Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról
Érdekességek2025. július 15.
Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.
A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.
A cinizmus és gúny romboló ereje
A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.
„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.
A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.
„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.
A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.
Motivációvesztés és öncenzúra
A bántó kommentekre adott tipikus reakció nem a düh, hanem a szomorúság vagy a csalódottság (közel minden második válaszadó nyilatkozott így).
A válaszadók 44,6%-a nyilvánította ki azt, hogy egy komment elvette a kedvét a további alkotástól vagy munkától. Ez a motivációvesztés sokszor napokra, de akár hosszabb időre is szólhat. Az öncenzúra is valós jelenség: az 1-5-ös skálán átlagosan 2,8-ra értékelték a válaszadók, hogy a negatív kommentek visszafogják őket az önkifejezésben vagy posztolásban. Az online térben, ahol elméletileg mindenki szabadon alkothatna, az átlagos biztonságérzet alig haladta meg a közepes szintet (2,9-et az 1-5-ös skálán).
„Ez komoly figyelmeztetés arra, hogy a társadalmi diskurzus szűkül, miközben az egyének hangja halkul” – fogalmazott Bognár Katalin.
Kik a legérzékenyebbek?
Bár a férfiak nagyobb arányban (80,9%) találkoznak bántó kommentekkel, mint a nők (75,9%), a nőket sokkal jobban megviseli az online támadás. A nőknek közel 40%-a vesztette el motivációját a kommentek miatt, míg a férfiaknál ez az arány csak 24,3%. A nők kevésbé érzik magukat biztonságban az online térben (átlag 2,8), és nagyobb mértékben visszafogják magukat (átlag 3,0). Gyakrabban döntenek úgy, hogy törlik vagy tiltják a bántó kommentelőket.
„Ez az evolúciós pszichológiával magyarázható: a nők általában empatikusabbak, érzékenyebbek. Egy negatív komment erősen fokozhatja a kitaszítottság, az egyedüllét érzetét” – értékelte az eredményeket a pszichológus.
A kutatás arra is fényt derített, hogy a bántó kommentek szinte minden életkori csoportot elérnek. Ezen belül a középkorúak (35-54 év közöttiek) bizonyultak a legsebezhetőbbnek.
„Ők aktívan jelen vannak az online térben, de még úgy nevelkedtek, hogy az utcán nem mondják azt egy másik embernek, hogy „nem tetszik az arcod”. Emiatt nehezebben kezelik az online világ játékszabályainak eltorzulását. A fiatalabbak (18 év alatt, 18-24 év közöttiek) szintén érintettek, de kevésbé vesztik el motivációjukat (27,3%), mert az online világ eltorzult játékszabályai beépültek a mindennapjaikba.”
Az 55 év felettiek körében a legmagasabb a bántó kommentek előfordulása (80,3%), de a motivációvesztés az ő esetükben a legalacsonyabb (25,8%).
„Mindez arra utal, hogy ők pszichésen ellenállóbbak, talán több élettapasztalattal vagy kívülállóbb szemlélettel rendelkeznek” – vélekedett a szakértő.
A tartalomgyártók 100%-a kapott már bántó kommentet, 43%-uk el is veszítette a motivációját. Rájuk ugyanakkor jellemző egyfajta „szakmai edzettség” és kitartás, nem némulnak el teljesen, és aktívan kezelik a kommenteket (törlés, válaszadás).
Az online vállalkozók 91%-a érintett, de náluk volt a legmagasabb a motivációvesztés aránya (61%).
„Ennek oka lehet, hogy sok vállalkozó nem belső motivációból, hanem kényszerből van jelen az online térben a reklámozás és márkaépítés miatt, ami kevésbé ad stabil alapot az online jelenléthez, és könnyebben elveszítik a lelkesedésüket egy negatív megjegyzés hatására” – tette hozzá Bognár Katalin.
Hogyan reagálunk?
A kutatás arra is kereste a választ, milyen konkrét reakciókat adnak a felhasználók a bántó kommentekre. A nők gyakrabban törölnek vagy tiltanak, míg a férfiak inkább nyíltan visszaszólnak. A tartalomgyártók aktívan kezelik a kommenteket, míg a magánszemélyek és passzív felhasználók inkább befelé dolgozzák fel az élményeket vagy alig reagálnak. A 35-54 év közöttiek a legaktívabbak a válaszadásban és törlésben.
A mentális kihívások ellenére az emberek különböző stratégiákat alkalmaznak a lelki stabilitás megőrzésére. A humor és az önirónia messze a leggyakoribb eszköz (több mint 60%). A tudatos szünetek (social media detox) kevésbé elterjedtek (20-25%). Néhányan a belső stabilitásukra, önismeretükre és élettapasztalatukra támaszkodnak. Bár alacsony arányban, de a szakemberhez fordulás is megjelent megoldásként az online zaklatás okozta lelki sebek kezelésére.
Ne tartsuk magunkban a pozitív gondolatot!
A kutatást a Collabri print-on-demand platform azért indította, mert a saját tapasztalatai szerint, a kreatív emberek is egyre gyakrabban félnek megosztani alkotásaikat az online térben. A cég felismerte, hogy a posztolás nem hobbi, hanem önkifejezés, önazonosság és sokaknak a megélhetés része is, így a negatív visszajelzések komolyan befolyásolhatják az alkotókat, vállalkozókat. A kutatás célja egy olyan társadalmi párbeszéd elindítása volt, amely rávilágít, hogy a névtelen bántás valódi következményekkel jár. A kutatók kiemelt fókuszában szerepelt, hogy vajon miért mernek az emberek online olyan dolgokat is megtenni, amiket az utcán sosem tennének.
A 2025 májusában, online kérdőíves módszerrel zajló kutatásban 476 fő válaszolt anonim módon a kérdésekre. A válaszadók többsége 25–54 év közötti felnőtt volt, aktív közösségi média használó, köztük magánszemélyek, tartalomgyártók és online vállalkozók egyaránt képviseltették magukat.
„A válaszok nem reprezentatívak a teljes magyar lakosságra nézve, de a célzott minta révén értékes betekintést nyújtanak abba, hogyan hat a negatív kommentkultúra a különböző felhasználói csoportokra” – hangsúlyozta Hudák Tibor ügyvezető.
A print-on-demand platform vezetője kiemelte, hogy a kutatás egyértelműen alátámasztotta a hipotézist, miszerint a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre, és csökkentik az önkifejezés szabadságát az online térben.
„Kampányunk egyik fontos üzenete, hogy ha van egy pozitív gondolatunk, írjuk oda, ne csak lapozzunk. A pozitív visszajelzések ugyanis jó érzést nyújtanak a tartalomgyártóknak, és sokkal több ember van, aki csendben nézi a kommenteket, mint aki negatívan kommentel. A pozitív megerősítés pedig segíthet ellensúlyozni a negatív energiát”- tette hozzá az ügyvezető.
forrás: Patika Magazin
