Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fonendoszkóp -, amely forradalmasította az orvostudományt

Érdekességek2017. október 24.

Idén 50 éves a Littmann fonendoszkóp, amely az orvostudomány egyik legjelentősebb mérföldköveként lehetővé tette többek közt a szív és a tüdő meghallgatását. Nincs olyan háziorvosi rendelő, ahol ne lenne megtalálható, de a belgyógyászoktól a kardiológusokig szakemberek és pácienseik millióinak könnyíti meg az életét. Sőt, mostanra már a bluetooth-hoz hasonló innovatív megoldásokkal is kiegészült, és az űrben is használható.

Már gyerekkorunkból ismerős az érzés, amikor a hideg fonendoszkóp a hátunkhoz vagy a mellkasunkhoz ér, és a doktorbácsi vagy -néni csendben bólogatva figyeli a zörejeket. A Littmann fonendoszkóp hosszú évtizedek óta segít, hogy egészségesek maradjunk, mostanra pedig már olyan változata is létezik, ami a fém hidegségét egy erre kialakított gyűrűvel kompenzálja. Jelenlegi formájában 1967 óta segíti az orvosok munkáját, minőségének és megbízhatóságának, illetve kiváló akusztikai adottságainak köszönhetően máig hatalmas népszerűségnek örvend világszerte.

Az összetekert újságtól a világ legmodernebb fonendoszkópjáig

Bár a fonendoszkópok Ferrarijaként is emlegetett Littman fonendoszkóp 50 éve született meg, története sokkal régebbre, több mint 200 évre nyúlik vissza. René Laennec francia háziorvos ugyanis 1816-ban egy összetekert újságot használt arra, hogy meghallgassa egyik nőbetege szívét: ezzel elkészítette a világ első sztetoszkópját. A név is tőle származik, amelyet két görög szóból, a stethosból (mellkas) és a skopeinből (néz, lát) alkotott meg. 25 évvel később a New York-i George P. Camman gondolta tovább a találmányt, és egészítette ki két fülhallgatóval: az akkor kialakított design pedig kisebb módosításoktól eltekintve azóta is változatlan.


Egészen az 1960-as évek elejéig kellett várni, amíg Dr. David Littmann elismert kardiológus és nemzetközi EKG-szaktekintély, a Harvard orvosi egyetemének professzora szabadalmaztatta forradalmian új fonendoszkópját, amely már sokkal jobb akusztikai teljesítményre volt képes. Ezzel egy egyszerű hallgatókészüléket változtatott elképesztően hatékony diagnosztikai eszközzé. A 3M néhány évvel később megvette Dr. Littmann fonendoszkópjának jogait, és a tervek tökéletesítésével folytatta a munkáját.

Már az űrbe is eljutott

Az azóta eltelt 50 évben nagyot fordult a világ, és számtalan más modern diagnosztikai módszert is kifejlesztettek, de kétségtelen, hogy a leggyorsabb, legpénztárcabarátabb és legelterjedtebb még mindig a fonendoszkópos vizsgálat. Az eszköz lépést tartott a változásokkal: a 3M 2015-ben mutatta be innovatív fonendoszkópjait, amelyek már például olyan előnyökkel rendelkeznek, mint a hangolható membránok. Ezek lehetővé teszik, hogy az orvos különböző frekvenciájú hangokat hallhasson a fonendoszkóp megfordítása nélkül: finom nyomással alacsony frekvenciájú hangokat képes hallgatni, míg a magasabb frekvenciájú hangok erősebb nyomásra válnak hallhatóvá. A 3M új környezeti zajcsökkentő technológiája (ANR – Ambient Noise Reduction) ráadásul 75%-kal, azaz 12 decibellel képes csökkenteni a zavaró környezeti zajokat, így nagyobb hangzavarban is hallhatóvá teszi a szív-, tüdő- és egyéb hallani kívánt testhangokat.

Sőt, az eletkronikus Littmann fonendoszkóp az űrbe is eljutott: magasfokú érzékenysége a speciális távgyógyászati szoftverekkel és a Bluetooth technológiával kombinálva lehetővé tette, hogy az orvos a Földről hallgassa meg a Nemzetközi Űrállomáson tartozkodó kozmonauta szívverését. Többek közt ezeknek az előnyöknek köszönhetően mérnek világszerte a 3M™ Littmann® fonendoszkóphoz minden más hasonló eszközt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.