Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Függőséghez vezethet az egészséges étrendhez való túlzott ragaszkodás

Érdekességek2025. február 02.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

Egyre többen követik szélsőségesen az ún. tiszta étkezés (clean eating) diétát, amelynek során csak organikus, bio vagy éppen kizárólag általuk egészségesnek hitt ételeket esznek. A Semmelweis Egyetem kutatása szerint például a divatmodellek több mint harmada hajlamos lehet az egészséges ételfüggőségre, pedig az ún. orthorexia nervosa akár súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet.

Az egészséges életmód melletti elköteleződés az egyik legnépszerűbb újévi fogadalom, de dr. Bogár Nikolett, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének evészavarokat kutató PhD-hallgatója szerint nem mindegy, hogyan fogunk bele.

Az ún. orthorexia nervosa (ON) az egészséges ételektől való függőség, és bár 1997-ben írták le először, szakmai körökben továbbra is vitatott kórkép, leginkább valahol az evészavarok és a kényszerbetegségek közé helyezhető el.

Jellemzője, hogy a betegek nem a bevitt étel mennyiségét, hanem minőségét korlátozzák, kizárólag általuk egészségesnek vélt alapanyagokat és ételeket fogyasztanak. Választásaik azonban, melyek általában teljesen szubjektívek, dietetikai szempontból nem feltétlenül megfelelők.

Ha valaki egyfajta alapanyagot, például csak halat, zöldséget, vagy éppen zöld színű, nyers vagy kizárólag szénhidrátmentes ételt fogyaszt, ugyanúgy hiánybetegségek léphetnek fel nála, mint az ételek mennyiségét korlátozó evészavaroknál, hiszen ugyanúgy nem visznek be elegendő tápanyagot, vitamint ásványi anyagot, fehérjét vagy szénhidrátot

– magyarázza dr. Bogár Nikolett, aki szerint bizonyos szakmákban és társadalmi rétegekben az egészséges ételfüggőségre való hajlam még gyakoribb.

Az Eating and Weight Disorders – Studies on Anorexia, Bulimia and Obesity című folyóiratban leírt nemzetközi kutatásukban a Semmelweis szakemberei a világon elsőként vizsgálták divatmodellek körében az egészséges étel függőségre való hajlamot.


A kérdőív-alapú kutatásba bevont női manökenek több mint 35 százalékánál mutattak ki ON-ra utaló jeleket, de a főleg fiatal egyetemistákból álló kontroll csoport tagjainak több mint egyötöde is hajlamos volt az ilyen típusú addikcióra.

„Kutatásunkban a kérdések egy része az egészséges étkezéshez köthető pozitív érzelmekre fókuszált. Ebben mind a modellek, mind a kontroll csoport tagjainak 95 százaléka magas pontszámot ért el, mely azt jelenti, hogy az egészséges étkezés olyan normatív társadalmi elvárássá vált, mint korábban a karcsú testalkat. Éppen ezért az ilyen függőség sokszor rejtve marad, hiszen egy társadalmilag fontosnak tartott és elfogadott jelenséghez, az egészséges életmódhoz köthető” – teszi hozzá a kutató, aki korábban maga is divatmodellként dolgozott.

Figyelmeztető jel lehet, ha valaki annyira elkötelezett az egészséges étkezés mellett, hogy az életének más területeire is negatívan hat. Ilyen például, ha valaki az életét, a programjait az egészséges étkezés köré szervezi, ha kimaradoznak baráti találkozók, ha nem megy el egy karácsonyi partira, vagy családi ebédre, vagyis, ha nincs rugalmasság az étkezésében vagy a megszokott rutinban való változtatás stresszt okoz.

A nem megfelelő tápanyagbevitel első tünetei lehetnek a hajhullás, körömtöredezés, menstruáció kimaradása, energiahiány vagy levertség, de akár klinikai súlyosságú evészavarok, például anorexia vagy bulimia is kialakulhatnak az egészséges ételfüggőség következtében.

Korábbi kutatások szerint az orthorexia nervosa gyakrabban fordul elő a magasabb jövedelműek körében, és összefüggést találtak a közösségi média használat és az egészséges ételfüggőség között is.

Dr. Bogár Nikolett szerint az étkezés nem csupán tápanyagforrás, hanem társasági és kulturális esemény, különösen az ünnepi és az ezt követő hetekben. A barátokkal közös főzésnek vagy egy éttermi kiruccanásnak nemcsak funkcionális, hanem érzelmi dimenziója is van, ezért fontos, hogy ne kategorizáljuk a jó és rossz ételeket, és az étkezés ne váljon önsanyargatássá.

„Januárban se az ultratiszta, hanem egy hosszútávú kiegyensúlyozott étrend kialakítására törekedjünk, melybe időnként pár szaloncukor és csoki is belefér, bűntudat nélkül” – tanácsolja a szakember.

Fotó: Bogár Nikolett

Forrás: semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére

2026. január 04.

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt. Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk

2026. január 03.

Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.

A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk

A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.

Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél

A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.

Hogyan védekezzünk az influenza ellen?

2026. január 03.

A Budai Egészségközpont szakorvosaitól olyan személyre szabott megoldásokat kaphatunk, amelyek több szinten is védelmet nyújtanak az influenza és a légúti megbetegedések ellen:

Védőoltások beadása és időzítése

A szakemberek segítenek megtalálni az ideális időpontot az influenza és más légúti megbetegedések elleni védőoltások beadására. Az oltás ugyan nem garantál 100 százalékos védelmet, de jelentősen csökkenti a súlyos szövődmények kockázatát. Az oltóanyag kiválasztásánál az orvosok figyelembe veszik az aktuálisan keringő vírustörzseket is.

D-vitamin-szint mérése és pótlása

Laboratóriumi vérvizsgálattal pontosan meghatározható, szükségünk van-e D-vitamin-pótlásra és ha igen, milyen mértékben. A mérés eredménye alapján az orvos személyre szabott dózist javasol, elkerülendő a túladagolást, amely ugyanúgy káros lehet, mint a hiány.