Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyás 40 felett? Nem egyszerű, de nem is lehetetlen!

Érdekességek2021. november 22.

A rendszeres testmozgás és az életkor speciális igényeihez alkalmazkodó, kiegyensúlyozott étrend kiemelten fontos ebben az életszakaszban.

fotó: 123rf.comA negyedik X után könnyen azon kapja magát az ember, hogy egyre könnyebb szaladnak fel a kilók, de egyre nehezebben mennek le, hogy aztán még könnyebben jöjjenek vissza. Hiába a fogyókúra és az edzés, a mérleg alig mozdul. Ez valóban fair. Negyven felett sajnos csak az életmódváltás segít, a yoyo-effektus miatt a kampányfogyókúrák inkább többet ártanak, mintsem hogy használnának. 

Az életkor előrehaladtával megváltozik a test zsír-izom aránya – és nem az izom javára. Mivel az izom energiát használ fel, ha csökken az izomtömeg, csökken a felhasznált energia is. Változatlan életmód mellett aztán idővel ez az energiafelesleg zsír formájában raktározódik, és a mérleg egyre többet mutat.

Mivel negyven felett a bőr veszít a rugalmasságából, a fogyás következményeként gyakran megereszkedik, elvékonyodik. Azonban, ha fogyás közben a bőrfeszesítésre is gondot  fordítunk, megőrizhetjük bőrünk állapotát.  Negyven felett a bőr egész másfajta ápolást igényel, mint a húszas, harmincas évek táján. A középkorú hölgyeknek az életmódváltás mellett kozmetikus is segíthet abban, hogy ‘jól érezzék magukat a bőrükben’. Bárányos Zsuzsa kozmetikus szerint az életmódváltás és a testmozgás kiegészítése lehet számos olyan elektrokozmetikai kezelés, illetve eljárás is, ami segít megszabadulni a nehezen ledolgozható zsírszövetektől, valamint, az életmódváltást bőrfeszesítő kezelésekkel támogatva elejét vehetjük a bőr megereszkedésének is.

A bársonyos bőr a megfelelő életmódnál kezdődik

Azonban bármilyen hatékonyak is a bőrfeszesítő vagy épp zsírbontó kezelések, nem helyettesítik az egészséges életmódot. Fogyasszunk naponta legalább két, a nyári melegben három liter folyadékot. Kerüljük az alkoholt és a cukrozott üdítőket. Táplálkozzunk változatosan és mozogjunk sokat a friss levegőn. A szervezet szénhidrátszükségletét főképp gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával biztosítsuk, és lehetőleg iktassuk ki étrendünkből az édességeket.

Mindezek mellett pedig ne feledjük:  az alvás a legjobb szépítőszer. Pihenjünk eleget. Az alvásigény bár egyénenként változó, az bizonyos, hogy ahhoz, hogy valóban jó kondícióban legyünk, feltétlenül ki kell aludnunk magunkat. 


A fentiekből következik, hogy 40 éves kor felett már magához a testsúly megtartásához is kevesebb kalóriát kell bevinni, az izomtömeg csökkenését pedig csak rendszeres mozgással tudjuk megállítani. Ugyanezért  a kampány jellegű fogyókúrák nem hoznak hosszú távú eredményeket, megoldást az életmódváltás jelenthet. Kevesebbet enni és többet mozogni egy olyan életszakaszban, amikor a változókori tünetek is gyakran csak fokozzák a mindennapok problémáit, nem éppen könnyű feladat. Azonban a rendszeres testedzés és a táplálkozási szokások megváltoztatása a változókorral járó pszichés és fizikai tüneteket is képes enyhíteni, így az életmódváltás  több szempontból is ajánlott ebben az életszakaszban.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Jobb, ha a szemölcsöt az orvosra bízzuk!

2025. november 25.

A legtöbben ismerjük az érzést, amikor észreveszünk egy újonnan kialakult apró bőrelváltozást, és megpróbáljuk elbagatellizálni. Talán csak átmeneti, talán majd elmúlik magától – gondoljuk. A szemölcs pedig pont ilyen. Legtöbbször nem fáj, nem viszket, nem zavar látványosan, így gyakran hónapokig, akár évekig is együtt élünk vele, anélkül, hogy szakemberhez fordulnánk. Pedig a szemölcs több annál, mint egyszerű esztétikai kellemetlenség: valójában egy fertőző, aktív vírusos elváltozás, amelyet érdemes komolyan venni. A témában dr. Móga Kristóf, az L33 sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Szemölcs, de miért?

A szemölcsöt a humán papillomavírus (HPV) okozza, amelynek több mint 150 ismert típusa van. Ezek közül egyesek kizárólag a bőrön okoznak tüneteket, mások viszont komolyabb egészségügyi kockázatot is hordozhatnak, főként, ha nem megfelelően kezeljük őket. A fertőzés leginkább apró sérüléseken, felázott, felpuhult felületeken keresztül jut be a bőrbe, és a test különböző pontjain képes szaporodni. Megjelenhet a kézen, lábon, arcon, de akár intim területeken is. Ha pedig nem lépünk időben, a szemölcsök terjedhetnek, kiújulhatnak vagy egyre kellemetlenebb tüneteket okozhatnak.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy kezeletlen szemölcs – különösen, ha olyan helyen található, amit rendszeresen dörzsölünk vagy nyomunk, például a talpon vagy a kézen – komoly fájdalmat is okozhat. Egyes esetekben a szemölcs olyan mélyre terjedhet a bőrben, hogy egyszerű házi módszerekkel, gyógyszeres ecsetelőkkel már nem távolítható el. A sétálás, sportolás vagy akár a cipő viselése is nehézzé válhat, ha a talpon elhelyezkedő szemölcs nyomásra érzékennyé válik. A fájdalom mellett ott van a pszichés hatás is: egy jól látható helyen lévő szemölcs csökkentheti az önbizalmunkat, szorongást, szégyenérzetet válthat ki.

Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók

2025. november 25.

Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.

A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.

A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.