Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokozódó fényérzékenység, gyorsabb leégés

Érdekességek2019. július 30.

1-24 óra múlva a bőr kipirul, megduzzad, fájdalmassá válik. Később hólyagok is keletkezhetnek, és a bőr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség jelentkezhet, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (pl. egyes antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek), gyógynövények (pl. az orbáncfű) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel hajlamosítanak a leégésre.

Fotó: 123rf.comLegfontosabb a megelőzés. A túlzott UV hatás elkerülése érdekében a napozás során a leégés megelőzésére ilyenkor is fényvédő krémet kell használni. Érzékenyebb bőrűeknek magasabb faktorszámú fényvédő krém ajánlott. Figyeljünk arra is, hogy vízparton magasabb faktorszámú fényvédő krémet válasszunk, mert a víztükör visszaveri a sugarakat.

Fürdőzés esetén a fényvédő krém legyen vízálló. A krém alkalmazása után időt (kb. 30 perc) kell hagyni, hogy a hatóanyag beszívódjon a bőrbe.

Ha mégis bekövetkezett a leégés, az első teendő a bőr hűtése. Ez történhet hideg vizes borogatással, esetleg hideg körömvirág- vagy kamillatartalmú teával, vagy hűsítő emulziókkal. Nagyon fontos a viszketés enyhítése a vakarás megelőzésére (a felülfertőzés veszélye miatt).

Enyhe leégés néhány nap alatt magától is meggyógyulhat, máskor azonban a teljes gyógyulás hetekig is eltarthat. Nagy felületű napégés, erős hólyagképződés esetén orvosi kezelés szükséges.

A napégés, a nap okozta károsodás bizonyos időt igényel. Egyeseknél azonban igen hamar, már néhány perc után szokatlan tünetek (bőrpír, hámlás, viszketés, csalánkiütés, hólyagok) jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy a tüneteket fényérzékenységet fokozó betegségek, gyógyszerek vagy kozmetikumok (parfümök, arcvizek, szappanok, főleg a bergamott-tartalmúak, a mentolos vagy citromillatúak) okozzák.

Ha nincs kiváltó ok, akkor napallergiáról, fénykiütésről beszélünk. Ilyenkor rövid idő alatt, elsősorban a ruhával nem vagy csak vékonyan fedett területeken lép fel változatos formájú, viszkető kiütés. A panaszok néhány nap alatt elmúlnak, a kiütések azonban csak néhány hét után tűnnek el.


A fényvédő krémek nem mindig javítják, sőt néha fokozhatják is a tüneteket, mivel a napkrémek, naptejek bizonyos alkotórészei, az ún. emulgensek az UV sugárzás hatására allergizálóvá válhatnak. Ilyen esetekben sajnos kerülni kell a napfényt. Fényt át nem eresztő, könnyű ruhát kell hordani. Esetleg megkísérelhető a lassú, óvatos deszenzibilizálás, vagyis a bőr kímélő szoktatása a naphoz. Az emulgéntartalmú szereket kerülni kell, és esténként igen fontos a bőr alapos tisztítása és a napvédő szerek eltávolítása.

Az ultraibolya sugarak az ózonnal és egyéb környezetszennyezéssel együtt fokozzák a bőrt és az egész szervezetet károsító úgynevezett oxidatív szabad gyökök képződését. Ezért a tartós, túlzott napsugárzás hosszú távon súlyosabb bőrproblémákkal, akár bőrrákkal is fenyegethet.

Tartós, rendszeres napozás esetén igen fontos a fényvédő krémek használata, sőt a szabadgyök-fogó antioxidánsok (pl. A-, C- és E-vitamin, szelén) szedése is megfontolandó.

Fotó: pixabay.comMit együnk a nagy melegben?
A kánikulában csökken az étvágy, viszont jelentősen megnő a folyadékigény. A verejtékezéssel a folyadékvesztés mellett nagy mennyiségű vitamin és ásványi anyag is kiürül a szervezetünkből. Ezeket feltétlenül pótolnunk kell. Egy felnőtt ember napi folyadékigénye kb. 1,5-2 liter naponta. Kánikulában ez megemelkedhet 2,5-3 literre.

Együnk sok gyümölcs- és zöldségfélét. Nyersen, párolva, főzve, salátának és leveseknek elkészítve. Ezek az alapanyagok nagy mennyiségben tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat, valamint folyadéktartalmuk is jelentős. Jó szomjoltó a citromos vagy bármilyen gyümölcs-, illetve gyógynövénytea, a limonádé, az ásványvíz.

Fogyasszunk több joghurtot, kefirt, aludttejet, mert a savanykás ízek is jól oltják szomjúságunkat. Kerüljük a túl zsíros, fűszeres, nehezen emészthető ételeket. Csecsemők és kisgyermekek esetében fokozottan oda kell figyelni, mivel hajlamosabbak a kiszáradásra.

A szoptatott csecsemőknél az anyatej fedezi a napi folyadékszükségletet, de kánikula esetén érdemes ezt kipótolni. Leghelyesebb, ha forralt és a csecsemő testhőmérsékletére lehűtött vizet kap. Ebbe csavarhatunk pár csepp citromot, esetleg világosan elkészített csecsemőteát is adhatunk.

Fehéren, feketén?
“Mikor a nagy háromárbocos tengerjáró hajó féléves út után kikötött egy egzotikus szigeten, kirajzott a sok bronzbarnára sült, izmos matrózlegény, hogy megismerkedjenek a bennszülött szépségekkel. A leányok azonban ügyet sem vetettek a cserzett bőrű fiatalemberekre, hanem hangos örömkiáltások közepette szinte rávetették magukat a leghátul kullogó, hófehér bőrű, kövér hajószakácsra. Számukra ő volt a különleges, s így kívánatos” – szól a régi, tanmesének is beillő hajóstörténet.

Ahogyan a testideál, úgy a “divatos” bőrárnyalat is időről időre változik, így hát legjobban tesszük, ha függetlenítjük magunkat ezektől a divathullámoktól. A cél az, hogy összhangba hozzuk bőrünk érzékenységi fokát és természetünket. Semmiképpen ne próbáljunk barnulási versenybe bocsátkozni a társaság többi tagjával, ha úgy érezzük, elég volt a napsütésből, ne szégyelljünk árnyékot keresni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.