Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Férfi és női betegségek

Érdekességek2018. május 23.

Számos olyan betegség van, amelyek előfordulásában jelentős különbség fedezhető fel férfiak és nők között. (Itt most természetesen nem a nemi szervek betegségeinek nyilvánvaló különbségeire gondolunk.) Az eltéréseket általában testi (genetikus, hormonális) hatásokkal magyarázzák. Anélkül, hogy ezeknek a tudományosan bizonyított tényezőknek a szerepét kétségbe vonnánk, nézzük meg, hogy lehet-e a különbségeknek lelki háttere, pszichoszomatikája.

Tudjuk, hogy a lelki tényezők nagy szerepet játszanak a testi betegségek kialakulásában. Most lássuk, összefüggésbe hozhatunk-e bizonyos betegségeket meghatározott férfi vagy női személyiségjegyekkel, illetve konfliktus-szituációkkal? Közelebb kerülhetünk-e ezáltal a testi betegségek terén fellelhető különbségek magyarázatához?

Az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok, rohanás, időzavar például a szimpatikus idegrendszer aktiválódásához, s ezen keresztül magas vérnyomáshoz, vagy akár infarktushoz vezethetnek. Közismert tény, hogy koszorúér elmeszesedés és a szívinfarktus 50 éves kor alatt elsősorban a férfiakat veszélyezteti. A nők relatív védettségét egy nemi hormonnak, az ösztrogénnek tulajdonítják. De vajon a hormonális különbség az egyetlen ok, ami a nemek közti eltérést magyarázza? Az infarktus rizikófaktorai (dohányzás, koleszterin, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, genetikus hajlam) között szerepel a stressz, sőt bizonyos személyiségtényezők, magatartásminták – az úgynevezett „A” típusú viselkedés – is szerepet játszanak a betegség kialakulásában.


Az A típusú személyiség korunk hőse, a „very busy businessman”, aki lázasan tevékeny, örökké siet, (akkor is, ha nem kellene) egyszerre mindig többfélét csinál. Tökéletességre törekszik, nagy követelményeket támaszt másokkal, de még nagyobbakat önmagával szemben, valójában állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani. Türelmetlen, versengő természetű, hirtelen haragú, ellenséges indulatait azonban elfojtja, elnyomja. A szélsőségesen A típusú viselkedés – különösképpen az ellenséges magatartás – önmagában, más rizikófaktorok nélkül is infarktushoz vezethet. Ez a kép elsősorbanvállalkozókra, üzletemberekre, multinacionális vállalatok vezetőire, illetve feltörekvő, karrieréhes ifjú titánjaira – vagyis főként férfiakra – jellemző. A nők közül főként azok a menedzsernők betegszenek meg infarktusban, akik az üzleti életben a férfias értékrendet elfogadva „férfiként” akarnak érvényesülni.

Akarod tudni mennyire vagy hajlamos a stresszre? A tesztet itt találod >>> 

Az előbbiekkel ellentétben az emésztőszervi betegségek inkább a kiszolgáltatott helyzetű, túlzottan aggodalmaskodó embereket veszélyeztetik. Az az ember van leginkább veszélyben, aki túlzottan befelé fordul, vagyis minden problémáját „lenyeli”, de nem tudja azokat „megemészteni”, tehát azok szükségképpen „megfekszik a gyomrát”. A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás az önbizalom hiánya a paraszimpatikus idegrendszer által vezérelt emésztőszervekben okoz károsodást. Könnyen belátható, hogy ezek a tulajdonságok főleg a nőkre jellemzők, nem csoda hát, hogy az emésztőszervi betegségek statisztikáját a nők vezetik.

Kivételt képez ez alól a szabály alól a fekélybetegség. A fekélybetegség főként a beosztottak betegsége. Egy gyakran idézett anekdota szerint Selye János, a stresszelmélet megalkotója egyszer megkérdezte egy zsarnoki természetű, önkényeskedő admirálistól, hogy van-e gyomorfekélye. „Nekem nincs” – felelte az admirális – „de a beosztottaimnak van”. A férfiak pedig sokkal rosszabbul tűrik az alárendelt viszonyt, mint a nők. A fekélybetegségre hajlamos személyiség általában látszólag nyugodt, „fát lehet vágni a hátán”, érzelmeit – különösen negatív érzelmeit – nehezen tudja kifejezni. Dühét, haragját, indulatait inkább „lenyeli”. A nők túlzott aggodalmaskodása, fokozott szorongása inkább bél- vagy epepanaszok formájában nyilvánul meg.

A légzőrendszer, melynek segítségével sejtjeink éltető oxigénhez jutnak, a bőrhöz hasonlóan az elhatárolódás és a kapcsolat szerve is. Ők a határaink az „Én” és a Külvilág (a „nem Én”) között, egyúttal általuk vesszük fel a kapcsolatot a külvilággal. Míg azonban a bőr-érintkezés szoros, testi kontaktus, mely vállalható vagy elkerülhető (megérinthetünk valakit, vagy engedhetjük, hogy megérintsenek bennünket), egyfajta intimitást, elkötelezettséget jelent, addig a tüdőn, légzésen keresztül létrejövő kapcsolat légiesebb, távolibb, közvetettebb, viszont kényszerítő erejű, nem elkerülhető. Ezen kívül a légzés szoros összefüggésben áll a kommunikációval, hiszen beszéd közben a tüdőből kiáramló levegő rezegteti meg a hangszalagokat. Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy a bőrbetegségek a nők, a légzőszervi (gége és tüdő) betegségek pedig a férfiak között gyakoribbak. Hiszen a nők viszonya az intimitáshoz sokkal ambivalensebb, mint a férfiaké. Egyrészt jobban igénylik az érintést, a simogatást, az összebújást, másrészt mindez számukra erős érzelmi elköteleződéssel jár. Ezzel szemben a férfiaknak több problémájuk van a kommunikációval, főként érzelmeik szóbeli kifejezésével.

Ha szeretnéd tudni melyik nőtípusba tartozol, itt töltheted ki a tesztet >>>

Az immunrendszer működésében, betegségeiben is találunk eltéréseket a két nem között. A különbség nem a fertőzések leküzdésében van, hiszen az immunrendszer nemcsak a kórokozók támadásától véd meg minket. Az immunrendszer nemcsak „hadsereg” hanem voltaképpen testünk „ön-tudata”. Az immunrendszer különbözteti meg a sajátot az idegentől, az „én”-t mindattól ami „nem én”.Női öntudatunk az esetek nagy részében jelentős fejlesztésre szorul. Csoda-e hát, hogy a rákos megbetegedések – amelyekkel szemben szintén az immunrendszer veszi fel a küzdelmet – előfordulása 20 és 40 éves kor között a nőknél jóval gyakoribb? És az autóimmun betegségek is – amikor az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit ítéli „idegennek”, és támadja meg – mintegy két-háromszor gyakrabban fordulnak elő nők, mint férfiak között.

Rengeteg problémánk mögött vannak lelki okok. Ha, akár párkapcsolatotok problémái miatt, akár más okból életetekben olyan fordulat következett be, aminek a feldolgozásához, a tovább lendüléshez jól jönne két tapasztalt szakember segítsége, forduljatok hozzánk bizalommal: medock.medock@gmail.com vagy +36-30-944-4464


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Utazás előtt és közben is tudatosan: Első az élelmiszerbiztonság!

2025. szeptember 08.

Az utazásokat jellemzően jó előre megtervezzük: készítünk költségtervet, megtervezzük a programokat és hogy milyen ételeket szeretnénk majd megkóstolni, de ritkábban gondolunk arra, hogy a konyhánkat és hűtőnket is felkészítsük a távollétre. Pedig ez az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelten fontos.


„Vásároljunk” a hűtőnkből: Törekedjünk arra, hogy lehetőség szerint még az utazás előtt felhasználjuk a közeli lejárati idejű termékeket. Figyeljünk a gyorsabban romló, fogyaszthatósági idővel ellátott termékekre (például joghurt, felvágottak, sonka). Ha nem sikerül időben felhasználnunk, akkor váljunk meg tőlük, hiszen ezek a termékek a lejárati idő után már kockázatosak lehetnek. (1)
Használjuk a fagyasztót: A maradék készételeket és közeli lejáratú élelmiszereket (például gyümölcs, pékáru, túró) érdemes lefagyasztani.
Hűtőszekrény-takarítás: Legalább havonta egyszer (vagy amint kifolyik valami, romlott étel kerül bele) meleg vízzel és semleges tisztítószerrel tisztítsuk ki a hűtőnket, a felső polcoktól lefelé haladva. Mielőtt visszapakolunk, töröljük szárazra a hűtő belsejét.

Miért kiemelten fontos az élelmiszerbiztonság a nyári melegben?

2025. szeptember 07.

Amikor beköszönt a nyári hőség, nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az élelmiszerromlás kockázata is. A meleg ugyanis ideális környezetet teremt a mikrobák, például a baktériumok gyorsabb szaporodásához. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a nyári gyomorrontást, vagy akár a komolyabb ételmérgezéseket is.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó kórokozók különösen gyorsan szaporodnak 5 és 60°C között – ezt az intervallumot hívjuk veszélyzónának. A nyári napokon az ételek könnyen elérhetik ezt a hőmérsékletet, ha nem hűtjük őket megfelelően. Egy napon hagyott autó belső hőmérséklete akár 50-60°C-ra is felmelegedhet, így a hűtést igénylő élelmiszerek (tejtermékek, húsok stb.) nagyon gyorsan megromolhatnak. Vegyük például a joghurtot, amelyet általában 4-8°C között kell tárolni. A meleg, nedves és tápanyagban gazdag joghurt ideális táptalaj a káros mikroorganizmusok (például Salmonella, Listeria) számára. Már néhány óra alatt olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy ételmérgezést okozhatnak. A joghurt eközben levet ereszthet, megváltozhat az íze, az illata, de ezek a változások nem mindig látványosak. A mikrobiológiai kockázat már fennállhat akkor is, ha nem észlelünk elváltozást.

Ennek elkerülése érdekében nyáron használjunk hűtőtáskát a bevásárlás során,különösen, ha a vásárlás hosszabb időt vesz igénybe, például ha több boltba is megyünk. Legyünk tudatosak, hiszen ezzel nemcsak a megbetegedéseket, hanem az élelmiszerpazarlást is elkerülhetjük. Ha kétségeink vannak egy termékkel kapcsolatban, inkább ne fogyasszuk el.

Elsősegély csalánozók okozta baleseteknél

2025. szeptember 07.


A balesetest a vízből ki kell menteni. Hogy az elsősegélynyújtót ne érje további támadás, ajánlatos a legtöbb ruhanemű felvétele a testre – ha már búvárruha nem áll rendelkezésre. A veszélyeztetett tengerparton a parti mentők ezért viselnek búvárruhát még az izzasztó hőségben is.
A csalánozószálakat a bőrről el kell távolítani. Ezt természetesen nem puszta kézzel, hanem gumikesztyűben szabad csak megtenni (vagy alkalmas eszközzel a bőrről lesodorni), hiszen a csalánszálakban még jelentős méregtartalom van.
Az érintett területet sós vízzel kell lemosni (nem édesvízzel, mert a sókoncentráció különbsége újabb méregmennyiséget szabadíthat fel), majd a sérült végtagot forró (45 °C) vízben kb. 20 percig kell tartani. Ez kicsapja a fehérjealapú mérgeket.
Ezután jéggel való hűtés (előnyösen jégzsákkal) ajánlott, amely csillapítja a fájdalmat.