Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Felelőtlenség és figyelmetlenség okozza a legtöbb vízibalesetet

Érdekességek2022. június 30.

Nem vesszük figyelembe a szakemberek intelmeit, tele hassal, nem megfelelő úszótudással, alkoholos befolyásoltság alatt megyünk be a vizekbe, a szervezetünk pedig sok esetben nem képes megküzdeni a váratlan sokkhatásokkal. A szülőknek azzal sem árt tisztában lenni, gyermekük milyen úszótudással rendelkezik, még akkor is, ha egyébként sekély partszakaszon strandolunk.

Fotó: gettyimages.comAz elmúlt időszakban megsokasodtak a vízibalesetek, különösen fájó, hogy több gyerek is életét veszítette fürdőzés közben, vagy csak a gyors, szakértői segítségnek köszönhetően kerülhették el a tragédiát. Sokan csak legyintenek, vagy még ennyi fáradtságot sem vesznek, ha a strandolások kapcsán tett szakértői intelmek kerülnek szóba, mondván, mi baj történhet egy sekély vízben? Nem árt azonban tudni, akár bokáig érő vízben is meg lehet fulladni, ha a száj-, vagy az orrnyílás egy szerencsétlen pillanatban víz alá kerül.

Nem mérjük fel reálisan a környezetet

A traumatológus szakorvos szerint a vízbefulladás két okból történhet meg. Az egyik klasszikus példa, amikor a légutakba víz kerül és a bajba jutott nem tud önerőből sokkhatás, fáradtság, fizikai behatások, esetleg a képességek hiánya miatt a vízfelszín felé kerülni és levegőhöz jutni. Másrészt sok balesetben egy váratlan esemény, például a hideg okozta sokkhatás, egy mélyedés a vízmederben, vagy éppen túl sekély, esetleg erős sodrású víz okozza a bajt. A pánik csak ront a helyzeten, hiszen ilyenkor a levegővétel sem megfelelő, a tüdőt pedig víz árasztja el.

„Nyáron szeretünk beugrani a vízbe, de felhevült testtel mindez kifejezetten veszélyes. A hirtelen jött hideg fulladáshoz vezethet, de életveszélyes szívritmuszavart és keringésleállást is okozhat. A hideg ráadásul negatív hatással van a gégére: görcsös állapotot idézhet elő, amely a légzés megállását is előidézheti. Sokan azt sem veszik figyelembe, hogy pontosan milyen mélységű vízbe ugranak be. Nyakcsigolya-sérülés és így azonnali bénulás, koponyasérülés is adódhat egy nem jól felmért, vagy eleve figyelmen kívül hagyott vízmélységből. Sokszor elhangzik az is, hogy étkezés után ne menjünk vízbe, mert mindez megterhelő a szervezetünknek.

A nyaralók többsége azonban nem látja ennek a veszélyeit. Emésztés közben olyan fiziológiai állapotba kerül a szervezet, amely a hideg víz hatására megterhelheti a szívet, ez pedig szívritmuszavart, és azonnali fulladásveszélyt is okozhat. Csúszdázás közben pedig a gravitációs erők miatt a folyadék és az étel visszajut a légutakba, amely szintén fulladásveszélyt okozhat” – mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa, aki nemrég maga is részt vett egy 4 éves kisfiú újraélesztésében.

A szakemberek szerint többnyire felelőtlenség és figyelmetlenség okozza a vízibalesetek nagy részét: a nem megfelelő úszótudás, a saját képességek túlbecsülése, a fáradtság, a vízbiztonság hiánya az, amely a legtöbb esetben a baleset, vagy a tragédia hátterében áll. A vízimentők és a rendőrség is rendszeresen kampányol azért például, hogy kajakozás, SUP-ozás, vízibiciklizés közben viseljünk mentőmellényt, de azzal sem árt tisztában lenni, milyen mély vízbe akarunk épp bemenni. A természetes vizek a legfélrevezetőbbek, hiszen egy lassan mélyülő víz például hamis biztonságérzetet adhat.


Fontos a mielőbbi újraélesztés

De mit tegyünk, ha a közelben megtörténik a baj? Mesterséges vizek esetében, strandokon előírás a szakvégzettséggel rendelkező úszómester, de addig is, amíg megérkezik, segíthetünk stabilizálni a bajba jutott állapotát helyzetének javításával. Természetes vizeknél már nehezebb a helyzet, hiszen nem szabad megfeledkezni a saját biztonságunkról és életünkről sem. Egy fuldokló nem mérlegel, pánik hatása alatti viselkedésével megmentője életét is kockáztatja. Csak magabiztos úszótudással és vízbiztonsággal induljunk valaki megmentésére.

Fotó: gettyimages.com

„Előfordulhat, hogy nem érkezik időben segítség, az oxigénhiány azonban károsíthatja az idegsejteket, amely agykárosodáshoz, de akár halálhoz is vezethet. A Heimlich fogás segítségével – amikor a rekeszizom alá nyúlva a hasüreg felől préseljük ki a maradék levegőt -, lehetővé tehetjük, hogy a folyadék, ételmaradék, idegen test távozzon a légutakból.

Másrészt fontos lehet az újraélesztés, ameddig nem érkezik meg a mentő, vagy más szakszerű segítség. Az újraélesztésnek vannak szabályai, de ha nincs benne gyakorlatunk, ne a saját félelmünk akadályozzon meg abban, hogy egy életveszélyes állapotba került személyen segítsünk. Ha a balesetes eszméleténél van, akkor is mentőt kell hívni, mert órákkal a fuldoklásos eset után is kialakulhat olyan állapotromlás, amely azonnal kórházi ellátást igényel.

A tüdőn keresztül bekerülő víz, a szervezetbe felszívódba légzőrendszeri, keringési- és veseproblémákhoz vezethet” – tette hozzá a traumatológus szakorvos.

Nagyobb a felelősség strandolás, fürdőzés közben a szülőkön is és valljuk be, sokszor túl nagy bizalmat szavaznak csemetéiknek. Legyünk tisztában gyermekünk úszótudásával, ne veszítsük el a tekintetünkkel, ha bemegy a vízbe és legalább egy órát várjunk étkezés után, mielőtt visszaengedjük pancsolni, vagy a csúszdára.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.