Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fejezzük ki a szeretetünket!

Érdekességek2023. március 10.

Rózsacsokor, plüssmackó, bonbon, szív alakú édességek mindenütt, utolsó pillanatos asztalfoglalás egy hangulatos étteremben, romantikázás. Sokaknak ezeket juttatja eszébe a Valentin-nap említése.

Fotó: pixabay.comMég alig hevertük ki a karácsonyi időszak ajándékvásárlással kapcsolatos streszszét, máris egy újabb alkalom adódik arra, hogy tárgyi dolgokkal bizonyítsuk a másik számára a szeretetünket. Sokan ezért inkább egyáltalán nem is ünneplik a „Bálint-napot”. Habár fontos, hogy kritikusan álljunk bármilyen olyan alkalomhoz, amikor az üzletek, szolgáltatók további fogyasztásra, költekezésre akarna minket sarkallni, nem szükséges tüntetni az ünnep teljes mivolta ellen.

A Valentin-napra lehet úgy is tekinteni, mint egy kiváló alkalom arra, hogy tudatosítsuk és értékeljük az életünkben a jelentős kapcsolatokat – legyen az szerelmi, baráti vagy családi kötelék. Ehhez természetesen nincs szükség erre az ünnepre – akár mi is kijelölhetünk egy napot párunkkal, szeretteinkkel, amikor dedikálunk időt arra, hogy minőségi időt töltsünk a másikkal. Viszont, ha már itt van nekünk ez a jeles
nap, akár élhetünk is vele úgy, ahogy az nekünk jó.

Hogyan néz ki a kapcsolati hálónk?

Először érdemes átgondolni, hogy kik azok az emberek, akik körbevesznek minket, akik fontosak számunkra. Segít, ha lerajzoljuk a kapcsolati hálónkat a következő módon. Vegyünk egy papírlapot! Rajzoljunk egy kört a lapra, ami minket fog jelképezni. Majd gondoljuk át, hogy milyen jelentős kapcsolatok vannak az életünkben. Fontos, hogy senkit sem kell kötelezően ábrázolni! Ezt most magunknak rajzoljuk: ki az, aki nekünk tényleg jelentős? Minden számunkra fontos személyt ábrázoljunk szintén egy-egy körként. Két fontos szempont van az ábrázolás során: a körök közelsége és nagysága. A másik személy és a mi körünk közti távolság a kapcsolatban levő érzelmi távolságot jelképezi: minél közelebb van a két kör, annál közelebbi a kapcsolat és fordítva. A körök nagysága pedig a kapcsolat jelentőséget jelképezi: minél nagyobb a kör, annál jelentősebb a kapcsolat és fordítva.

Miután ábrázoltunk mindenkit, akit szerettünk volna, nézzünk rá erre a képre!
• Milyen érzéseket, gondolatokat kelt bennünk kapcsolati hálónk szemlélése?
• Elégedettség, hála? Netalán valamiféle hiány?
• Kik állnak hozzánk legközelebb?
• Vajon ők érzik, tudják, hogy ilyen fontosak számunkra?
• Hogyan tudnánk feléjük kifejezni a szeretetünket?

Az ajándékozás nem az egyetlen mód erre. A közösen töltött idő, amikor tényleg csak egymásra figyelünk, vagy elmerülünk egy élvezetes tevékenységben, az érintés, az elismerő szavak, a figyelmes gesztusok – ezek mind módjai a szeretet kifejezésének, azaz szeretetnyelvek. Próbáljuk meg úgy kifejezni a szeretetünket, ahogy az a másiknak jóleshet! Igyekezzünk ráhangolódni a másik személy szeretetnyelvére!


Változtatnánk a kapcsolati hálónkon?

Továbbá, ha csak egy tollvonásba kerülne, mit tennénk?
• Kit vagy kiket húznánk közelebb magunkhoz?
• Mit tudnánk tenni ezért a gyakorlatban? Esetleg van egy barátunk, aki régen sokat jelentett, és most rájöttünk,
hogy még ma is jelentős, és jó lenne ismét felvenni vele a kapcsolatot? Érdemes átgondolni, hogy mit tehetünk a jelentős kapcsolataink ápolásáért – néha ez csupán az, hogy ki is fejezzük számukra, mennyire jelentősek ők az életünkben.

Legyen az Valentin-nap, karácsony, egy évforduló vagy csak egy szürke szerda délután, jó ötlet időt szánni arra, hogy kifejezzük a szeretetünket!

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.