Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyás 45 felett – lehetséges! Jó tanácsok a változtatáshoz

Érdekességek2024. március 22.

 Ha egyszer sikerült félretenni táplálkozási és életmódbeli hibáinkat, további célunk legyen, hogy javítsunk étkezési szokásainkon. De nem szabad megfeledkeznünk a napi szinten történő, rendszeres testmozgásról sem….

Próbáljuk ki az időszakos böjttel járó „diétát”

Napi három főétkezéshez vagyunk szokva, de napjainkban kipróbálhatunk egy táplálkozási ritmusváltással járó, zsírégető módszert is. Ami egy időszakos böjt vagy koplalás („intermittent fasting”) bevezetését jelenti, melynek révén nemcsak a fogyást tesszük lehetővé, hanem pl. a vérnyomásunkon is javíthatunk (az életkor emelkedésével a vérnyomás is gyakran nő). E „diéta” egyik típusának elve az, hogy hosszabbítsuk meg az éjszakai, természetes „koplalást” úgy, hogy hagyjuk ki a reggelit vagy a vacsorát (napi életritmusunk szerint), és csak 8 órán keresztül táplálkozzunk. Pl. 12-20 óra között, ha a reggeli kihagyását választjuk, vagy 7-től 15 óráig, amennyiben töröljük a vacsorát. E napi „böjtölés” során igyunk elegendő mennyiségű vizet vagy gyógyteát cukor nélkül. 

Egy túlsúlyos nők körében nemrégiben végzett kutatás azt mutatja, hogy ez a módszer 6 hét alatt 6 kg-os fogyást eredményezhet. Egy másik, korábbi tanulmány szerint zsírtömegünkből többet adhatunk le ezzel a táplálkozási ritmusváltással, mint pl. egy alacsony kalóriás étrenddel. Követelmény azonban, hogy a többi étkezés normális ételmennyiséget, változatos és kiegyensúlyozott étrendet jelentsen. Ne kompenzáljuk a kimaradt étkezést azzal, hogy többet eszünk, illetve nem ügyelünk a minőségre. Próbáljuk ki a módszert előítélet nélkül! (Természetesen, ha gyógyszert szedünk, vagy egyéb egészségi problémánk van, előzetesen konzultáljunk kezelőorvosunkkal.)

 Tartsuk tiszteletben szükségleteinket

Amikor a családdal együtt étkezünk, és pl. testes férjünk vagy mindig éhes kamasz gyerekünk van, aki sokkal többet eszik az átlagosnál, mi is hajlamosak vagyunk nagyobb adagokat rakni a tányérunkra. Noha energiaszükségletünk jóval alatta marad az övékének…. Ilyen esetekben másik „veszély”, hogy gyakran főzünk a családnak nehéz ételeket is.

Az eredmény pedig az, hogy ők nem híznak, de mi igen! Hallgassunk hát testünk szavára, és ne hagyjuk magunkat a többiekkel „sodródni”, hanem csökkentsük az adagunkat étvágyunk és energiaszükségletünk szerint. Amellett ne fogyasszunk desszertet, ha már jóllaktunk, és az összes többi, hizlaló ételt hagyjuk a többi családtagra, mi pedig fejezzük be az étkezést inkább salátával. Nemcsak a családban érvényes ez az elv, hanem pl. a munkahelyi étkezdében vagy étteremben, társaságban fogyasztott ebédekre, vacsorákra is. 


Ha diszkomfort érzés jelentkezik étkezés után, figyeljünk rá

Étkezés után gyakran kényelmetlen, telt gyomor vagy nehéz gyomorérzést tapasztalunk?  Sokszor csak azért ülünk asztalhoz, mert itt az ideje, és nem is vagyunk igazán éhesek? Ha így van, ezentúl figyeljük meg jobban érzeteinket, ami segít a frusztráció nélküli, kiegyensúlyozott táplálkozásban. Egyéb rossz szokásainkon is változtatnunk kell: pl. ne együnk tv-nézés közben, ami elvonja a figyelmünket az evésről, és felmérések szerint „alattomosan” 20%-kal növeli az elfogyasztott étel mennyiségét. 

Ezért minden figyelmünket tanácsos az étkezésre fordítanunk. További jó tanács: ízlelgessük az ételt apró falatonként, elegendő időt hagyva a rágásra, egészen addig, amíg az szinte pépessé válik.  Az alapos rágásnak ugyanis számos előnye van, pl. jobb lesz tőle az emésztés, többet profitálunk az ízekből, és lassítjuk az evés ritmusát.

Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy ne együnk túl sokat, és abbahagyjuk az evést, mielőtt agyunk a telítettség érzését közvetíti számunkra egy ingerületátvivő anyagon keresztül (kb. 20 perccel azután, hogy az első falatok a gyomorba jutnak.) Ez tehát egyik egyszerű módja az ételadagok normális szinte való mérséklésének, így a fogyás elősegítésének. Számos tanulmány kimutatta, hogy a rágással több energiát fogyasztunk, és fokozzuk a zsíranyagcserét.

Egészséges összetevőkből álló, kiegyensúlyozott étrendet kövessünk

Egyszerű menüket állítsunk össze, melyekben főként legyen sok, rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag zöldség (egy étkezés felét tegye ki a friss vagy nyers, fagyasztott zöldség), állati protein (sovány fehér húsok, halak..), friss gyümölcs, (módjával) natúr tejtermék, keményítő tartalmú élelmiszer… A cukormentes édességek vagy a nehéz ételek (pl. szószos húsok, pörköltek, sültek) nem kifejezetten tiltottak, de fogyasztásuk alkalmi szinten maradjon. Az ételeket fűszerezzük ízlésünk szerint, és a főzéshez „jó olajokat” (pl. repce, olíva) használjuk, valamint pl. uzsonnára fogyasszunk bőven olajos magvakat (lenmag, mustármag, quinoa, tökmag…), dióféléket (mandula, dió, kesudió, törökmogyoró…),  mert azok támogatják a zsírégetést, és javítják (a változókorban gyakran előforduló)  rossz hangulatot. Továbbá nyissunk meg új horizontot a főzés terén eddig nem ismert, változatos összetételű receptek kipróbálásával!

A testmozgás a változókorban fontosabb, mint bármikor

Elengedhetetlen rendszeresen mozognunk 40-es éveinkben, nemcsak vonalaink megőrzése, hanem izom- és csonttömegünk megóvása érdekében is. Amellett a testmozgáskor felszabaduló endorfin és dopamin hormonok hangulatunkra, alvásminőségünkre is kedvező hatással vannak. Lényeges az is, hogy a torna, sport csökkenti az ebben az életszakaszban nagy valószínűséggel ránk törő hőhullámok intenzitását is, mert javítja a szervezet ellenállását a különböző hőmérsékletekkel szemben.

Egy amerikai tanulmány még arra is rámutat, hogy a súlycsökkentés szempontjából a mozgás még több jótéteménye mutatkozik meg a menopauza után, mint előtte. Érdemes tehát időben elkezdeni! Természetesen nem kell a testedzés megszállottjává válni, hanem mértékletesen, de rendszeresen tanácsos valamilyen, nem megerőltető fizikai aktivitást végezni (pl. séta, gyors gyaloglás, biciklizés) mindennap. Fontos az is, hogy kedvünk szerint válasszunk mozgásfajtát, hogy annak gyakorlása kellemes időtöltéssé és megszokássá váljék.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.

Hogyan étkezzünk a hőségben okosan?

2025. augusztus 25.

A nyár a kikapcsolódás időszaka, de a táplálkozásra és az élelmiszerbiztonságra fokozottan oda kell figyelni, akár a kánikula, akár a külföldön tapasztalható higiéniai körülmények miatt – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A nagy meleg – különösen a 35–40 °C-ot is elérő hőmérséklet – komoly terhet ró a szervezetre, ezért különösen fontos, hogy étkezésünkkel ne fokozzuk tovább ezt a terhelést. Emellett az utazások, szabadtéri programok, a piknikezés, strandolás során az élelmiszerbiztonságra kell nagy gondot fordítani. A hőségben ugyanis sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle – hívja fel a figyelmet az MDOSZ.

Mit együnk kánikulában?

A válasz egyszerű: könnyű, friss, lédús és (élelmiszer)biztonságos fogásokat! A melegben szervezetünk természetes módon kevesebb táplálékot kíván, ezért ilyenkor érdemes könnyen emészthető, friss, idény alapanyagokból készült ételeket enni többször, kisebb adagokban. Általában ilyenkor nem is esik nehezünkre lemondani a nehéz, zsíros fogásokról, hiszen a meleg hatására étvágyunk is csökken. Fontos viszont, hogy étrendünk összeállításánál figyeljünk a változatosságra és a szezonalitásra, valamint arra, hogy ételeink víztartalma minél nagyobb legyen, hiszen ez is beleszámít a napi folyadékfogyasztásba, ami a hőségben megemelkedik. Az alábbi szempontokat betartva enyhíthetjük a kánikula okozta fáradékonyságot:

Ilyen okai lehetnek a hátsófali garatcsorgásnak

2025. augusztus 24.

A hátsófali garatcsorgás mögött számtalan dolog állhat, ugyanis ez önmagában nem betegség, hanem tünet – mondja dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Azért fontos a kivizsgálás, hogy kiderítsük, igényel-e kezelést, és ha igen, milyen jellegűt ez a kellemetlen állapot, ami enyhe esetben csupán valamilyen felső légúti betegség miatt alakul ki. Egy jellegzetes nátha vagy influenza kapcsán ugyanis a nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelődés indul be, de ez rendeződik, amikor levonul a betegség. Ezen kívül azonban más okok is vezethetnek hátsó garatfali váladékcsorgáshoz:


Az allergiás nátha gyakori kiváltó tényező, ugyanis ilyenkor a szervezet túl érzékenyen reagál a levegőben lévő valamely allergénre (pl. pollen), és hogy megszabaduljon tőle, fokozza a nyáktermelést.
A krónikus arcüreggyulladás is járhat ilyen panaszokkal, hiszen, ha az arcüregben lévő váladék nem tud megfelelően kiürülni, megreked, majd visszacsorog a garatba.
Orrsövényferdülés vagy orrpolipózis is meghúzódhat a háttérben. Ilyenkor mechanikai akadály képződik, ami megakadályozza a váladék kiürülését, áramlását.
Refluxnak is lehetnek ilyen jellegű tünetei.
Sok esetben olyan tényezőknek is utána kell járni, mint a fűszeres ételek fogyasztása, a gyerekeknél az orrba dugott apró tárgyak, a gyógyszermellékhatás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat belélegzése. Ugyancsak gyakran okoz hátsófali garatcsorgást a kevés folyadék fogyasztása és a száraz levegő.