Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Folytatódik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését segítő szűrőprogram

Érdekességek2024. november 11.

Idén Szeged mellett Nyíregyházán és a főváros XI. kerületében is elérhetőek a Novartis által szervezett ingyenes kardiológiai szűrések. A program tavalyi szakaszában a résztvevők közel 40 százalékáról derült ki, hogy állapotuk további vizsgálatokat, illetve a súlyosabb megbetegedést megelőző kezelést is indokolhat.

Fotó: gettyimages.comGyőr, Szeged és Székesfehérvár önkormányzataival együttműködve indított felvilágosító és koleszterinszűrő programot tavaly a Novartis. Ezzel a Szív Világszövetség (World Heart Federation, WHF) kezdeményezéséhez csatlakoztak, amely 2000 óta szeptember utolsó vasárnapját – mint a Szív Világnapját (World Heart Day, WHD) – annak szenteli, hogy felhívja a figyelmet a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Ez a feladat Magyarországon is óriási, s a korábbiaknál jóval hatékonyabb módszereket kíván. Mert igaz ugyan, hogy 2023-ban nálunk 4 százalékkal csökkent a keringési rendszer megbetegedéseivel összefüggő halálozás, ám ezek a betegségek még mindig megközelítőleg annyi áldozatot szednek évente, mint az összes többi együttvéve. Annak ellenére is, hogy a szív- és érrendszeri betegségek jelentős része egyszerű módszerekkel is megelőzhető lenne.

A hazai helyzet javulásához nem elegendő az, hogy rendelkezésre állnak a legmodernebb terápiák”, vallja Maria Tilman, a Novartis Hungária Kft. kardiovaszkuláris terápiás területének vezetője mivel a megelőzést az egészségtudatos életvitel mellett leginkább a rendszeres szűrővizsgálatok segítik. Utóbbiak már akkor jelezhetik a megbetegedés növekvő kockázatát, amikor még semmilyen érzékelhető testi tünete nincs a közeledő bajnak. Ezért is folytatjuk idén ismét három önkormányzattal -Szegeddel, Nyíregyházával és Újbudával- együttműködve a lakossági szűrőprogramunk,

A legfontosabb rizikójelző a vér LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) koleszterin szintje, ugyanis zsíros lerakódásokhoz vezet az erek falán és ezek az úgynevezett plakkok folyamatosan szűkítik a vér útját. Emellett a lerakódások elősegítik a vérrögök kialakulását is, amelyek a szívbe, agyba, tüdőbe eljutva végzetes érelzáródást – infarktust, sztrókot, embóliát – okozhatnak.

Aki tisztában van a saját koleszterin-szintjével, a szükség esetén időben kezdeményezheti a számára megfelelő kezelést is. Ebben kívánt segíteni a Novartis programja.

Noha a koleszterinszint ellenőrzésére elegendő lehet egy egyszerű, csupán 3 perces vizsgálat is, túl kevesen élnek az egészségügyi rendszer kínálta szokásos kontroll-lehetőségekkel.  Egy, a témában készült felmérésben a megkérdezettek mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, az orvosi ajánlásoknak megfelelően jár szűrővizsgálatokra.


Tavaly a Novartis, valamint a győri, szegedi és székesfehérvári önkormányzatok által szervezett programsorozat is azt igazolta, hogy szükség van ilyen extra lehetőségekre, s a szélesebb összefogásra a kardiológiai betegségek visszaszorításához. Ugyanis a tesztelt több mint ezer jelentkező közül igen soknál, majd kétötödüknél találtak olyan koleszterin értékeket, amelyek alapján indokolt volt a részletesebb kivizsgálásuk. Ők ezzel a felismeréssel lehetőséget kaptak arra is, hogy tudatosan dolgozzanak a kardiológiai kockázataik csökkentésén.

Erre az eredményre a Novartis is sikerként tekint, ezért idén is folytatja a programot. Az ingyenes szűrés első állomása ezúttal Szegeden lesz, az ősz folyamán pedig Nyíregyházán és a főváros XI. kerületében is várják az érdeklődőket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.