Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Folytatódik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését segítő szűrőprogram

Érdekességek2024. november 11.

Idén Szeged mellett Nyíregyházán és a főváros XI. kerületében is elérhetőek a Novartis által szervezett ingyenes kardiológiai szűrések. A program tavalyi szakaszában a résztvevők közel 40 százalékáról derült ki, hogy állapotuk további vizsgálatokat, illetve a súlyosabb megbetegedést megelőző kezelést is indokolhat.

Fotó: gettyimages.comGyőr, Szeged és Székesfehérvár önkormányzataival együttműködve indított felvilágosító és koleszterinszűrő programot tavaly a Novartis. Ezzel a Szív Világszövetség (World Heart Federation, WHF) kezdeményezéséhez csatlakoztak, amely 2000 óta szeptember utolsó vasárnapját – mint a Szív Világnapját (World Heart Day, WHD) – annak szenteli, hogy felhívja a figyelmet a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Ez a feladat Magyarországon is óriási, s a korábbiaknál jóval hatékonyabb módszereket kíván. Mert igaz ugyan, hogy 2023-ban nálunk 4 százalékkal csökkent a keringési rendszer megbetegedéseivel összefüggő halálozás, ám ezek a betegségek még mindig megközelítőleg annyi áldozatot szednek évente, mint az összes többi együttvéve. Annak ellenére is, hogy a szív- és érrendszeri betegségek jelentős része egyszerű módszerekkel is megelőzhető lenne.

„A hazai helyzet javulásához nem elegendő az, hogy rendelkezésre állnak a legmodernebb terápiák”, vallja Maria Tilman, a Novartis Hungária Kft. kardiovaszkuláris terápiás területének vezetője „mivel a megelőzést az egészségtudatos életvitel mellett leginkább a rendszeres szűrővizsgálatok segítik. Utóbbiak már akkor jelezhetik a megbetegedés növekvő kockázatát, amikor még semmilyen érzékelhető testi tünete nincs a közeledő bajnak. Ezért is folytatjuk idén ismét három önkormányzattal -Szegeddel, Nyíregyházával és Újbudával- együttműködve a lakossági szűrőprogramunk,”

A legfontosabb rizikójelző a vér LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) koleszterin szintje, ugyanis zsíros lerakódásokhoz vezet az erek falán és ezek az úgynevezett plakkok folyamatosan szűkítik a vér útját. Emellett a lerakódások elősegítik a vérrögök kialakulását is, amelyek a szívbe, agyba, tüdőbe eljutva végzetes érelzáródást – infarktust, sztrókot, embóliát – okozhatnak.

Aki tisztában van a saját koleszterin-szintjével, a szükség esetén időben kezdeményezheti a számára megfelelő kezelést is. Ebben kívánt segíteni a Novartis programja.

Noha a koleszterinszint ellenőrzésére elegendő lehet egy egyszerű, csupán 3 perces vizsgálat is, túl kevesen élnek az egészségügyi rendszer kínálta szokásos kontroll-lehetőségekkel.  Egy, a témában készült felmérésben a megkérdezettek mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, az orvosi ajánlásoknak megfelelően jár szűrővizsgálatokra.


Tavaly a Novartis, valamint a győri, szegedi és székesfehérvári önkormányzatok által szervezett programsorozat is azt igazolta, hogy szükség van ilyen extra lehetőségekre, s a szélesebb összefogásra a kardiológiai betegségek visszaszorításához. Ugyanis a tesztelt több mint ezer jelentkező közül igen soknál, majd kétötödüknél találtak olyan koleszterin értékeket, amelyek alapján indokolt volt a részletesebb kivizsgálásuk. Ők ezzel a felismeréssel lehetőséget kaptak arra is, hogy tudatosan dolgozzanak a kardiológiai kockázataik csökkentésén.

Erre az eredményre a Novartis is sikerként tekint, ezért idén is folytatja a programot. Az ingyenes szűrés első állomása ezúttal Szegeden lesz, az ősz folyamán pedig Nyíregyházán és a főváros XI. kerületében is várják az érdeklődőket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.

Ez a 8 élelmiszer okoz leggyakrabban allergiát

2026. február 16.

Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.

Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel

Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.

30 étel okozza a tünetek 80 százalékát

A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.