Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Feledékenység magas vérnyomástól?

Érdekességek2021. augusztus 26.

Fotó: pixabay.com

A feledékenység és a különböző memóriagondok egyre gyakoribbá válhatnak az idő folyamán, ám van, hogy kezeletlen hipertóniát is jelezhet, hiszen a tartós magas vérnyomás jelentősen károsíthatja az erek falát, ami kihat a gondolkodásra is. A Neurology című lapban megjelent tanulmány szerint ilyen szempontból főleg a középkorúaknál mért magas értékek jelentenek nagyobb kockázatot. Hogy pontosan miért is okoz agykárosodást a magas vérnyomás, arra dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája ad választ.

A középkorúak és a magas vérnyomás

A középkorúaknál diagnosztizált magas vérnyomás kezelése kiemelt fontossággal bír annak tekintetében, hogy időskorban mennyire fogja az illetőt szenilitás sújtani. Kutatások szerint ugyanis szoros összefüggésbe hozható a középkorban mért magasabb szisztolés és diasztolés érték a későbbi években fellépő memóriagondokkal.

„Eredményeinkkel nagyobb betekintést nyerhetünk a magasvérnyomás-történet, az időskori magas vérnyomás, valamint annak agykárosító és memóriaromboló közti kapcsolatába”- mondta a tanulmány vezetője, Lenore J. Launer PhD.

A több mint 4000 főt számláló vizsgálatban olyan 50 év körüli hipertóniás betegeket vontak be, akiknél még nem jelentkeztek gondolkodásbeli problémák. Később (76 éves koruk körül) ismételten megmérték vérnyomásukat, majd MRI segítségével az agyi ereiket is ellenőrizték. Ennek során megállapították, hogy jelentős összefüggés van a középkorúként mért magas vérnyomás és az időskori agyban lévő érkárosodás között. Bár eddig is látható volt az összefüggés, ám újdonság, hogy 50%-kal nagyobb az időskori demenciára az esély, ha az illetőnek már az 50-es éveiben is magasak voltak az értékei.

Ezért okoz memóriagondokat a magas vérnyomás

A tartós vérnyomás-emelkedés úgy károsítja az ereket, hogy azok belső felszínén apró sérüléseket hoz létre. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet. A károsodott erekben továbbá csökken – vagy megszűnik- a vérátáramlás, és az ellátandó agyterület emiatt károsodik, elhal, és kisebb-nagyobb területek működése is megromlik.”- magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája, aki hozzátette, ez nem csupán az agy ereire, hanem a test minden részén lévőére vonatkozik. Éppen ezért a magasvérnyomás további gyakori szövődményei közé tartozik a stroke, a szívinfarktus, valamint a merevedési panaszok.


Fotó: pixabay.com

Gyógyszerrel és életmódváltással kezelhető

Általánosságban elmondható, hogy a magas vérnyomás sikeresen kezelhető, de az esetek kb. 90%-ban nem gyógyítható betegség. Ebben nagy szerepe van a rendszeres kardió mozgásnak, a megfelelő, sószegény táplálkozásnak, valamint a stressz csökkentésének. Vannak olyan esetek, amikor pusztán életmódváltással normalizálható a vérnyomás, ám gyakori, amikor gyógyszeres kezelésre is szükség van. Ma már szerencsére rengeteg olyan készítmény van a piacon, ami pozitív hatással van a hipertóniára, ám ennek kiválasztása és adagjának meghatározása orvosi feladat, melyhez előzetes vizsgálat és rendszeres kontroll szükséges.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A korai klimax jelei

2026. augusztus 23.

A menopauza kezdete átlagosan az 51. év körüli időszakra tehető. Korai klimaxról beszélünk, ha a tünetek a 40. év előtt jelentkeznek. Dr. Bérczy Judit endokrinológust a változókorról és annak idő előtti megjelenéséről kérdeztük. 

Azonos tünetek, évekkel korábban

A kor előrehaladtával a női ciklus először szabálytalanná válik, majd végül teljesen elmarad. Menopauzáról beszélünk, ha menstruáció az előző egy éven belül nem jelentkezett. Ezt az időszakot egyéb tünetek is kísérik: hangulati ingadozások, hőhullámok, alvászavarok, a szexuális vágy csökkenése, hüvelyszárazság a legjellemzőbb panaszok. A korai klimax tünetei ezzel megegyeznek, csak kialakulásuk időpontja tér el. Rendszerint 40 éves kor körül – van, akinél még korábban – megjelennek. Gyakoriságát tekintve a panaszok 15 és 29 év között 1000-ből 1, 30 és 39 év között 100-ból 1 hölgynél jelentkeznek.

A körömgomba kezelése

2026. augusztus 22.

A körömgomba kórokozói a kéz és a láb körmeit egyaránt megtámadhatják. A gombás fertőzések ritkán gyógyulnak meg gyógyszeres kezelés nélkül, a terápia több hónapos, általában féléves időszakra is elnyúlhat, és a gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Tegyük szabaddá a hatóanyag útját

A külsőlegesen alkalmazott krémek (a vény nélkül kapható gyógyszerek között pl. bifonazol tartalmúak) és körömlakkok (amolorfin vagy ciklopirox hatóanyaggal) közvetlenül a körmön kerülnek alkalmazásra, azonban a hatásuknak a vastag és sok esetben a hatóanyagok számára nehezen átjárható köröm szab határt. Ezt a „gátat” segít leküzdeni a köröm hidratáltságának növelése (pl. a kezelést megelőző vízben történő áztatás), de egyszerűen kivitelezhető a köröm kezelés előtti reszelése, horzsolása, lekaparása, ami során szintén csökkenthető a köröm vastagsága, így a hatóanyag jobban hozzáfér a gombás körömrészekhez. Gyógyszeres megoldások is léteznek a köröm „átjárhatóbbá” tételére. Ilyen céllal található meg - a gombaellenes hatóanyag mellett - a kezelés hatékonyságát fokozó karbamid egyes körömgomba ellenes szerekben.

Hogyan segíthetnek az édesítőszerek az energiaegyensúly fenntartásában?

2026. augusztus 22.

A boltok polcain sokféle édesítőszert találhatunk. Vannak olyanok, amiket csak utóízesítésre, vagy italaink édesítésére használhatunk, vannak olyanok, amikkel süthetünk és főzhetünk is. Vannak olyanok, amelyek szénhidráttartalma a cukoréval közel azonos, és vannak olyanok, amelyek energiamentesek. 

Mostanában gyakran találkozhatunk egy új, energiamentes édesítőszerrel, a sztíviával. A sztívia egy Dél-Amerikában őshonos növény, magyar nevén jázminpakóca, amelyet szteviának vagy steviának is neveznek.

A sztívia édesebb, mint a cukor

A sztívia édesítő ereje 200-300-szor nagyobb a cukorénál, így elég kis mennyiség is a megszokott édes íz eléréséhez. A dél-amerikai indiánok már évszázadok óta használják édesítésre ezt a növényt, hazánkban azonban csak pár éve kapható, mivel az Európai Unió 2011-ben engedélyezte felhasználását. Ma már a boltok polcain is találkozhatunk sztíviával édesített termékekkel.