Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Folyton fáradt, ideges? Tüneteit kortizolhiány is okozhatja!

Érdekességek2021. május 21.

Szervezetünkben a mellékvese termeli az anti-stressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, a folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizolhiány tünetei.

Fotó: 123rf.comMellékvese – a stresszkezelés szolgálatában

Stresszes szituációkban, például egy veszélyes közlekedési helyzetben gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ebben két, a mellékvese által termelt hormon van segítségünkre. A mellékvese páros szerv, melynek velőállománya az adrenalint, külső része (a kéreg) többek közt a kortizol nevű hormont is termeli – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. A stresszhelyzetek kezelése e két hormon összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükózfelhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.

Ha a mellékvese kimerül

Ha a stressz az életünk, mindennapjaink részévé válik, az a hormonrendszer működésén is meglátszik. A tartós magánéleti konfliktusok, vagy munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan több stresszhormont termel. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizol szint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a beteg szervezete így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét, így értéke egyre csökken.

Krónikus fáradtság a vezető tünet

A kortizolszint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel is nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. Nők esetében a kortizolhiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizolhiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszteron termelés rovására is – a hiányzó hormon előállítására fordít, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény.


Hogyan orvosolható a baj?

A felsorolt panaszok esetén érdemes laborvizsgálatot végeztetni. Fontos hangsúlyozni, hogy a laborérték önmagában kevés a diagnózishoz, azt mindig a beteg panaszaival, tüneteivel összhangban kell értelmezni. A kortizol értéke napszakonként is eltérő, hajnalban/kora reggel a legmagasabb, éjfél körül a legalacsonyabb. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a tüneteket az alacsony kortizolszint okozta, a hiányzó hormon adásával van lehetőség kezelésre.

Fotó: 123rf.com

Az Addison-kór

A mellékvesekéreg kimerülésével összefüggő betegség az Addison-kór. A viszonylag ritka – 1 millió emberből 5-nél jelentkező – elváltozás elsősorban fiatal, vagy középkorban jelentkezik. Az esetek többségében autoimmun eredetű folyamat tünetei hosszú lappangási idő alatt alakul ki: apátia, gyengeség, hiperpigmentáció – a bőr sötét elszíneződése – a tenyereken és a hajlatokban, alacsony vérnyomás, izomgyengeség jelezheti. A hormon meghatározás során reggel mért alacsony kortizol szint és jelentősen emelkedett ACTH – a mellékvesekéreg hormontermelését szabályozó hormon – észlelhető. A betegség kezelése a hiányzó hormonok pótlásával lehetséges.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Magnézium

2026. augusztus 18.



A magnéziumellátottságot nehéz megbecsülni.

Számos hátrányosan befolyásoló tényezője van: táplálkozás során túl kevés magnézium bevitele, (alacsony magnéziumtartalmú élelmiszerek, illetve alacsony biológiai hasznosulás), fokozott magnéziumveszteség vagy megnövekedett magnéziumszükséglet.

A felszívódás mértékét a különböző tényezők jelentős mértékben csökkentik:


foszfáttartalmú üdítőitalok túlzott mértékű fogyasztása (pl. kóla)
túl magas fehérje- és zsírbevitel
krónikus emésztési zavarok, hashajtó készítmények hosszú távú alkalmazása
bélbetegségek, pl. Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), bélsipoly stb.


A veséken keresztül történő magnéziumkiválasztást a fokozott alkoholfogyasztás, a túlzott sófogyasztás, vízhajtók, szívglikozidok és aminoglikozid típusú antibiotikumok szedése növeli.

Hiánya számos különböző panaszt idézhet elő, mint például:


fejfájás, szédülés, koncentrálóképesség csökkenése, idegesség, szorongás
mellkasi fájdalom, görcsök, szívritmuszavar
hasi és bélgörcs, hányinger, hányás, hasmenés
kéz érzészavara, zsibbadás
húgyúti és menstruációs görcs, menstruációs panaszok
comb- és lábszárgörcs
talp-, lábujjgörcs
bőr érzékelési zavarai, pl. bizsergés, hangyamászás érzése (paresztézia)

A munka és a magánélet ésszerű kialakítása

2026. augusztus 17.

Y generációsként a gyógyszertárban

A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról, vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.


Az Y generáció tagjaként a munka és a magánélet egyensúlyának megtartása komoly kihívást jelenthet. Ezzel összhangban legalább annyira fontos, hogy a betegségek megelőzésére, és a meglévő egészségi problémák kezelésére is kellő figyelmet fordíts. Természetes, hogy szeretnél több időt tölteni a családtagjaiddal, de közben igyekszel a legjobb formádat hozni a munka világában is, mégpedig úgy, hogy közben ne égj ki. Gyakran felteszed a kérdést, hogy vajon megvalósítható-e mindez?

Az előrelátás – Gyerekkorban előzhető meg az időskori csontritkulás

2026. augusztus 17.

Bár sokan azt hiszik, hogy a csontritkulás időskori probléma, ez valójában a gyermekkorból eredeztethető.

A kalcium bevitele szempontjából az első 25 év a meghatározó, mert a csontállomány addigra fejlődik ki, utána már csak veszít ásványi anyag tartalmából. A kalcium beépülését a D-vitamin és a mozgás segíti elő – mondja Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

A csontozat erősségét alapvetően az öröklött (genetikai) hajlam határozza meg, de befolyásolhatják a környezeti hatások, a táplálkozás, vagy valamilyen tartós betegség. Ha a kalciumbevitel alacsony gyermekkorban, tehát még a növekedési fázisban, akkor a csont nem képes a maximális tömegét elérni. Így 25 éves kor után már csak csökkenni fog a csont tömege, az pedig nem mindegy, hogy 45 vagy 65 éves korban éri el a csont a töréshatárt. Különösen a nőknél fontos, hogy honnan indul el a csökkenés a menopauza után. Ha gyerekkorban odafigyelnek, akár 5–10 évet lehet nyerni időskorra, és súlyos combnyak- vagy csigolyatörést lehet elkerülni. Magyarországon csaknem egymillió embert érint az időskori csontritkulás.