Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Folytatódik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését segítő szűrőprogram

Érdekességek2024. november 11.

Idén Szeged mellett Nyíregyházán és a főváros XI. kerületében is elérhetőek a Novartis által szervezett ingyenes kardiológiai szűrések. A program tavalyi szakaszában a résztvevők közel 40 százalékáról derült ki, hogy állapotuk további vizsgálatokat, illetve a súlyosabb megbetegedést megelőző kezelést is indokolhat.

Fotó: gettyimages.comGyőr, Szeged és Székesfehérvár önkormányzataival együttműködve indított felvilágosító és koleszterinszűrő programot tavaly a Novartis. Ezzel a Szív Világszövetség (World Heart Federation, WHF) kezdeményezéséhez csatlakoztak, amely 2000 óta szeptember utolsó vasárnapját – mint a Szív Világnapját (World Heart Day, WHD) – annak szenteli, hogy felhívja a figyelmet a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Ez a feladat Magyarországon is óriási, s a korábbiaknál jóval hatékonyabb módszereket kíván. Mert igaz ugyan, hogy 2023-ban nálunk 4 százalékkal csökkent a keringési rendszer megbetegedéseivel összefüggő halálozás, ám ezek a betegségek még mindig megközelítőleg annyi áldozatot szednek évente, mint az összes többi együttvéve. Annak ellenére is, hogy a szív- és érrendszeri betegségek jelentős része egyszerű módszerekkel is megelőzhető lenne.

A hazai helyzet javulásához nem elegendő az, hogy rendelkezésre állnak a legmodernebb terápiák”, vallja Maria Tilman, a Novartis Hungária Kft. kardiovaszkuláris terápiás területének vezetője mivel a megelőzést az egészségtudatos életvitel mellett leginkább a rendszeres szűrővizsgálatok segítik. Utóbbiak már akkor jelezhetik a megbetegedés növekvő kockázatát, amikor még semmilyen érzékelhető testi tünete nincs a közeledő bajnak. Ezért is folytatjuk idén ismét három önkormányzattal -Szegeddel, Nyíregyházával és Újbudával- együttműködve a lakossági szűrőprogramunk,

A legfontosabb rizikójelző a vér LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) koleszterin szintje, ugyanis zsíros lerakódásokhoz vezet az erek falán és ezek az úgynevezett plakkok folyamatosan szűkítik a vér útját. Emellett a lerakódások elősegítik a vérrögök kialakulását is, amelyek a szívbe, agyba, tüdőbe eljutva végzetes érelzáródást – infarktust, sztrókot, embóliát – okozhatnak.

Aki tisztában van a saját koleszterin-szintjével, a szükség esetén időben kezdeményezheti a számára megfelelő kezelést is. Ebben kívánt segíteni a Novartis programja.

Noha a koleszterinszint ellenőrzésére elegendő lehet egy egyszerű, csupán 3 perces vizsgálat is, túl kevesen élnek az egészségügyi rendszer kínálta szokásos kontroll-lehetőségekkel.  Egy, a témában készült felmérésben a megkérdezettek mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, az orvosi ajánlásoknak megfelelően jár szűrővizsgálatokra.


Tavaly a Novartis, valamint a győri, szegedi és székesfehérvári önkormányzatok által szervezett programsorozat is azt igazolta, hogy szükség van ilyen extra lehetőségekre, s a szélesebb összefogásra a kardiológiai betegségek visszaszorításához. Ugyanis a tesztelt több mint ezer jelentkező közül igen soknál, majd kétötödüknél találtak olyan koleszterin értékeket, amelyek alapján indokolt volt a részletesebb kivizsgálásuk. Ők ezzel a felismeréssel lehetőséget kaptak arra is, hogy tudatosan dolgozzanak a kardiológiai kockázataik csökkentésén.

Erre az eredményre a Novartis is sikerként tekint, ezért idén is folytatja a programot. Az ingyenes szűrés első állomása ezúttal Szegeden lesz, az ősz folyamán pedig Nyíregyházán és a főváros XI. kerületében is várják az érdeklődőket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.