Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fejezzük ki a szeretetünket!

Érdekességek2023. március 10.

Rózsacsokor, plüssmackó, bonbon, szív alakú édességek mindenütt, utolsó pillanatos asztalfoglalás egy hangulatos étteremben, romantikázás. Sokaknak ezeket juttatja eszébe a Valentin-nap említése.

Fotó: pixabay.comMég alig hevertük ki a karácsonyi időszak ajándékvásárlással kapcsolatos streszszét, máris egy újabb alkalom adódik arra, hogy tárgyi dolgokkal bizonyítsuk a másik számára a szeretetünket. Sokan ezért inkább egyáltalán nem is ünneplik a „Bálint-napot”. Habár fontos, hogy kritikusan álljunk bármilyen olyan alkalomhoz, amikor az üzletek, szolgáltatók további fogyasztásra, költekezésre akarna minket sarkallni, nem szükséges tüntetni az ünnep teljes mivolta ellen.

A Valentin-napra lehet úgy is tekinteni, mint egy kiváló alkalom arra, hogy tudatosítsuk és értékeljük az életünkben a jelentős kapcsolatokat – legyen az szerelmi, baráti vagy családi kötelék. Ehhez természetesen nincs szükség erre az ünnepre – akár mi is kijelölhetünk egy napot párunkkal, szeretteinkkel, amikor dedikálunk időt arra, hogy minőségi időt töltsünk a másikkal. Viszont, ha már itt van nekünk ez a jeles
nap, akár élhetünk is vele úgy, ahogy az nekünk jó.

Hogyan néz ki a kapcsolati hálónk?

Először érdemes átgondolni, hogy kik azok az emberek, akik körbevesznek minket, akik fontosak számunkra. Segít, ha lerajzoljuk a kapcsolati hálónkat a következő módon. Vegyünk egy papírlapot! Rajzoljunk egy kört a lapra, ami minket fog jelképezni. Majd gondoljuk át, hogy milyen jelentős kapcsolatok vannak az életünkben. Fontos, hogy senkit sem kell kötelezően ábrázolni! Ezt most magunknak rajzoljuk: ki az, aki nekünk tényleg jelentős? Minden számunkra fontos személyt ábrázoljunk szintén egy-egy körként. Két fontos szempont van az ábrázolás során: a körök közelsége és nagysága. A másik személy és a mi körünk közti távolság a kapcsolatban levő érzelmi távolságot jelképezi: minél közelebb van a két kör, annál közelebbi a kapcsolat és fordítva. A körök nagysága pedig a kapcsolat jelentőséget jelképezi: minél nagyobb a kör, annál jelentősebb a kapcsolat és fordítva.

Miután ábrázoltunk mindenkit, akit szerettünk volna, nézzünk rá erre a képre!
• Milyen érzéseket, gondolatokat kelt bennünk kapcsolati hálónk szemlélése?
• Elégedettség, hála? Netalán valamiféle hiány?
• Kik állnak hozzánk legközelebb?
• Vajon ők érzik, tudják, hogy ilyen fontosak számunkra?
• Hogyan tudnánk feléjük kifejezni a szeretetünket?

Az ajándékozás nem az egyetlen mód erre. A közösen töltött idő, amikor tényleg csak egymásra figyelünk, vagy elmerülünk egy élvezetes tevékenységben, az érintés, az elismerő szavak, a figyelmes gesztusok – ezek mind módjai a szeretet kifejezésének, azaz szeretetnyelvek. Próbáljuk meg úgy kifejezni a szeretetünket, ahogy az a másiknak jóleshet! Igyekezzünk ráhangolódni a másik személy szeretetnyelvére!


Változtatnánk a kapcsolati hálónkon?

Továbbá, ha csak egy tollvonásba kerülne, mit tennénk?
• Kit vagy kiket húznánk közelebb magunkhoz?
• Mit tudnánk tenni ezért a gyakorlatban? Esetleg van egy barátunk, aki régen sokat jelentett, és most rájöttünk,
hogy még ma is jelentős, és jó lenne ismét felvenni vele a kapcsolatot? Érdemes átgondolni, hogy mit tehetünk a jelentős kapcsolataink ápolásáért – néha ez csupán az, hogy ki is fejezzük számukra, mennyire jelentősek ők az életünkben.

Legyen az Valentin-nap, karácsony, egy évforduló vagy csak egy szürke szerda délután, jó ötlet időt szánni arra, hogy kifejezzük a szeretetünket!

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.