Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fejfájás kezelése gyógyszer nélkül!

Érdekességek2021. augusztus 22.

A fejfájás nagyon különböző problémákból eredhet, leginkább az agynyomás változásához, vérnyomás-ingadozáshoz, vagy érrendszeri betegségekhez kötik. Elég ritkán kerül elsőként az okok közé az ízületi elváltozások gyanúja. Pedig így akár gyógytornával is kezelhető lenne!

Fotó: 123rf.comElég ritkán kerül elsőként a fejfájás okai közé az ízületi elváltozások gyanúja pedig a szerkezet megváltozott állapota miatt, az izomegyensúly felborulásának okozójaként, vagy a fájdalom miatti mozgásszegénység, merev tartás eredményeként rendszeresen visszatérő, a mindennapokat erősen befolyásoló fejfájást okozhat! 

Fejfájást okozó tényezők

Leggyakoribb a helytelen tartás miatt kialakuló vállövi, nyaki feszesség, amely felfelé hatva az állkapocsizmok és a fej mimikai izmainak kötöttségét is létrehozza. Egyre inkább beszűkül a vállövi, nyaki mozgás, emiatt az erek nyomás alá kerülnek, kevesebb oxigéndús vér jut az agyba. Ettől ráadásul az érfalak rugalmassága is csökken, így pedig a probléma állandósul.

Az egyre merevebb a szerkezettől és az izomzattól, a fejfájás egyre kisebb behatásra, egyre gyorsabban, majd egyre makacsabbul fog jelentkezni. Ha az izmok rugalmassága csökken, a nyak és a fej tartása megváltozik, lehet, hogy a középvonaltól valamelyik oldalra el is húzódik.

Ennek jelzője, ha a vállak közül valamelyik magasabbra kerül. Ilyen alaphelyzetben már elég egy rövid ülés a számítógép előtt, olvasás lehajtott fejjel, vagy autóvezetés kicsit hosszabb távon és máris kezdődik az először tompa, enyhe nyomás a fejben, ami majd erősödik.

A fejfájás az ízületi problémákon kívül vérnyomásbetegségek, migrénes panaszok, vagy stressz okán alakulhat ki. Speciális mozgásterápiával, gyógytornával a fenti okok is megszüntethetők, egyensúlyba hozható a szervezet állapota. A magas vérnyomás kezelése a gyógytornában nem ritka, és jó hatású a mozgás a migrénes panaszok enyhítésére és a stressz kezelésére is.

Mivel ez utóbbi két tünetcsoport alapja általában az érfalak és a nyak-, váll-, hátizmok feszességéből is következhet, vagy arra újra és újra negatívan visszahat, így nem kérdéses, hogy izomlazítással, az izomegyensúly helyreállításával javulás érhető el az állapotban. Ritkább tünetek, enyhébb vagy gyorsabban múló fejfájás már önmagában is eredmény, de kitartással és rendszerességgel még ennél is biztosabb panaszmentes időszakok következhetnek be.

Mozgásszervi kezelés

A leghatékonyabb mozgásterápiának tapasztalatom szerint a teljes gerinctorna, vagy specifikusan a nyak, váll-, vállöv ízületeinek célirányos átmozgató tornája bizonyult. Nagyon fontos, hogy az aktív mozgásterápia kiegészíthető manuális passzív technikákkal, amit a gyógytornász a nyak és a váll átmozgató, mobilizációs technikáival segíthet elő. A gyógytornát segíthetik olyan gerinctornát támogató eszközök, mint például a gumiszalag, és a gimnasztikai labda (óriáslabda).

A tornát érdemes nyújtó- és légzőgyakorlatokkal kezdeni, majd a gerinc és a nyak, fej szelektív tornájával folytatni. Ne sajnáljuk az időt arra, hogy a fej helyes tartását, a törzs egyenes, jól beállított helyzetét elsajátítsuk! Ha a lazítást is jól végezzük és a lazító technikákat gyakoroljuk, a hatás nem marad el. Bemelegítetlen, oldás nélküli merev, kötött szerkezet tornáztatása bizonyos esetekben még kárt is okozhat, mert további kötöttséget, majd ezzel járó fájdalmat eredményezhet! Éppen ezért a szakember véleményét és jól kiépített terápiáját érdemes pontosan követni, mert csak így érhető el a kívánt eredmény!


Legfontosabb gyakorlatok

A torna elemei háton, hason fekvő gyakorlatok, négykézláb helyzetben, majd nagy labdán ülésben végzett gerincátmozgató mozdulatok, amik elindítják az izmok lazítását, ennek eredményeként pedig a vér áramlásának fokozását. Fontos a váll lazítása, az, hogy tudatosan kialakítva a helyes tartást a nyakat megnyújtva, a vállakat lehúzva, a lapockákat hátra húzva tartsuk, majd ez lassan, észrevétlenül válik automatikussá. A felső végtag gyakorlatai elsősorban a vállat lehúzó, lefelé nyújtózó gyakorlatok legyenek.

A tornasor végén a nyak szelektív tornája megfelelő, pontos átmozgatás ajánlott, legvégül pedig mély levegővételekkel légzőtorna zárja a gyakorlatláncot! Éjszaka anatómiai párnán fekvés megelőzi a panaszok erősödését és segíti a torna eredményességét! A „minden mindennel összefügg elve” ezen probléma esetén is működik.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Amennyiben azt tapasztalja a páciens, hogy éjszaka a fogát összeszorítja, csikorgatja, vagy fájó rágóízülettel ébred, esetleg fogászati problémái is vannak amiatt, hogy akár napközben észrevétlenül, vagy éjjel alvás közben a fogait összeszorítja, számolhatunk már látatlanban is a nyaki merevséggel, később akár fejfájással is! Napi 15 perc jól kialakított nyaktornával már sokat tehet a fejfájások számának csökkentéséért, vagy megszüntetéséért!

Panaszmentes szép napokat kívánok mindenkinek! 
Pap Andrea Gyógytornász (BSD)


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.