Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Friss húst nyáron is

Érdekességek2023. június 29.

Fotók: gallicoop.huMég tombol a kánikula, és a nagy melegben könnyen romlanak az ételek, különösen a húsok. Az állati eredetű termékekben gyorsan szaporodnak a komoly betegségeket okozó baktériumok, ezért nem árt az óvatosság: Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya elárulja legfontosabb tanácsait, hogy nyáron is friss hús kerülhessen asztalunkra.

Gördülékeny vásárlás

A legfontosabb előre megtervezni a vásárlást, hiszen folyamatosan biztosítani kell a hús hűtését. Vigyünk magunkkal hűtőtáskát, és ebbe helyezzük a gyorsan romló élelmiszereket! Ne tegyünk kitérőket, amint lehet, siessünk haza a bevásárlásból és helyezzük hűtőbe a termékeket. Próbáljuk úgy szervezni a napot, hogy a bevásárlás utolsó teendőnk legyen.

Fontos a csomagolás

Ha hentesnél vásárolunk, kérésre szemlézhetjük a kiválasztott húst. Ha gyanús a szaga, illetve az állaga, nyálkás, esetleg zöldesre színeződött, azonnal hagyjuk ott! Nyugodtan hagyatkozzunk a megérzéseinkre, hiszen a romlott ételtől való viszolygás ösztöneinkben van. Ha csomagolt terméket veszünk, nézzük meg a szavatossági időt, és ellenőrizzük, hogy a csomagolás bontatlan legyen.


Fotók: gallicoop.hu

Keressük a minőséget!

A legjobb, ha van egy megbízható, ismerős hentesünk, vagy jól bevált szupermarketekben vesszük a húst. Számít a forgalmazó is: a Gallicoop termékek garantáltan frissek, a feldolgozás során odafigyeltek a higiénikus kezelésre. Magyarországon komoly vizsgálatokon esik át egy vágásra szánt állat. Emellett a védjegy is garancia, a Magyar Termék védjegyeket használó termékek például olyan többlépcsős, független szakértői tanúsítási folyamaton mennek keresztül, ami garantálja a fogyasztóknak az eredetet és a megfelelő minőséget.

Otthoni teendők

A húson – bármilyen alaposak vagyunk – mindig maradnak baktériumok. Ezért nyers állapotban különítsük el a többi élelmiszertől. Rendszeresítsünk egy saját kést és vágódeszkát a húsoknak, így elkerülhetjük, hogy észrevétlenül fertőzzük meg a konyha egyéb termékeit. Húsfeldolgozás előtt és után alaposan mossunk kezet.

Fotók: gallicoop.hu

Gondos elkészítés

Magas hőmérsékleten minden baktérium elpusztul, ezért is szoktuk megsütni, megfőzni a húst. A legjobb a lassú sütés-főzés, így garantálható, hogy a hús belseje is átmelegszik, elpusztítva a baktériumokat. A kész étel szobahőmérsékleten 2-3 óráig fogyasztható, de nagy melegben rizikósabb a halogatás. Hűtőben tartva maximum három napig szavatos a húsétel. Nem véletlen, hogy a nagyon forró országokban jóval kevesebb húst fogyasztanak az emberek.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.