Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Félni vagy megijedni? Védekezni!

Érdekességek2020. március 17.

Az összefoglaló igyekszik válaszokat adni a 2019-es esztendő végén Kínában megjelent új koronavírussal és a továbbra is szigorodó intézkedéseket igénylő járvánnyal kapcsolatban feltett kérdésekre.

Fotó: gettyimages.comA 2019 decembere óta megbetegedéseket okozó és járványt kiváltó 2019-es új koronavírust az angol „2019 Novel Coronavirus” elnevezés alapján 2019-nCoV-nek rövidítik. Az új típusú tüdőgyulladást okozó vírusbetegség pedig COVID-19 névre keresztelték. A vírus egy újonnan felbukkant zoonózis, amelyről beigazolódott, hogy képes emberről emberre terjedni. 2019 decemberében regisztrálták az első, addig ismeretlen kórokozóra visszavezethető eseteket. Valószínűleg egy újonnan létrejött genetikai állománnyal rendelkező kórokozóról van szó, amely nagy genetikai hasonlóságot mutat más, korábban már járványokat okozó koronavírusokkal.

A koronavírus-járvány terjedése miatt 2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kihirdette a nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet. A járvány megfékezése komoly kihívást jelent globalizált világunk számára. A nemzetközi migráció útján a betegség 2020. március 4-én hivatalosan is elérte hazánkat.

Hogyan terjed a koronavírus?

A koronavírus az influenzavírushoz hasonlóan cseppfertőzéssel terjed, vagyis a fertőzés elkerülése érdekében a higiénés szabályok betartása elengedhetetlen. Mint minden cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, az új koronavírus-fertőzés is bekövetkezhet a kórokozóval érintkező tárgyak, eszközök útján is. Egyelőre nem írtak le olyan esetet, amikor interkontinentális csomagküldés útján, Kínán kívül fertőződött volna meg valaki.

Hogyan lehet védekezni ellene?

A szükséges alapvető higiéné megtartásán túl további preventív eszközök, úgymint
• szájmaszk,
• kézfertőtlenítő folyadékok, gélek alkalmazásával, valamint
• a zsúfolt közösségi terek kerülésével, és
• a járványügyi hatóság rendelkezéseinek betartásával tovább csökkenthető a fertőződés veszélye.

Szájmaszk

Az FFP2 vagy az FFP3 képes a vírusrészecskék kiszűrésére is. Betegellátást végző egészségügyi szakemberek számára az ilyen típusú maszkok megfelelő alkalmazása biztosít védelmet.

Felületek és tárgyak fertőtlenítésére – az általános mosószeres-meleg vizes lemosáson túl – a 0,1%-os nátrium-hipoklorit-oldat, illetve 70%-os alkohol javasolt.


Milyen tünetek jelentkeznek koronavírus-fertőzés esetén?

Mivel a koronavírus-járvány egybeesik a szezonális influenzajárvánnyal, ezért a pontos diagnózis felállítása, a kórokozó azonosítása nehézségekbe ütközik a hasonló kezdeti tünetek miatt. Éppen ezért a lakosság koronavírus-fertőzéstől való félelme is nagyobb lehet, ha influenzaszerű tüneteket tapasztalnak. A kezdeti tünetek nagyon hasonlók, egyaránt jelentkezhet

• magas láz,
• levertség,
• izomfájdalom, valamint
•száraz köhögés.

A koronavírusra jellemző, állapotromlásra utaló klinikai tünetek:

• Köhögés,
• légszomj,
• nehéz légzés,
• súlyos esetben pedig tüdőgyulladás.

Fontos tanács, hogy ha hasonló tüneteket vélünk magunkon felfedezni, először telefonon vegyük fel a kapcsolatot háziorvosunkkal.

Melyik tekinthető a legveszélyeztetettebb korcsoportnak?

Folyamatosan, napról napra jelennek meg tanulmányok a témában. A fiatal generáció megbetegedési aránya, illetve az ennek tükrében megállapítható megbetegedési valószínűsége alacsonynak mondható. A magasnak mondható átlagéletkor miatt talán nem meglepő, hogy a betegek mintegy fele egyéb krónikus betegségben is szenved.

Várható-e védőoltás? Mik a terápiás lehetőségek?

Egyelőre nincs forgalomban az új koronavírus ellen hatékony védelmet biztosító védőoltás. Ennek kifejlesztése sok időt, valószínűsíthetően néhány évet is igénybe fog venni.

Természetesen, mivel víruseredetű kórokozóról van szó, ezért a vírusra az antibiotikumok hatástalanok.

A vírussal szemben hatékony gyógyszerekre is nagy szükség van, már el is indult a jelenleg forgalomban lévő, engedélyezett antivirális hatóanyagok tesztelése. Az eddigi eredmények alapján az egyik vírusellenes hatóanyag megfelelő jelölt lehet további klinikai vizsgálatok elvégzésére.

Tanácsok külföldre utazók részére

A jelen helyzetben, amennyiben ez lehetséges, érdemes korlátozni vagy elhalasztani a nemzetközi utazásokat. Ázsiában Kína és Dél-Korea, míg Európában Észak-Olaszország számít kockázatos úticélnak. Indulás előtt érdemes kikérni a nemzetközi oltópontok vagy a területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi és járványügyi osztályának álláspontját a tervezett utazással kapcsolatban. Fokozott körültekintést igényel a kínai út tervezése. Szájmaszk és vizes lemosást nem igénylő kézfertőtlenítő mindenképpen szükséges, valamint törekedni kell a higiénés szabályok fokozott betartására.

Az egyszerhasználatos szájmaszk csak megfelelő alkalmazás mellett nyújt védelmet. Nyílt tereken, utcán történő alkalmazása nem indokolt. Más cseppfertőzéssel terjedő megbetegedésben szenvedők számára mindenképpen javasolt az alkalmazása.

dr. Katz Zoltán
gyógyszerellátási szakgyógyszerész
egyetemi tanársegéd
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Műveleti Medicina Tanszék
Email: zoltan.katz@aok.pte.hu


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.