Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokhagyma: a gyógyhatású aromás fűszer

Érdekességek2017. október 16.

A fokhagymát gyógyító ereje, betegség-megelőző hatása miatt nem csupán közönséges fűszernövényként tartjuk számon. Évezredes hagyománya van a népi gyógyászatban való alkalmazásának is. Új fokhagyma, fehér-, rózsaszín-, vadhagyma... Mindegyik fajtájának megvan a maga erénye: érdemes figyelni rájuk, és különféle módokon felhasználni valamennyit. 

Fokhagyma

A legenda szerint a fokhagymával elüldözhetők a vámpírok, démonok fantomok...Bár vannak, akik hisznek az ilyen komolytalan mendemondáknak, mi azért a fokhagymával – pld. a mediterrán rezsim egyik pilléreként - inkább univerzális táplálékként-gyógyhatású fűszerként foglalkozunk vele. Annál is inkább, mert egyesek szerint rendszeres fogyasztása a hosszú élet egyik titka...

Sokirányú jótékony hatás

De melyek is a fokhagyma számos területen megnyilvánuló jótéteményei? Vegyük sorra:

- csökkenti a koleszterinszintet, az ízületi gyulladás okozta fájdalmakat, segíthet lefogyni, és szinten tartani a vércukorszintet.

- Mérsékli továbbá a magas vérnyomást, hat az allergia ellen, segíti az emésztést

- Emellett antiszeptikus, antibakteriális, antivirális hatású Így bélfertőtlenítő, vírusölő, hat a gyomor-és bélbántalmak, légzőszervi fertőzések ellen.

- Élénkíti még a vérkeringést, kiváló vértisztító és vízhajtó hatású, csökkenti egyes ráktípusok, nevezetesen az emésztőrendszeri rák kialakulásának kockázatát.

- Tartalmaz többek közt B1-, B6- és C-vitamint, aminosavakat, több kéntartalmú vegyületet melyek közül az allicin a legértékesebb hatóanyag.

- Bővelkedik még polifenolokban és ásványi anyagokban (foszfor, vas, szelén). Hasznos a benne található inulin nevű prebiotikus növényi rost is, mely fokozza a jótékony baktériumok szaporodását a bélben, javítva és fenntartva a bélflóra egyensúlyát.


Nyersen vagy főzve?

Egészségünk megőrzése érdekében a legjobb, ha úgy számolunk, hogy három gerezd nyers fokhagymát fogyasszunk el naponta, elosztva az ebéd és a vacsora között. Feltéve, ha a környezetünket nem zavarja a leheletünk. (Bár tehetünk ellene pl. petrezselyem, spenót, menta, alma, zöld tea, citromlé fogyasztása révén.) Érzékeny gyomor esetén napi egy gerezd is elegendő. Így tehát a fokhagymát nyersen részesítsük előnyben, mert főzve, párolva nem azonos mértékűek a jótékony hatásai.

Háromszor annyit kellene belőle fogyasztani főzve, mint nyersen, hogy ugyanazt a hatást érjük el - vélik a dietetikusok. Amellett, ha emészthetőbbé akarjuk tenni, jobb, ha fokhagymanyomóval kinyomkodjuk, és úgy fogyasztjuk, illetve használjuk fel. Ebben a formában lesz a legerősebb az íze is. Vékony szeletekre vágva kevésbé erős aromájú, és érintetlen rostjai felfúvódást okoznak.

Ahhoz, hogy elvegyük a fokhagyma erejét/csípősségét a gerezdeket áztathatjuk egy órán át friss hideg vízben. Sokfélképpen felhasználhatjuk, és pirítva, de savanyúságnak eltéve egyaránt kitűnő. Még jobban el szeretnénk venni az erősségét? Marinált fokhagymát készíthetünk úgy, hogy a gerezdeket 24-48 órán át olívaolajban állatjuk.

Jobb a bio-fokhagyma

A kereskedelemben kapható fokhagymák (és egyéb fűszernövények) általában ionizáló sugárzással kezeltek, - így tovább ellenállnak a tárolás káros hatásainak. Ennek a módszernek vannak támogatói és ellenzői is. Egyes kutatások szerint a sugárzás megváltoztatja a zöldségek-gyümölcsök molekuláját, sőt a vitamintartalmat is jelentősen csökkenti. Más vizsgálódások, köztük a mértékadó Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint viszont semmilyen káros hatása sincs, ezért az ionizáló sugárzást a hosszabb eltarthatóság érdekében széles körben alkalmazzák. De addig is, amíg a vita eldől, jobban tesszük, amennyiben módunkban áll, ha biozöldséget vásárolunk, és az őstermelők áruit részesítjük előnyben.

Egyes fajták jellemzői

A gerezdek fehérek, kidudorodóan teltek és ezüsthéjúak.. 
Készíthetünk belőle pld. olívaolaj alapú, fokhagymás majonézt, fokhagymás kenyeret/pirítóst, fokhagymás pácot húsokhoz, ízesíthetünk vele krumplit, tésztaszószt stb.  Hűvös, sötét helyen tároljuk.

Fehér héjú, enyhén rózsaszín gerezdekkel. Ez a legjobban emészthető, legfinomabban gerezdelt fokhagyma. Kitűnő többek közt halak, húsok, csőben sült ételek, vegyes salátatálak ízesítésére.
- Új fokhagyma (frissen)
Ugyanolyan tápértékű, mint a fehér fokhagyma, csak kevésbé erős aromájú. Szára éppen úgy használható, mint az újhagymáé. Aprítva a snidlinghez hasonlóan kiváló mártásokba, dresszingekbe, salátákhoz hozzáadva, vagy akár tejfölbe keverve kenyérre kenve. Aromáját hűvös helyen tárolva őrzi meg leginkább - ne tegyük hűtőbe.

A fokhagyma „erdei rokona”, ugyanannyi jótéteménnyel rendelkezik, és napjainkban egyre népszerűbb. Friss levelei salátának kiválóak, apróra vágva pld. vajba, friss sajtba, öntetbe keverhető. Levele nem tévesztendő össze a gyöngyvirágéval, mely mérgező.  Ezért nagyon figyeljünk arra, ha erdőben medvehagymát szeretnénk szedni, hogy feltétlenül tegyünk különbséget. A legbiztosabb, ha megdörzsöljük a medvehagyma levelét, melynek átható fokhagymaillatáról a fűszernövény könnyen felismerhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

5 okos tipp a látás javítására

2025. szeptember 05.

A modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.