Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokozódó fényérzékenység, gyorsabb leégés

Érdekességek2019. július 30.

1-24 óra múlva a bőr kipirul, megduzzad, fájdalmassá válik. Később hólyagok is keletkezhetnek, és a bőr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség jelentkezhet, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (pl. egyes antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek), gyógynövények (pl. az orbáncfű) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel hajlamosítanak a leégésre.

Fotó: 123rf.comLegfontosabb a megelőzés. A túlzott UV hatás elkerülése érdekében a napozás során a leégés megelőzésére ilyenkor is fényvédő krémet kell használni. Érzékenyebb bőrűeknek magasabb faktorszámú fényvédő krém ajánlott. Figyeljünk arra is, hogy vízparton magasabb faktorszámú fényvédő krémet válasszunk, mert a víztükör visszaveri a sugarakat.

Fürdőzés esetén a fényvédő krém legyen vízálló. A krém alkalmazása után időt (kb. 30 perc) kell hagyni, hogy a hatóanyag beszívódjon a bőrbe.

Ha mégis bekövetkezett a leégés, az első teendő a bőr hűtése. Ez történhet hideg vizes borogatással, esetleg hideg körömvirág- vagy kamillatartalmú teával, vagy hűsítő emulziókkal. Nagyon fontos a viszketés enyhítése a vakarás megelőzésére (a felülfertőzés veszélye miatt).

Enyhe leégés néhány nap alatt magától is meggyógyulhat, máskor azonban a teljes gyógyulás hetekig is eltarthat. Nagy felületű napégés, erős hólyagképződés esetén orvosi kezelés szükséges.

A napégés, a nap okozta károsodás bizonyos időt igényel. Egyeseknél azonban igen hamar, már néhány perc után szokatlan tünetek (bőrpír, hámlás, viszketés, csalánkiütés, hólyagok) jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy a tüneteket fényérzékenységet fokozó betegségek, gyógyszerek vagy kozmetikumok (parfümök, arcvizek, szappanok, főleg a bergamott-tartalmúak, a mentolos vagy citromillatúak) okozzák.

Ha nincs kiváltó ok, akkor napallergiáról, fénykiütésről beszélünk. Ilyenkor rövid idő alatt, elsősorban a ruhával nem vagy csak vékonyan fedett területeken lép fel változatos formájú, viszkető kiütés. A panaszok néhány nap alatt elmúlnak, a kiütések azonban csak néhány hét után tűnnek el.


A fényvédő krémek nem mindig javítják, sőt néha fokozhatják is a tüneteket, mivel a napkrémek, naptejek bizonyos alkotórészei, az ún. emulgensek az UV sugárzás hatására allergizálóvá válhatnak. Ilyen esetekben sajnos kerülni kell a napfényt. Fényt át nem eresztő, könnyű ruhát kell hordani. Esetleg megkísérelhető a lassú, óvatos deszenzibilizálás, vagyis a bőr kímélő szoktatása a naphoz. Az emulgéntartalmú szereket kerülni kell, és esténként igen fontos a bőr alapos tisztítása és a napvédő szerek eltávolítása.

Az ultraibolya sugarak az ózonnal és egyéb környezetszennyezéssel együtt fokozzák a bőrt és az egész szervezetet károsító úgynevezett oxidatív szabad gyökök képződését. Ezért a tartós, túlzott napsugárzás hosszú távon súlyosabb bőrproblémákkal, akár bőrrákkal is fenyegethet.

Tartós, rendszeres napozás esetén igen fontos a fényvédő krémek használata, sőt a szabadgyök-fogó antioxidánsok (pl. A-, C- és E-vitamin, szelén) szedése is megfontolandó.

Fotó: pixabay.comMit együnk a nagy melegben?
A kánikulában csökken az étvágy, viszont jelentősen megnő a folyadékigény. A verejtékezéssel a folyadékvesztés mellett nagy mennyiségű vitamin és ásványi anyag is kiürül a szervezetünkből. Ezeket feltétlenül pótolnunk kell. Egy felnőtt ember napi folyadékigénye kb. 1,5-2 liter naponta. Kánikulában ez megemelkedhet 2,5-3 literre.

Együnk sok gyümölcs- és zöldségfélét. Nyersen, párolva, főzve, salátának és leveseknek elkészítve. Ezek az alapanyagok nagy mennyiségben tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint folyadéktartalmuk is jelentős. Jó szomjoltó a citromos vagy bármilyen gyümölcs-, illetve gyógynövénytea, a limonádé, az ásványvíz.

Fogyasszunk több joghurtot, kefirt, aludttejet, mert a savanykás ízek is jól oltják szomjúságunkat. Kerüljük a túl zsíros, fűszeres, nehezen emészthető ételeket. Csecsemők és kisgyermekek esetében fokozottan oda kell figyelni, mivel hajlamosabbak a kiszáradásra.

A szoptatott csecsemőknél az anyatej fedezi a napi folyadékszükségletet, de kánikula esetén érdemes ezt kipótolni. Leghelyesebb, ha forralt és a csecsemő testhőmérsékletére lehűtött vizet kap. Ebbe csavarhatunk pár csepp citromot, esetleg világosan elkészített csecsemőteát is adhatunk.

Fehéren, feketén?
“Mikor a nagy háromárbocos tengerjáró hajó féléves út után kikötött egy egzotikus szigeten, kirajzott a sok bronzbarnára sült, izmos matrózlegény, hogy megismerkedjenek a bennszülött szépségekkel. A leányok azonban ügyet sem vetettek a cserzett bőrű fiatalemberekre, hanem hangos örömkiáltások közepette szinte rávetették magukat a leghátul kullogó, hófehér bőrű, kövér hajószakácsra. Számukra ő volt a különleges, s így kívánatos” – szól a régi, tanmesének is beillő hajóstörténet.

Ahogyan a testideál, úgy a “divatos” bőrárnyalat is időről időre változik, így hát legjobban tesszük, ha függetlenítjük magunkat ezektől a divathullámoktól. A cél az, hogy összhangba hozzuk bőrünk érzékenységi fokát és természetünket. Semmiképpen ne próbáljunk barnulási versenybe bocsátkozni a társaság többi tagjával, ha úgy érezzük, elég volt a napsütésből, ne szégyelljünk árnyékot keresni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hasmenés okai

2025. augusztus 19.

A híg állagú, vizes széklettel, hasi fájdalommal, görcsökkel, sürgető székelési ingerrel járó tünetegyüttesnek többféle oka lehet.

Az akut hasmenések mintegy 90%-ának a hátterében baktérium vagy vírus okozta fertőzés áll. A hirtelen jelentkező, hányással társuló hasmenést gyakran rota- vagy norovírus-fertőzés váltja ki. Mindkét vírus okozta betegség gyorsan terjed, különösen olyan helyeken, ahol sok ember tartózkodik összezárva, pl. tömegközlekedési eszközökön, egy légterű irodákban. A hasmenést kiváltó baktériumok általában szennyezett élelmiszerekkel kerülnek a szervezetbe. (Egzotikus) utazások alkalmával is felléphet hasmenés: minél inkább idegen az utazó számára az új helyen az éghajlat, és alacsony a közegészségügyi színvonal, annál valószínűbb, hogy fellép a hasmenés. Nem elhanyagolható a pszichés faktorok szerepe sem! A stressz kedvezőtlenül meg tudja gyorsítani az emésztési folyamatot, ami miatt fontos találkozók, randik vagy vizsgák előtt többen is tapasztalnak hasmenést.

Lehetséges, hogy élelmiszer-összetevőkkel (pl. a tejben található laktózzal) szembeni intolerancia az oka a hasi fájdalomnak, a görcsöknek és a hasmenésnek. A (mesterséges) édesítőszerek (pl. szorbit, mannit) használata, különösen akkor, ha nagyobb mennyiségben fogyasztják azokat, szintén hasmenést okozhat.

Gyógyszermellékhatás is kiválthat hasmenést. Számos gyógyszer, köztük antibiotikumok, magnéziumsók, de akár a nagy dózisú C-vitamin mellékhatása lehet a híg és gyakori széklet.

Az előbbiektől elkülönítendő a krónikus hasmenés, ami már hosszabb ideje – legalább négy hete – fennálló problémát jelent. Ennek a hátterében általában valamilyen alapbetegség (pl. Crohn-betegség, irritábilisbél-szindróma) áll. Ilyen esetben lényeges orvoshoz fordulni!

Lehetséges, hogy az allergiától rekedt és megy el a hangja?

2025. augusztus 19.

Hetek óra rekedtnek érzi magát, esetleg konkrétan el is ment a hangja? Lehetséges, hogy ennek hátterében az allergia okozta gégegyulladás áll. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a laryngitis oka leggyakrabban a fertőzés, a megfázás, a reflux, de bizonyos esetekben azt is vizsgálni kell, nem allergia tünet-e a hangprobléma.

Mi az az allergiával összefüggő gégegyulladás?

A gégegyulladás a hangszálakat is érintő irritáció és gyulladás, amelynek jellegzetes tünetei a rekedtség, a fájdalom, a folyamatos köhécselés és esetleg a hang teljes, de átmeneti elvesztése. Amikor a gége nyálkahártyájának és a hangszalagoknak az elváltozását allergének, az allergia okozza, akkor allergiás gégegyulladásról, laryngitis-ről lehet beszélni.
– Amikor egy erre hajlamos személy allergéneket lélegez be, az immunrendszere fenyegetésként ismeri fel azokat és utasítást ad a szervezetnek, hogy szabadítson fel hisztamint – ismerteti Holpert doktornő. – A hisztamin egy olyan vegyi anyag, amelyet a szervezet az allergiára adott válaszreakció elősegítésére termel. Ez azonban fokozza a túlzott nyáktermelést, ami felszívja a nedvességet. Mindez pedig a hangszálak kiszáradását okozhatja, ami irritációhoz és duzzanathoz vezethet, a gyulladás pedig az egész légzőrendszerre kiterjedhet.
Az allergiával összefüggő gégegyulladás tünetei az alábbiak lehetnek:
– rekedtség,
– a hang elvesztése,
– állandó torokköszörülési inger,
– gombócérzés a torokban,
– tartós köhögés,
– sűrű nyák a gégén, a hangszálakon,
– a hangszálak felszínén orvos által látható vérbőség.
Holpert doktornő szerint a diagnosztizálásnál nagyon körültekintően kell eljárni, mert könnyű összetéveszteni az allergiával összefüggő gégegyulladást az akut felsőlégúti fertőzéssel vagy a krónikus, nem allergiás eredetű orrmelléküreg-gyulladással, ugyanis a tünetek nagyon hasonlóak. 

Így hat szemünkre a globális felmelegedés

2025. augusztus 18.

A globális felmelegedés már nemcsak a bolygó ökoszisztémáit fenyegeti, hanem közvetlen és egyre érezhetőbb hatással van az emberi egészségre is, beleértve a látásunkat. Az Alensa vállalat felhívja a figyelmet erre a növekvő egészségügyi veszélyre, és néhány egyszerű tippet kínál a látás minél hatékonyabb védelmére.

Riasztó tények a klímaváltozás szemészeti hatásairól

„A szemünk az egyik legérzékenyebb szervünk, amely közvetlenül ki van téve a környezeti változásoknak. A klímaváltozás több módon is veszélyezteti a látásunkat, amelyek közül sokan nem is tudnak,” – nyilatkozta Boros Mária, az Alensa optometristája.

Néhány kutatási adat:


Az UV-sugárzás globális szinten évente mintegy 20%-kal növekedett az elmúlt évtizedben, ami jelentősen emeli a szürke hályog kockázatát.
Magyarországon a pollenszezon már átlagosan 10-15 nappal hosszabb, mint 20 évvel ezelőtt, ami az allergiás kötőhártya-gyulladások gyakoriságának 30%-os növekedését eredményezte.
A Világegészségügyi Szervezet (WHO) adatai szerint a szürkehályog a világ vezető vaksági oka, és az esetek közel 20%-a összefüggésbe hozható a megnövekedett UV-expozícióval.
Egy brit tanulmány kimutatta, hogy a magas légszennyezettségű területeken élők körében 6%-kal magasabb a glaukóma előfordulási aránya.