Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Férfi és női betegségek

Érdekességek2018. május 23.

Számos olyan betegség van, amelyek előfordulásában jelentős különbség fedezhető fel férfiak és nők között. (Itt most természetesen nem a nemi szervek betegségeinek nyilvánvaló különbségeire gondolunk.) Az eltéréseket általában testi (genetikus, hormonális) hatásokkal magyarázzák. Anélkül, hogy ezeknek a tudományosan bizonyított tényezőknek a szerepét kétségbe vonnánk, nézzük meg, hogy lehet-e a különbségeknek lelki háttere, pszichoszomatikája.

Tudjuk, hogy a lelki tényezők nagy szerepet játszanak a testi betegségek kialakulásában. Most lássuk, összefüggésbe hozhatunk-e bizonyos betegségeket meghatározott férfi vagy női személyiségjegyekkel, illetve konfliktus-szituációkkal? Közelebb kerülhetünk-e ezáltal a testi betegségek terén fellelhető különbségek magyarázatához?

Az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok, rohanás, időzavar például a szimpatikus idegrendszer aktiválódásához, s ezen keresztül magas vérnyomáshoz, vagy akár infarktushoz vezethetnek. Közismert tény, hogy koszorúér elmeszesedés és a szívinfarktus 50 éves kor alatt elsősorban a férfiakat veszélyezteti. A nők relatív védettségét egy nemi hormonnak, az ösztrogénnek tulajdonítják. De vajon a hormonális különbség az egyetlen ok, ami a nemek közti eltérést magyarázza? Az infarktus rizikófaktorai (dohányzás, koleszterin, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, genetikus hajlam) között szerepel a stressz, sőt bizonyos személyiségtényezők, magatartásminták – az úgynevezett „A” típusú viselkedés – is szerepet játszanak a betegség kialakulásában.


Az A típusú személyiség korunk hőse, a „very busy businessman”, aki lázasan tevékeny, örökké siet, (akkor is, ha nem kellene) egyszerre mindig többfélét csinál. Tökéletességre törekszik, nagy követelményeket támaszt másokkal, de még nagyobbakat önmagával szemben, valójában állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani. Türelmetlen, versengő természetű, hirtelen haragú, ellenséges indulatait azonban elfojtja, elnyomja. A szélsőségesen A típusú viselkedés – különösképpen az ellenséges magatartás – önmagában, más rizikófaktorok nélkül is infarktushoz vezethet. Ez a kép elsősorbanvállalkozókra, üzletemberekre, multinacionális vállalatok vezetőire, illetve feltörekvő, karrieréhes ifjú titánjaira – vagyis főként férfiakra – jellemző. A nők közül főként azok a menedzsernők betegszenek meg infarktusban, akik az üzleti életben a férfias értékrendet elfogadva „férfiként” akarnak érvényesülni.

Akarod tudni mennyire vagy hajlamos a stresszre? A tesztet itt találod >>> 

Az előbbiekkel ellentétben az emésztőszervi betegségek inkább a kiszolgáltatott helyzetű, túlzottan aggodalmaskodó embereket veszélyeztetik. Az az ember van leginkább veszélyben, aki túlzottan befelé fordul, vagyis minden problémáját „lenyeli”, de nem tudja azokat „megemészteni”, tehát azok szükségképpen „megfekszik a gyomrát”. A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás az önbizalom hiánya a paraszimpatikus idegrendszer által vezérelt emésztőszervekben okoz károsodást. Könnyen belátható, hogy ezek a tulajdonságok főleg a nőkre jellemzők, nem csoda hát, hogy az emésztőszervi betegségek statisztikáját a nők vezetik.

Kivételt képez ez alól a szabály alól a fekélybetegség. A fekélybetegség főként a beosztottak betegsége. Egy gyakran idézett anekdota szerint Selye János, a stresszelmélet megalkotója egyszer megkérdezte egy zsarnoki természetű, önkényeskedő admirálistól, hogy van-e gyomorfekélye. „Nekem nincs” – felelte az admirális – „de a beosztottaimnak van”. A férfiak pedig sokkal rosszabbul tűrik az alárendelt viszonyt, mint a nők. A fekélybetegségre hajlamos személyiség általában látszólag nyugodt, „fát lehet vágni a hátán”, érzelmeit – különösen negatív érzelmeit – nehezen tudja kifejezni. Dühét, haragját, indulatait inkább „lenyeli”. A nők túlzott aggodalmaskodása, fokozott szorongása inkább bél- vagy epepanaszok formájában nyilvánul meg.

A légzőrendszer, melynek segítségével sejtjeink éltető oxigénhez jutnak, a bőrhöz hasonlóan az elhatárolódás és a kapcsolat szerve is. Ők a határaink az „Én” és a Külvilág (a „nem Én”) között, egyúttal általuk vesszük fel a kapcsolatot a külvilággal. Míg azonban a bőr-érintkezés szoros, testi kontaktus, mely vállalható vagy elkerülhető (megérinthetünk valakit, vagy engedhetjük, hogy megérintsenek bennünket), egyfajta intimitást, elkötelezettséget jelent, addig a tüdőn, légzésen keresztül létrejövő kapcsolat légiesebb, távolibb, közvetettebb, viszont kényszerítő erejű, nem elkerülhető. Ezen kívül a légzés szoros összefüggésben áll a kommunikációval, hiszen beszéd közben a tüdőből kiáramló levegő rezegteti meg a hangszalagokat. Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy a bőrbetegségek a nők, a légzőszervi (gége és tüdő) betegségek pedig a férfiak között gyakoribbak. Hiszen a nők viszonya az intimitáshoz sokkal ambivalensebb, mint a férfiaké. Egyrészt jobban igénylik az érintést, a simogatást, az összebújást, másrészt mindez számukra erős érzelmi elköteleződéssel jár. Ezzel szemben a férfiaknak több problémájuk van a kommunikációval, főként érzelmeik szóbeli kifejezésével.

Ha szeretnéd tudni melyik nőtípusba tartozol, itt töltheted ki a tesztet >>>

Az immunrendszer működésében, betegségeiben is találunk eltéréseket a két nem között. A különbség nem a fertőzések leküzdésében van, hiszen az immunrendszer nemcsak a kórokozók támadásától véd meg minket. Az immunrendszer nemcsak „hadsereg” hanem voltaképpen testünk „ön-tudata”. Az immunrendszer különbözteti meg a sajátot az idegentől, az „én”-t mindattól ami „nem én”.Női öntudatunk az esetek nagy részében jelentős fejlesztésre szorul. Csoda-e hát, hogy a rákos megbetegedések – amelyekkel szemben szintén az immunrendszer veszi fel a küzdelmet – előfordulása 20 és 40 éves kor között a nőknél jóval gyakoribb? És az autóimmun betegségek is – amikor az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit ítéli „idegennek”, és támadja meg – mintegy két-háromszor gyakrabban fordulnak elő nők, mint férfiak között.

Rengeteg problémánk mögött vannak lelki okok. Ha, akár párkapcsolatotok problémái miatt, akár más okból életetekben olyan fordulat következett be, aminek a feldolgozásához, a tovább lendüléshez jól jönne két tapasztalt szakember segítsége, forduljatok hozzánk bizalommal: medock.medock@gmail.com vagy +36-30-944-4464


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A körömgomba kezelése

2026. augusztus 22.

A körömgomba kórokozói a kéz és a láb körmeit egyaránt megtámadhatják. A gombás fertőzések ritkán gyógyulnak meg gyógyszeres kezelés nélkül, a terápia több hónapos, általában féléves időszakra is elnyúlhat, és a gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Tegyük szabaddá a hatóanyag útját

A külsőlegesen alkalmazott krémek (a vény nélkül kapható gyógyszerek között pl. bifonazol tartalmúak) és körömlakkok (amolorfin vagy ciklopirox hatóanyaggal) közvetlenül a körmön kerülnek alkalmazásra, azonban a hatásuknak a vastag és sok esetben a hatóanyagok számára nehezen átjárható köröm szab határt. Ezt a „gátat” segít leküzdeni a köröm hidratáltságának növelése (pl. a kezelést megelőző vízben történő áztatás), de egyszerűen kivitelezhető a köröm kezelés előtti reszelése, horzsolása, lekaparása, ami során szintén csökkenthető a köröm vastagsága, így a hatóanyag jobban hozzáfér a gombás körömrészekhez. Gyógyszeres megoldások is léteznek a köröm „átjárhatóbbá” tételére. Ilyen céllal található meg - a gombaellenes hatóanyag mellett - a kezelés hatékonyságát fokozó karbamid egyes körömgomba ellenes szerekben.

Hogyan segíthetnek az édesítőszerek az energiaegyensúly fenntartásában?

2026. augusztus 22.

A boltok polcain sokféle édesítőszert találhatunk. Vannak olyanok, amiket csak utóízesítésre, vagy italaink édesítésére használhatunk, vannak olyanok, amikkel süthetünk és főzhetünk is. Vannak olyanok, amelyek szénhidráttartalma a cukoréval közel azonos, és vannak olyanok, amelyek energiamentesek. 

Mostanában gyakran találkozhatunk egy új, energiamentes édesítőszerrel, a sztíviával. A sztívia egy Dél-Amerikában őshonos növény, magyar nevén jázminpakóca, amelyet szteviának vagy steviának is neveznek.

A sztívia édesebb, mint a cukor

A sztívia édesítő ereje 200-300-szor nagyobb a cukorénál, így elég kis mennyiség is a megszokott édes íz eléréséhez. A dél-amerikai indiánok már évszázadok óta használják édesítésre ezt a növényt, hazánkban azonban csak pár éve kapható, mivel az Európai Unió 2011-ben engedélyezte felhasználását. Ma már a boltok polcain is találkozhatunk sztíviával édesített termékekkel.

Miért nem szeretik az emberek a pénzügyeket?

2026. augusztus 21.

Nem, nem a pénzről beszélek. Azt bármibe lefogadom, hogy kevés kivételtől eltekintve mindenki szereti (birtokolni). De gondját viselni? Na, azt már jóval kevesebben. Pedig a pénzre is igaz, hogy "a gazda szeme hízlalja a jószágot". A pénzed is csak akkor gyarapszik, ha törődsz vele. Ezt a törődést nevezzük pénzügyeknek. A törődés okos módját pedig pénzügyi intelligenciának. 

Az egyik pénzügyi intelligencia fejlesztéssel meglehetős küldetéstudatosan foglalkozó oldal fejlesztő programjának egyik videoját nézegettem, amelyben Kiyosaki sok okosságot mondott. Többek között a befektetés és a könyvelés kapcsolatáról (bár nekem ez inkább házasságnak tűnik...). Ott azzal viccelt Kiyosaki, hogy a befektetéstől rettegnek az emberek, a könyvelést meg utálják. Pénzügyi coachként pedig ezen elgondolkodtam...

Nemcsak a tőzsdén dönt mindenről a pszichológia

Pénzügyi coachként egyebet sincs alkalmam naphosszat megfigyelni, mint hogy mennyi érzelem kapcsolódik egy-egy emberben a pénzhez (vagyonhoz, gazdagsághoz). A már említett videoban Kiyosaki is sűrűn beszél tévhitekről, szent tehenekről, amelyeket meg is próbál ledönteni.