Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyás 40 felett? Nem egyszerű, de nem is lehetetlen!

Érdekességek2021. november 22.

A rendszeres testmozgás és az életkor speciális igényeihez alkalmazkodó, kiegyensúlyozott étrend kiemelten fontos ebben az életszakaszban.

fotó: 123rf.comA negyedik X után könnyen azon kapja magát az ember, hogy egyre könnyebb szaladnak fel a kilók, de egyre nehezebben mennek le, hogy aztán még könnyebben jöjjenek vissza. Hiába a fogyókúra és az edzés, a mérleg alig mozdul. Ez valóban fair. Negyven felett sajnos csak az életmódváltás segít, a yoyo-effektus miatt a kampányfogyókúrák inkább többet ártanak, mintsem hogy használnának. 

Az életkor előrehaladtával megváltozik a test zsír-izom aránya – és nem az izom javára. Mivel az izom energiát használ fel, ha csökken az izomtömeg, csökken a felhasznált energia is. Változatlan életmód mellett aztán idővel ez az energiafelesleg zsír formájában raktározódik, és a mérleg egyre többet mutat.

Mivel negyven felett a bőr veszít a rugalmasságából, a fogyás következményeként gyakran megereszkedik, elvékonyodik. Azonban, ha fogyás közben a bőrfeszesítésre is gondot  fordítunk, megőrizhetjük bőrünk állapotát.  Negyven felett a bőr egész másfajta ápolást igényel, mint a húszas, harmincas évek táján. A középkorú hölgyeknek az életmódváltás mellett kozmetikus is segíthet abban, hogy ‘jól érezzék magukat a bőrükben’. Bárányos Zsuzsa kozmetikus szerint az életmódváltás és a testmozgás kiegészítése lehet számos olyan elektrokozmetikai kezelés, illetve eljárás is, ami segít megszabadulni a nehezen ledolgozható zsírszövetektől, valamint, az életmódváltást bőrfeszesítő kezelésekkel támogatva elejét vehetjük a bőr megereszkedésének is.

A bársonyos bőr a megfelelő életmódnál kezdődik

Azonban bármilyen hatékonyak is a bőrfeszesítő vagy épp zsírbontó kezelések, nem helyettesítik az egészséges életmódot. Fogyasszunk naponta legalább két, a nyári melegben három liter folyadékot. Kerüljük az alkoholt és a cukrozott üdítőket. Táplálkozzunk változatosan és mozogjunk sokat a friss levegőn. A szervezet szénhidrátszükségletét főképp gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával biztosítsuk, és lehetőleg iktassuk ki étrendünkből az édességeket.

Mindezek mellett pedig ne feledjük:  az alvás a legjobb szépítőszer. Pihenjünk eleget. Az alvásigény bár egyénenként változó, az bizonyos, hogy ahhoz, hogy valóban jó kondícióban legyünk, feltétlenül ki kell aludnunk magunkat. 


A fentiekből következik, hogy 40 éves kor felett már magához a testsúly megtartásához is kevesebb kalóriát kell bevinni, az izomtömeg csökkenését pedig csak rendszeres mozgással tudjuk megállítani. Ugyanezért  a kampány jellegű fogyókúrák nem hoznak hosszú távú eredményeket, megoldást az életmódváltás jelenthet. Kevesebbet enni és többet mozogni egy olyan életszakaszban, amikor a változókori tünetek is gyakran csak fokozzák a mindennapok problémáit, nem éppen könnyű feladat. Azonban a rendszeres testedzés és a táplálkozási szokások megváltoztatása a változókorral járó pszichés és fizikai tüneteket is képes enyhíteni, így az életmódváltás  több szempontból is ajánlott ebben az életszakaszban.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.