Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fodros kel – a vitaminforrás

Érdekességek2023. augusztus 28.

Fotó: 123rf.com

A leveles kel (vagy fodros kel, latin nevén: Brassica oleracea) igazi szuperélelmiszer, összetételének és jótékony hatásainak köszönhetően a zöldleveles és sárga színű zöldségek királyának is nevezik.

A kisázsiai eredetű káposztaféléket a rómaiak idejében a vándorló kelták hozták magukkal Európa nyugati része felé. A fodros kel meghonosodott és a középkorig kedvelt zöldségnövény volt.

Többféle kel létezik – kisebb, nagyobb, zöldebb és lilásabb, fekete kék, vörös, zöld. Létezik bőrösen vastag levelű „toszkán” és lapulevélszerű portugál rokon (couve galega). Egyfajta őskáposzta, melynek nincsen „feje”, levelei szabadon nőnek. Sok európai országban használják mindennapi ételekhez, Portugáliától Angliáig.

Miyen tápanyagokban bővelkedik a fodros kel és milyen pozitiv hatással van a szervezetünkre a fogyasztása?

A fodros kelnek igen alacsony a szénhidrát és kalóriatartalma, viszont nagy mennyiségű kálciumot, C-vitamint, folsavat, vasat, mangánt, káliumot, rezet, béta-karotint, rostot, luteint és az összes esszenciális aminósavat, valamint az egészség és szívvédő omega-3 és omega-6 zsírsavakat a legkönnyebben hasznosuló formában tartalmazza. Kéntartalmú hatóanyagai is vannak, amelyek serkentik a szervezet méregtelenítő folyamatait, és segítenek egyes daganatos betegségek megelőzésében.

100 gramm fodros kel a szervezet vitaminszükségletének a 200%-át fedezi!

A brokkolihoz hasonlóan enyhe hőhatásnak kitéve sem veszít sokat tápanyagaiból, sőt ezen antioxidánsok jól tűrik a fagyasztást is.

Fagyasztás után kissé édeskéssé válik az ize, így még változatosabban felhasználható. Tőlünk északnyugatra (mint minden káposztafélét), ezt is szívesen fogyasztják húsokkal. Akinek gyorsabb az anyagcseréje és fogyaszt húst, annak javaslom is kipróbálásra… de nagyon finom tojásrántottába szórva vagy simán magokkal és olajokkal.


– A fodros kel már kis mennyiségben fedezi a szervezet napi K- és A-vitamin szükségletét, kiváló forrása az E-vitaminnak, közel nyolcszor annyi folsavat és négyszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a káposzta.
Csökkenti a kolszterin szintet, co-enzimjei segítenek az egészséges zsírok égetésében és a méregtelenítésben.
– A fodros kel több karotinoidot tartalmaz, mint a sárgarépa. Bővelkedik a szem egészségét védő luteinben, kalciumtartalma több, mint hatvanszorosa a friss spenóténak, és jelentősen meghaladja a tejben található mennyiséget. Fogyasztása hozzájárul a sejtek épségének fenntartásához, csökkentheti a rák kockázatát (különösen az emlő-, petefészek és prosztatadaganat esetén tehet jó szolgálatot), segít megőrizni a bőr és a haj egészségét, védi a DNS-t, javítja a látást.
– Hatékonyan támogatja az emésztést, javítja a vastagbél természetes tisztulását és a természetes zsírégetést, hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez, így a lapos has elérésében is szövetségesünk lehet. Gyorsítja a kalcium felszívódását, rostjai elősegítik a bélflóra regenerálódását.
– A fodros kel nagyszerű méregtelenítő, a szervezetre káros anyagok eltávolításával többek között az emésztési problémákra, a fáradékonyságra és a krónikus fejfájásra is gyógyír lehet.
Hatékony gyulladáscsillapító, ezáltal a leveles kel erősíti és védi a húgyutakat, enyhíti az ízületi gyulladások és az asztma tüneteit.
– A fodros kel ösztönzi az idegrendszer és az agy működését, javítja a memóriát. Mangántartalma elérhetővé teszi a táplálékkal felvett szénhidrátok és fehérjék energiatartalmát, könnyebben jönnek létre az idegrendszer működését serkentő zsírsavak.
– A fodros kel Indol tartalmú. Ez a nitrogénvegyület csökkenti bizonyos horzsolások, sérülések el rákosodásának kockázatát főként ösztrogén érzékeny szövetekben. Továbbá izotiocianát tartalma a tumor növekedést gátolja illetve a rákkeltő vegyületek célba jutását akadályozza.

Hogyan vásároljuk és tároljuk?

A mélyzöld szín, az erőteljes szár, a roppanva törő levelek a frissesség jelei. A melegben tárolt kel fonnyadásnak indul, íze megváltozik, keserűbbé válik. A leveleken ne legyenek foltok, elszíneződések. A kisebb egyedek általában puhábbak és gyengédebb ízűek. Enyhén nedves törölközőbe csavarva, hűtőben napokig eltartható. Csak felhasználás előtt mossuk meg.

Fodros kel a konyhában

Áztatással tisztítsuk. A szár és a levél bármilyen, kelkáposztával készült ételben hasznosítható. Színét hőkezelés után is megtartja. Fogyaszthatjuk nyersen is, vékonyra szeletelve, de mivel tapintása keményebb, felülete durvább, a legtöbb recept olajban párolást ír elő.

Káposztára emlékeztető ízét kiemeli a fokhagyma, a citromlé és az olívaolaj. Olajon megfuttatva színesítsünk vele almával és magvakkal gazdagított salátát, forgassuk tésztába, adjuk főtt gabonaféléhez, esetleg héjában főtt burgonyához.

A remek kelből készült forró egytálételt dobjuk fel feta sajttal és olajos magvakkal. Tehetjük pizzára. Kínáljuk sajtos puffancshoz, zsemléhez. Nyers leveléből ivólevet készíthetünk.

A teljes szöveg és forrás: nepgyogyaszat.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Emlékkel élünk

2025. július 13.

A közös múlt jelentősége, avagy a kollektív emlékezetről

A kollektív emlékezet egy igazán széles körben használt kifejezés, mégis sok félreértés és ellentmondás létezik vele kapcsolatban. Ami biztos, az annyi, hogy legfontosabb összetevőit a közös tudás és a szélesebb értelemben vett kultúra, valamint az ezeket átszövő mintázatok és szimbólumrendszerek alkotják. Minden emberi közösség ezek alapján formálja meg saját identitását, mely aztán meghatározó lesz az egyének önmeghatározásában is.

A kollektív emlékezet fogalma az 1920-as években jelent meg a tudományos nyilvánosságban, elsősorban Maurice Halbwachs francia szociológus témába vágó művei kapcsán.

És bár igazán pontos, mindenki által elfogadott definíciója máig sincs, nagy vonalakban úgy határozható meg, mint az emberi emlékezet azon formája, amely túllép az egyéneken. Mert hordozója eleve a közösség, és tartalmait az egyén „készen” találja a szocializációja, a közösségbe való belenövése során. Elemei pedig mindazok a tudások, amelyek alapján a közösség létrehozza történeteit a múltról. vagyis a kollektív emlékezet nem cáfolhatatlan tényekkel operál, mert igazából egy konstrukció, ami a közösség tagjainak együvé tartozását hivatott erősíteni. Például egy-egy nép eredetmítosza (mint nálunk Hunor és Magor esete a csodaszarvassal) nyilván nem történelmi tény, miként a forradalmak történetét is jellemzően idealizálva mesélik bárhol, mert ennek a tudásnak a közös identitás kialakításában van kulcsszerepe.

Az emlékek meghatároznak minket?

Abban, hogy mi, emberek képesek vagyunk egyáltalán kisebb közösségekben és nagyobb társadalmakban együtt élni, meghatározó szerepe van a csoportidentitásnak. Azaz egy közös azonosságtudatnak, az elképzelésnek, hogy egy közösségen belül több közünk van egymáshoz, mint a közösségen kívüli idegenekhez. És ez a közös identitás aztán jelentős részben befolyásolja az egyes ember saját önazonosság-tudatát is, a kollektív emlékezet ezért egyéni szinten is megkerülhetetlen. Hiszen az, hogy pont magyarok vagyunk, nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk például franciák (miközben lehetünk akár franciák is), hanem azt is, hogy hallottunk már Mátyás királyról vagy a trianoni döntésről, azaz megvannak a közös történeteink elődeinkről.


Így aztán a kollektív emlékezet egyik elsődleges funkciója az értékek, normák, tudások és értékelések, azaz összefoglalóan a kultúra átörökítése generációról generációra.
Ami azért fontos, mert a közös kultúra teszi lehetővé a kommunikációt és az együttműködést egy-egy társadalmon vagy társadalmi csoporton, közösségen belül.
Az átörökítés mellett pedig fontos ennek a kultúrának a fenntartása is, főleg, mert a kultúra nem egy állapot, hanem egy folyamat. Folytonosan változik, alakul a korral és a körülmények, feltételek változásaival. Nem úgy beszélünk, nem úgy viselkedünk, mint, mondjuk, 200 évvel ezelőtt, mégis folytonosnak érezzük kultúránkat épp az állandó, ám fokozatos változása miatt.
És pontosan az átörökítés-fenntartásváltozás hármassága teszi lehetővé, hogy identitásunk egyik alapjává váljon. Itt egyfajta generációk közötti családi hasonlóságról van szó. Egyszerűen fogalmazva, alapesetben mindannyian hasonlítunk valamennyire a szüleinkre (miközben természetes módon különbözünk is tőlük), akik pedig a nagyszüleinkre, akik a dédszüleinkre és így tovább, miközben mi magunk valószínűleg már kevéssé hasonlítunk a déd- vagy ükszüleinkre. Máshogy élünk, más tudásokkal, más tapasztalatokkal, de a folytonosság mégis megvan, a saját tudatunkban is.

Érdemes tudatos vásárlónak lenni a pszichés segítségkérésben is

2025. július 13.

Coach, pszichológus, pszichiáter, vagy más szakember? Honnan tudhatja a segítségkérő, hogy kihez forduljon a problémája megoldásában és mire érdemes odafigyelni a választásnál? Erre kerestük a választ Kasza Zsuzsannával, a Budai Pszichológus Központ szakmai vezetőjével. 

A pszichológiai segítségnyújtás iránti igény napjainkban egyre természetesebb jelenség, ugyanakkor sokak számára továbbra is kérdés marad: kihez forduljanak a problémájukkal? Kasza Zsuzsanna szakpszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a szakember kiválasztásának számos tényezője van: személyes tapasztalataink, a minket körülvevő közeg és a pszichés nehézségekhez való viszonyunk mind befolyásolják, hogy milyen megoldást keresünk. Vannak, akik számára természetes, hogy szakemberhez fordulnak, mások előbb tájékozódni szeretnének, ismereteket gyűjtenek.  

A lelki támogatás területén igen széles a kínálat, a különféle képzettségű segítők eltérő mélységű és fókuszú támogatást nyújtanak. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy aki segítséget keres, tisztában legyen azzal, mire van szüksége, és milyen szempontok mentén érdemes választani a szakemberek közül.

Képzettségek és kompetenciák: mit jelent a szakértelem?

Amikor valaki segítséget keres, természetes, hogy szeretné megtalálni azt a szakembert, akiben megbízhat, és aki valóban alkalmas arra, hogy támogassa őt a nehézségeiben. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent pontosan a „pszichológus” megnevezés, és milyen képzettségi szintek, specializációk léteznek ezen a területen.

A pszichológusi alapvégzettség megszerzése öt év egyetemi tanulmányt jelent. Ezt követően a pszichológusok többféle irányba szakosodhatnak – például klinikai, tanácsadó, egészségpszichológiai vagy pedagógiai területekre. Ha valaki lelki zavarokkal, szorongással, hangulati problémákkal küzd, érdemes olyan szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik klinikai szakpszichológusi képesítéssel. Ez egy államilag elismert, négy évig tartó képzés, amely már célzottan a pszichés betegségek felismerésére és kezelésére készít fel.

A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

2025. július 12.



A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban.