Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fiú vagy lány? – Lehet befolyásolni a gyerek nemét?

Érdekességek2017. április 14.

Sok leendő szülő fürkészi a praktikákat és követi a régi idők megfigyelőinek és jósainak javaslatait, amikor a születendő gyermeke nemét próbálja befolyásolni. Vajon használhatóak ezek a praktikák?

Bár az idevágó módszerek tudományos megalapozottsága erősen hiányos, néhány faktor ténylegesen képes befolyásolni azt, hogy kisfiú vagy kislány fog születni.

Régi megfigyelések és tudományos tanulmányok utalnak arra, hogy ínséges időkben több lánygyermek születik, mint fiú. Egy kutatás eredményei is bizonyítják az előbbieket: Kínában a nagy éhínség idején (1959 és 1961 között) több lánygyermek született, mint fiú. A megfigyelések alapján az éhínség kezdete után mintegy egy évvel volt először megfigyelhető az, hogy jelentősen kisebb arányban születtek fiúk; azaz az anyák már az éhínség idején estek teherbe. Az éhezéses időszakot követően mintegy két évvel kezdett csak hirtelen emelkedni a fiúszületések aránya, és gyorsan helyreállt a – válságos éveket megelőzően is fennálló – kiegyensúlyozott fiú-lány születési arány.

Miért születik több lánygyermek a nehéz időkben?

A kutatók sem szolgálnak egyértelmű magyarázattal az okokra vonatkozóan. Nem ismert, hogy az anya éhezése esetén már a terhesség kezdetén nagyobb valószínűséggel fogan-e meg lánygyermek, vagy ugyanolyan arányban alakul ki terhesség mind a leendő fiú-, mind a leendő lánygyermekek esetén, csak az elvetélt embriók, magzatok között nagyobb arányban vannak fiúk. Mindenesetre feltételezhető, hogy a „gyengébb nem” az erősebb, azaz a lányok túlélőképessége nagyobb, ami a nehéz időkben látványosan is megmutatkozik.


Érdekes és további kutatást igénylő tény, hogy az anya éhezése, nélkülözése a lányok születése felé billenti a mérleg serpenyőjét. Ebből azonban nem következik az, hogy a drasztikus diétázás, a tartós éhezés egyfajta garancia a lánygyermek születésére. Gyermek születésekor – legyen akár fiú, akár lány – legfontosabb a kisbaba egészsége, amihez létfontosságú az anya egészséges táplálkozása.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.