Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogvédelem, ha síelünk: Kell-e figyelni arra, ha kint hideg van?

Érdekességek2017. december 20.

A síelés amellett, hogy olimpiai sportág, sokunk hobbija is a magánéletben. De hogyan függ össze a cipőre erősített sílécekkel való havon csúszás és fogaink védelme? Köztudott, hogy a fogfájás külső ingerek hatására is bekövetkezhet. Síelés esetében ez a külső inger a hideg levegő.

Ha hideg hatására hirtelen fájdalom nyilallik fogunkba, ami rövid időn belül sem szűnik meg, valószínűleg fognyaki érzékenység áll a dolog hátterében. Mit jelent a fognyaki érzékenység? Ép fog esetén a fog belső keményállományát alkotó un. dentint íny felett fogzománc, a gyökér kezdeti részén pedig fogíny védi. A dentin szabaddá válhat egyrészt a fogzománc kopásával, másrészt a fogíny visszahúzódásával egyaránt. A felszínre került dentin az ami fáj, ugyanis a dentinben található csatornák a fog belsejében levő idegvégződésekbe torkollnak, s különböző külső ingerek (hideg, meleg stb.) hatására fájdalomérzést produkálhatnak. A fognyaki érzékenység mindig külső behatásra ad fájdalmat, tehát nem állandó jellegű fájdalommal jár, hanem külső ingerre fellépő éles, időszakos fájdalommal.

A dentin érzékenysége keletkezhet fogzománc kopására, helytelen fogmosás hatására, pl. kemény sörtéjű fogkefével, túl nagy erőkifejtéssel végzett fogmosás miatt, a rossz fogmosási technika következtében, magas dörzsölőanyag-tartalmú fogkrém használata, de oka lehet a fogcsikorgatás okozta fogkopás, vagy a sérült, megrepedt fog. Akár egy kemény cukorkára való ráharapás is eredményezhet letört, megrepedt fogat, s a sérülés nyomán a fogideg érzékenyen reagálhat. A repedés mentén a fog megtelhet baktériumokkal, gyulladást idézve elő, ami tovább tetézi a bajt.


Az íny visszahúzódásából eredő fognyaki érzékenység kiváltó oka is sokrétű lehet. Ha a lepedék eltávolítása a fogmosáskor nem elégséges mértékű, fogkő jön létre a fogunkon. Ha nem történik meg időben a fogkő eltávolítása, az íny visszahúzódik, elsorvad, felszínre kerül a fognyaki terület, mely különösen érzékeny a külső behatásokra, így a síelés alatti hideg levegővel való érintkezésre is.

Az érzékeny fogakat mindenféleképpen kezeltetni kell. A tüneti kezelés abból áll, hogy a fogorvos megpróbálja helyileg megszüntetni az érzékenységet. Ajánlhat fogkrémeket, szájvizeket, súlyosabb esetekben magas fluoridtartalmú speciális lakkal is bekenheti a fogat. De nemcsak a fájdalom megszüntetése a cél az érzékeny fogak kezeltetésénél, hanem a jelenség hátterében álló okok feltárása is. Valóban fognyaki érzékenység, dentin-érzékenység áll-e a háttérben vagy fogszuvasodás, esetleg más betegség. A fog belső keményállományát alkotó un. dentin a fogzománcnál jóval kevesebb ásványi anyagot tartalmaz, mondhatni kevésbé tömör, ezáltal a bakteriális foglepedék hatására könnyebben szuvasodik.

A dentin, azaz a fognyak szabaddá válása visszafordíthatatlan, ezért a megelőzés az elsődleges! 

Mit tehetünk mi magunk a fognyaki érzékenység megelőzése érdekében?

-Csak puha sörtéjű fogkefét használjunk fogmosáskor.

-Ne használjuk túl erős nyomással fogkefénket.

-Naponta legalább kétszer két percig tartó fogmosás szükséges.

-Fogmosás után fogselyem, szájvíz használata ajánlott.

(Némely cég speciális nyomásérzékelővel ellátott elektromos fogkefét is piacra dobott már, mely fogkefék túlzott nyomás esetén leállítják a fogkefe fejének mozgását.)

Ne egyedül próbáljuk megoldani a fogfájás okát, nyugodtan forduljon fogszakorvoshoz, aki nemcsak helyreállítja a sérült, szuvas vagy letört fogat, de további jó tanácsokkal is szolgál a páciensek számára, hogyan kerülhetik el a jövőben a fogérzékenység kialakulását. Curaprox fogkefék


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.