Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyókúra idősebb korban

Érdekességek2023. november 12.

Javítsunk étkezési szokásainkon, figyeljünk szervezetünk reakcióira, és próbáljunk többet mozogni!

Fotó: gettyimages.comAmikor a családdal együtt étkezünk, és például testesebb férjünk vagy mindig éhes kamasz gyerekünk van, akik sokkal többet esznek az átlagosnál, mi is hajlamosak vagyunk nagyobb adagokat rakni a tányérunkra, noha energiaszükségletünk jóval alatta marad az övékének. Ilyen esetekben a másik „veszély”, hogy gyakran főzünk a családnak nehéz ételeket. Az eredmény pedig az, hogy ők nem híznak, de mi igen!

• Hallgassunk testünk szavára, és ne „sodródjunk” a többiekkel, hanem csökkentsük az adagunkat étvágyunk és energiaszükségletünk szerint.

• Ne fogyasszunk túl sok desszertet! Ha már jóllaktunk, az összes hizlaló ételt hagyjuk a többi családtagra, mi pedig fejezzük be az étkezést inkább salátával, sajttal.

• Nemcsak a családi étkezésekre érvényes ez az elv, hanem a munkahelyi étkezdében vagy étteremben, társaságban fogyasztott ebédekre, vacsorákra is.

Figyeljünk oda, mit, mikor, hogyan eszünk!

Étkezés után gyakran kényelmetlen teltgyomor- vagy nehézgyomor-érzést tapasztalunk? Sokszor csak azért ülünk asztalhoz, mert itt az ideje, és nem is vagyunk igazán éhesek? Ha így van, ezentúl figyeljük meg jobban testünk jelzéseit, ez segít a frusztráció nélküli, kiegyensúlyozott táplálkozásban. Egyéb rossz szokásainkon is változtatnunk kell: például ne együnk tévénézés közben, mert elvonja a figyelmünket az evésről, és felmérések szerint 20%-kal növeli „alattomosan” az elfogyasztott étel mennyiségét. Tanácsos minden figyelmünket az étkezésre fordítanunk.

További jó tanács: ízlelgessük az ételt apró falatonként, elegendő időt hagyva a rágásra, egészen addig, amíg szinte pépessé válik. Az alapos rágásnak számos előnye van, például jobb lesz tőle az emésztés, tovább élvezzük az ízeket, és lassítjuk az evés ritmusát. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy kevesebbet együnk addig a pillanatig, amikor agyunk közvetíti számunkra a telítettség érzését egy ingerületátvivő anyagon keresztül, kb. 20 perccel azután, hogy az első falatok a gyomorba jutnak. Ez az egyik egyszerű módja az elfogyasztott ételadagok csökkentésének, a fogyás elősegítésének.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a rágással még több energiát hasznosítunk, és fokozzuk a zsíranyagcserét is.

Egészséges összetevőkből álló, kiegyensúlyozott étrendet kövessünk!

Egyszerű menüket állítsunk össze, amelyekben legyen sok rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag zöldség (egy étkezés felét tegye ki a friss vagy a fagyasztott zöldség), állati protein (sovány fehér húsok, halak), friss gyümölcs, módjával natúr tejtermék, keményítőtartalmú élelmiszer.

A cukormentes édességek vagy a nehéz ételek (pl. szószos húsok, pörköltek, sültek) nem kifejezetten tiltottak, de fogyasztásuk legyen alkalomszerű. Az ételeket fűszerezzük ízlésünk szerint, és a főzéshez „jó olajokat” (pl. repce, olíva) használjunk. Uzsonnára fogyasszunk bőven olajos magvakat (pl. lenmag, mustármag, quinoa, tökmag), dióféléket (pl. mandula, dió, kesudió, törökmogyoró), mert ezek támogatják a zsírégetést és javítják a változókorban gyakran előforduló rossz hangulatot. Próbáljunk ki főzéskor eddig nem ismert, változatos összetételű recepteket!


Fotó: gettyimages.com

A testmozgás a változókorban fontosabb, mint bármikor

Nagyon fontos, hogy 40-es éveinkben rendszeresen mozogjunk, nemcsak a vonalaink megőrzése, hanem az izom- és csonttömegünk megóvása érdekében is. Emellett a testmozgáskor felszabaduló endorfin és dopamin hormon a hangulatunkra, az alvásminőségünkre is kedvező hatással van. Lényeges az is, hogy a torna, a sport csökkenti az ebben az életszakaszban nagy valószínűséggel ránk törő hőhullámok intenzitását, mert javítja a szervezet ellenállását a hőmérséklet-változásokkal szemben. Egy amerikai tanulmány arra is rámutat, hogy súlycsökkentés szempontjából a mozgásnak még több a haszna a menopauza után, mint előtte. Érdemes tehát időben elkezdeni!

Természetesen nem kell a testedzés megszállottjává válni, hanem mértékletesen, de rendszeresen tanácsos valamilyen nem megerőltető fizikai aktivitást végezni (pl. séta, gyors gyaloglás, biciklizés). Fontos az is, hogy kedvünk szerinti mozgásfajtát válasszunk, gyakorlása váljék kellemes időtöltéssé és megszokássá.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.