Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Feldolgozott élelmiszerek: hogyan válasszunk? 1. rész

Érdekességek2022. április 05.

Készételek, egyéb feldolgozott élelmiszerek… Meddig mehetünk el, hogy megkönnyítsük velük az életünket, de az egészségünkre is vigyázzunk? Az élelmiszer-áruházak polcain nem könnyű eligazodni a bő árukínálatban. Egyes feldolgozott termékek korrekt összetételűek, de túl sok cukrot, rossz zsírt tartalmazhatnak, míg mások bővelkednek adalékanyagokban, vagy megkérdőjelezhető a minőségük… Jó tanácsok ahhoz, hogyan válasszunk, mitől tartózkodjunk, és milyen termékeket részesítsünk előnyben a feldolgozott élelmiszerek vásárlásakor.

Fotó: gettyimages.comBizonyos termékek esetében meglehetősen egyszerű elkerülni az alacsony minőségű zsírokat, a felesleges cukrokat és a sót, valamint az élelmiszer-adalékanyagokat. Különösen akkor, ha ezek a feldolgozott vagy készételek az „igazi” ízének, aromájának, textúrájának, színének utánzásával vagy fokozásával ellensúlyozzák a gyenge minőséget. És mindezt felsorolják a csomagoláson…

Hogyan válasszunk?

Minél több összetevőt tartalmaz egy termék, és minél messzebb áll a nyers élelmiszertől, annál inkább feldolgozott, és emiatt vitatható a fogyasztása egészségünk szempontjából Pl. gond nélkül vásárolhatunk natúr joghurtokat, melyek tejsavas erjesztésűek, és káros adalékanyagok nélkül készülnek. De ha a gyümölcsös változatokat választunk, akkor azok általában legfeljebb 15% (olykor kevesebb, mint 10%) gyümölcsöt tartalmaznak, viszont hozzáadott cukrok, aromák, esetleg még sűrítőanyagok is találhatók bennük.

Ezért a gyümölcsjoghurtok feldolgozott élelmiszerek, és többnyire bővelkednek adalékanyagokban. Ha „light” jelzésűek”, akkor más az állaguk (gyakran krémesek), és pl. tejszínhabbal, csokoládéval társítják őket, de emulgeálószereket (feldolgozott keményítőt), sovány tejport, esetleg sűrítőanyagot, glükóz-fruktóz szirupot vagy zselatint is tartalmazhatnak. Emiatt már nincs sok közük a valódi, tejsavas erjesztéssel készült joghurtokhoz… és ipari „cukorbombákká” válnak.

A nugget példája is tanulságos, mivel csak csirkehús nyesedék (gépi úton csontozott mellhús) van benne, alacsony arányban, a többi baromfi bőr, étkezési só, burgonyakeményítő, szójarost, emulgeáló szer, sűrítő anyag, ízfokozó, dextróz, fűszerkivonat, mesterséges aroma, tartósítószer.

Ha ezeket az ipari „fogásokat” szem előtt tartjuk, a legegyszerűbb feldolgozott termékeket tanácsos választanunk, amelyek a lehető legközelebb állnak a természetes élelmiszerekhez, és mi magunk gazdagítjuk, ízesítjük őket.

Olvassuk el valamennyi összetevőt a címkén

A legkézenfekvőbb ellenőrzési mód, ha végig elolvassuk a termék összetevőinek listáját a címkén (és nem hallgatunk a csomagoláson vagy másutt található reklámokra). Ha ez a felsorolás több mint 5 összetevőt tartalmaz, nagy a veszélye (kb. 75%), hogy az étel ultrafeldolgozott.

És ebben a listában a “nem érthető” összetevők (fehérjék izolátumai, maltodextrinek …) általában vagy nyerstermékek frakcionálásával vagy kémiai szintézisekkel előállított anyagok, illetve adalékok, ízfokozók , emulgeálószerek, színezékek, savanyító anyagok, édesítőszerek … Így, ha nem értjük a címke összes részletét, rossz jel, és jobb, ha más, megfelelő élelmiszert keresünk (rövidebb listával). Amellett, ha pl. az első feltüntetett összetevő a cukor (kész sütemények, desszertek, csokoládék …), jegyezzük meg, hogy a termék nagyon kalóriadús és gyorsan növeli a vércukorszintet, ami nem jó sem a jóllakottság elérése, a normális testsúly megtartása, sem egészségünk szempontjából.


Mit részesítsünk előnyben?

Egy készétel, amelyet csak fel kell melegíteni, azért lehet jó minőségű is! Az iparilag gyártott konzervek esetében ritkább (bár vannak ilyenek is), de a kézműves élelmiszerek, melyek hagyományos eljárással készülnek, adalékanyagok vagy tartósítószerek nélkül, nagyon közel állnak a házi recepthez.

Megfelelőnek bizonyulnak, mind a tápérték, mind pedig a jó íz szempontjából. Így bizonyos értelemben “jól feldolgozottak”…. Íme néhány gyakran felmerülő kérdésre adott válasz és további jó tanács a vásárláshoz:

– Zöld saláta zacskóban: megvegyük? Ivóvíz minőségű vízzel mosva majd szárítva, védőgázas csomagolásban kapható. Ha azonban hiányzik belőle néhány mikroorganizmus (ami gazdagíthatja a bélflóránkat), tartósítószer nélkül is eláll, és még tartalmazhat rostokat és vitaminokat is. Természetesen nem olyan egészséges, mint a frissen elkészített, de mégis elfogadható… És jobb, mintha egyáltalán nem fogyasztanánk salátát!

Fotó: 123rf.com

– A vegetáriánus vagy vegán termékek kevésbé kockázatosak? Egyáltalán nem, ugyanis pl. egy nemrégiben megjelent francia tanulmány az ellenkezőjére mutat rá: az ilyen fajta étrend, amelyről úgy vélik, hogy egészségesebb a többinél, valójában számos ultra-feldolgozott ételhez vezethet. Ez olyan ellentmondás, amelyért a zöldségpecsenyék, a hamis kolbászok és az élelmiszeripar által kínált hús-, tej-, tojáshelyettesítő termékek a „felelősek”, és jól jövedelmező piacot eredményeznek. Ezért jobb a vegetáriánusok számára otthon készített zöldséges ételeket (pl. lencsét, csicseriborsót…)  választani, mint a boltban kapható, „helyettesítő” termékeket.

– Jobb, ami „bio”? A feldolgozott termékek között minden megtalálható, beleértve a bio- vagy reform készételeket, de az olyan ultra-feldolgozott élelmiszereket is, mint pl. a zöldség „steakek”, az extrudált reggelizőpelyhek vagy a puffasztott rizses sütemények. Minőségük nem garantált, hiszen a feldolgozott termékek esetében nem a bio minőség lehet az első kritérium, így az összetevőkre kell összpontosítanunk.

A készételek túlzásba vitt fogyasztása káros az egészégre

Összegezve: a készételek, (ultra)feldolgozott élelmiszerek nagyon kalóriadúsak, túl zsírosak, cukrosak, gyorsan emelik a vércukorszintet, és kevéssé laktatóak. Túlzott fogyasztásuk növeli a túlsúlyosság és az elhízás kockázatát, továbbá megnyitják az utat az olyan krónikus betegségek felé, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, egyes ráktípusok vagy a depresszió…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.

A torokfájásról

2026. október 12.

Torok- és garatgyulladásban az emberek átlagosan évente egyszer szenvednek - mindenekelõtt a hideg, esõs évszakban. A torok- és nyelési panaszok okozói az esetek körülbelül 85%-ában vírusok (elsõsorban a megfázásért felelõs vírusok, mint például a rhinovírus vagy a parainfluenzavírus) és csak ritkább esetben a baktériumok.

Torokgyulladás felléphet égési vagy marási sérülések után is, valamint lehet allergiás reakció következménye is. Ezenkívül a panaszokat hangos éneklés, kiabálás vagy hosszan tartó beszéd, valamint a légutaknak a dohányzás miatti irritációja, vagy akár a poros, száraz levegõ is okozhatja.

Melyek a kezelés lehetõségei?

Antibiotikumok szedése csak akkor javasolt, ha tisztázott, hogy a fertõzés bakteriális eredetû. Erre a betegség hirtelen fellépte, a magas láz, a megnagyobbodott nyirokcsomók, valamint a mandulákon látható gennyes lepedék utal. Az a korábban elterjedt eljárás, hogy megelõzõ jelleggel antibiotikumokat adnak a vírusok miatt károsodott nyálkahártya bakteriális felülfertõzõdésének elkerülése érdekében, ma már elavultnak minõsül, sõt. Kifejezetten káros, mert a túlzott antibiotikumszedés - nem utolsó sorban pedig a nem megfelelõ ideig tartó antibiotikum-fogyasztás - azt eredményezi, hogy a baktériumok megerõsödnek, rezisztenssé válnak, illetve szükségtelenül pusztulnak el szervezetünkben a "jó" baktériumok is, melyek pótlásáról sajnos, legtöbben nem gondoskodunk...

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.