Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fejezzük ki a szeretetünket!

Érdekességek2023. március 10.

Rózsacsokor, plüssmackó, bonbon, szív alakú édességek mindenütt, utolsó pillanatos asztalfoglalás egy hangulatos étteremben, romantikázás. Sokaknak ezeket juttatja eszébe a Valentin-nap említése.

Fotó: pixabay.comMég alig hevertük ki a karácsonyi időszak ajándékvásárlással kapcsolatos streszszét, máris egy újabb alkalom adódik arra, hogy tárgyi dolgokkal bizonyítsuk a másik számára a szeretetünket. Sokan ezért inkább egyáltalán nem is ünneplik a „Bálint-napot”. Habár fontos, hogy kritikusan álljunk bármilyen olyan alkalomhoz, amikor az üzletek, szolgáltatók további fogyasztásra, költekezésre akarna minket sarkallni, nem szükséges tüntetni az ünnep teljes mivolta ellen.

A Valentin-napra lehet úgy is tekinteni, mint egy kiváló alkalom arra, hogy tudatosítsuk és értékeljük az életünkben a jelentős kapcsolatokat – legyen az szerelmi, baráti vagy családi kötelék. Ehhez természetesen nincs szükség erre az ünnepre – akár mi is kijelölhetünk egy napot párunkkal, szeretteinkkel, amikor dedikálunk időt arra, hogy minőségi időt töltsünk a másikkal. Viszont, ha már itt van nekünk ez a jeles
nap, akár élhetünk is vele úgy, ahogy az nekünk jó.

Hogyan néz ki a kapcsolati hálónk?

Először érdemes átgondolni, hogy kik azok az emberek, akik körbevesznek minket, akik fontosak számunkra. Segít, ha lerajzoljuk a kapcsolati hálónkat a következő módon. Vegyünk egy papírlapot! Rajzoljunk egy kört a lapra, ami minket fog jelképezni. Majd gondoljuk át, hogy milyen jelentős kapcsolatok vannak az életünkben. Fontos, hogy senkit sem kell kötelezően ábrázolni! Ezt most magunknak rajzoljuk: ki az, aki nekünk tényleg jelentős? Minden számunkra fontos személyt ábrázoljunk szintén egy-egy körként. Két fontos szempont van az ábrázolás során: a körök közelsége és nagysága. A másik személy és a mi körünk közti távolság a kapcsolatban levő érzelmi távolságot jelképezi: minél közelebb van a két kör, annál közelebbi a kapcsolat és fordítva. A körök nagysága pedig a kapcsolat jelentőséget jelképezi: minél nagyobb a kör, annál jelentősebb a kapcsolat és fordítva.

Miután ábrázoltunk mindenkit, akit szerettünk volna, nézzünk rá erre a képre!
• Milyen érzéseket, gondolatokat kelt bennünk kapcsolati hálónk szemlélése?
• Elégedettség, hála? Netalán valamiféle hiány?
• Kik állnak hozzánk legközelebb?
• Vajon ők érzik, tudják, hogy ilyen fontosak számunkra?
• Hogyan tudnánk feléjük kifejezni a szeretetünket?

Az ajándékozás nem az egyetlen mód erre. A közösen töltött idő, amikor tényleg csak egymásra figyelünk, vagy elmerülünk egy élvezetes tevékenységben, az érintés, az elismerő szavak, a figyelmes gesztusok – ezek mind módjai a szeretet kifejezésének, azaz szeretetnyelvek. Próbáljuk meg úgy kifejezni a szeretetünket, ahogy az a másiknak jóleshet! Igyekezzünk ráhangolódni a másik személy szeretetnyelvére!


Változtatnánk a kapcsolati hálónkon?

Továbbá, ha csak egy tollvonásba kerülne, mit tennénk?
• Kit vagy kiket húznánk közelebb magunkhoz?
• Mit tudnánk tenni ezért a gyakorlatban? Esetleg van egy barátunk, aki régen sokat jelentett, és most rájöttünk,
hogy még ma is jelentős, és jó lenne ismét felvenni vele a kapcsolatot? Érdemes átgondolni, hogy mit tehetünk a jelentős kapcsolataink ápolásáért – néha ez csupán az, hogy ki is fejezzük számukra, mennyire jelentősek ők az életünkben.

Legyen az Valentin-nap, karácsony, egy évforduló vagy csak egy szürke szerda délután, jó ötlet időt szánni arra, hogy kifejezzük a szeretetünket!

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.

A mellrák megelőzése: Hogyan táplálkozzunk?

2025. november 19.

A daganatos betegségekkel kapcsolatban rengeteg információ kering a neten. Sokszor egymásnak ellentmondó tanácsokkal, „csodadiétákkal” és tiltólistákkal kecsegtetnek olyan lifecoachok, edzők, influencerek, akik nem tanult szakemberei a táplálkozástudománynak. Különösen sok a fals dolog az emlőrákkal kapcsolatban, talán azért, mert az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, sajnos, minden nyolcadik nőt érint élete során Magyarországon. Rákellenes csodadiéták azonban nincsenek, ennél a tudományos igazság sokkal hétköznapibb és egyszerűbb. A valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése. A testünket nem büntetni kell, mint inkább egyensúlyba hozni. A legfontosabb két szó: a változatosság és a mértékletesség.
Fontos megjegyezni azt is, hogy nem kell minden falatnál tökéletesnek lenni, elég, ha az adott napon belül megtaláljuk a helyes arányokat, és a testünket partnerként kezeljük, nem ellenségként.

Ehhez nem kell jobb útmutató a hazai táplálkozási ajánlásnál, az OKOSTÁNYÉR®-nál, ami remek kiindulópont a megbízható, tudományosan alátámasztott táplálkozási elvekhez és adagokhoz. Ezekkel az egyszerűen megfogadható étkezési tanácsokkal már sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük az egészségünket, vagy ha már kialakult a betegség, akkor a kezelések alatti erőnlétünket. A tudomány egyértelműen azt állítja, hogy a változatos, mértékletes és kiegyensúlyozott étrend az, ami valóban segít. Ez az alapja a megelőzésnek, és annak is, hogy a kezeléseket könnyebben elviseljük.

Vannak azonban olyan ételek, amelyekkel nem baj, ha kicsit óvatosabban bánunk. Ezek túlzott fogyasztása ugyanis valóban növelheti az emlőrák kockázatát. Nem arról van szó, hogy ezeket teljesen ki kell iktatni az étrendből, inkább arról, hogy fogyasztásuknál tényleg nagyon fontos a mérték. A cél nem a tiltás, hanem a tudatosság.

Az egyik leggyakoribb ízületi probléma: a porckopás

2025. november 18.

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.