Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fiú vagy lány? – Lehet befolyásolni a gyerek nemét?

Érdekességek2017. április 14.

Sok leendő szülő fürkészi a praktikákat és követi a régi idők megfigyelőinek és jósainak javaslatait, amikor a születendő gyermeke nemét próbálja befolyásolni. Vajon használhatóak ezek a praktikák?

Bár az idevágó módszerek tudományos megalapozottsága erősen hiányos, néhány faktor ténylegesen képes befolyásolni azt, hogy kisfiú vagy kislány fog születni.

Régi megfigyelések és tudományos tanulmányok utalnak arra, hogy ínséges időkben több lánygyermek születik, mint fiú. Egy kutatás eredményei is bizonyítják az előbbieket: Kínában a nagy éhínség idején (1959 és 1961 között) több lánygyermek született, mint fiú. A megfigyelések alapján az éhínség kezdete után mintegy egy évvel volt először megfigyelhető az, hogy jelentősen kisebb arányban születtek fiúk; azaz az anyák már az éhínség idején estek teherbe. Az éhezéses időszakot követően mintegy két évvel kezdett csak hirtelen emelkedni a fiúszületések aránya, és gyorsan helyreállt a – válságos éveket megelőzően is fennálló – kiegyensúlyozott fiú-lány születési arány.

Miért születik több lánygyermek a nehéz időkben?

A kutatók sem szolgálnak egyértelmű magyarázattal az okokra vonatkozóan. Nem ismert, hogy az anya éhezése esetén már a terhesség kezdetén nagyobb valószínűséggel fogan-e meg lánygyermek, vagy ugyanolyan arányban alakul ki terhesség mind a leendő fiú-, mind a leendő lánygyermekek esetén, csak az elvetélt embriók, magzatok között nagyobb arányban vannak fiúk. Mindenesetre feltételezhető, hogy a „gyengébb nem” az erősebb, azaz a lányok túlélőképessége nagyobb, ami a nehéz időkben látványosan is megmutatkozik.


Érdekes és további kutatást igénylő tény, hogy az anya éhezése, nélkülözése a lányok születése felé billenti a mérleg serpenyőjét. Ebből azonban nem következik az, hogy a drasztikus diétázás, a tartós éhezés egyfajta garancia a lánygyermek születésére. Gyermek születésekor – legyen akár fiú, akár lány – legfontosabb a kisbaba egészsége, amihez létfontosságú az anya egészséges táplálkozása.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.