Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Felületes trombózis – mi a teendő?

Érdekességek2021. április 16.

A vénás trombózisok közül a mélyvénás kelti a legnagyobb aggodalmat, hiszen könnyen tüdőembóliához vezethet. Ezzel szemben a felületes trombózis bár nem jár közvetlen életveszéllyel, viszont nagy fájdalmak kísérhetik. Hogy mi a teendő felületes trombózis során és után, azt prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája osztotta meg.

Mi az a felületes trombózis?

A felületi vénák gyulladása elsősorban az alsó végtagokon alakul ki, melynek egyik fő rizikófaktora a visszértágulatok megléte. Ekkor a bőr alatt futó vénákban vérrög alakul ki, valamint gyulladásos folyamatok indulnak meg.Tünetei közt a jelentős fájdalom, bőrpír, meleg tapintás fordul elő leggyakrabban. Bár önmagában az állapot veszélytelen, ám esetenként a probléma elhúzódik, ráterjedhet a mélyen fekvő vénákra is, ráadásul kiújulásra hajlamos, így érdemes ekkor szakember segítségét kérni- főleg azért, mert igen könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal!

Mi minden hajlamosít rá?

Mi a teendő, ha felületes trombózisa van?

Az egyik legfontosabb – miután megállapították, hogy nem MVT-vel áll szemben- hogy mozogjon! Bár régebben az volt a nézet, hogy a betegeket a mélyvénás trombózishoz hasonlóan fektetni kell, ám kiderült, ez csak ront az állapoton, ráadásul a mozgáshiány az MVT esélyét is megnöveli. Emellett kompressziós kezelést kell alkalmazni, mely a keringést a felületes vénákból a mély vénák felé tolja el   – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.


Természetesen a nagy fájdalmak miatt gyógyszeres terápiára is szükség van: elsősorban gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító (NSAID) típusú készítmények szedése javasolt, valamint gyulladáscsökkentő tartalmú gélek használata. Közkeletű félreértés a heparinos kenőcsök alkalmazása, ugyanis a heparin a bőrön át nem szívódik fel! Továbbá célszerű vénafal erősítőket is alkalmazni, mely a visszerek romlásának ütemét is csökkenti.  LMWH adása a legtöbb esetben nem indokolt, csakis akkor, ha egyéb tényezők miatt fennáll a mélyvénás trombózis esélye (pl.trombofília, régebbi trombózis). Ilyen esetekben viszont fontos, hogy a véralvadásgátló kezelés mellett ne használjon NSAID típusú fájdalomcsillapítót!

Mire figyeljen utána a beteg?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.