott étrend kialakítására törekedjünk, melybe időnként pár szaloncukor és csoki is belefér, bűntudat nélkül” – tanácsolja a szakember.

Fotó: Bogár Nikolett

Forrás: semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.