Farsangi fánk recept
Érdekességek2026. február 11.
Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?
A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.
Természetesen a különböző nemzetek is van saját fánkja, fánk megfelelője is megtalálható, így a német Berliner Krapfen, az amerikai donut, a francia beignet, vagy az olasz chiacchiere (nem igazán fánk, de mivel farsangi édesség és olajban kell kisütni így szerintem belefér). A legismertebb farsangi fánk a szalagos fánk, amely nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét jelző fehér csíkról kapja. Ahhoz, hogy ez a szalag és a fánk is tökéletes legyen, bizony kell némi rutin, és néhány fortély, például: kiváló és szobahőmérsékletű alapanyagok, a megfelelő fánk méret, bőséges és kellő hőmérsékletű olaj, stb. A farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded. Szintén ismert még a csöröge, vagy forgácsfánk, és a rózsafánk, ezek elkészítése némileg egyszerűbb, de szintén olajban történő sütést igényelnek. Anyu nagyon sok évvel ezelőtt beszerzett egy tupperware kelesztőtálat és azt használjuk a legtöbb kelesztett tészta készítéséhez. A nagyon jó dolog hogy anno egy receptgyűjteményt is kaptunk a tálhoz. Ez a recept is onnan való. Alapszabályok a tálhoz, hogy mindig adott sorrendben tegyük bele az alapanyagokat, és lezárás előtt az edény szélét mindig tiszítsuk meg. Ha nem lenne ilyen edényünk akkor se csüggedjünk, ilyen esetben egy tiszta konyharuhával fedjük le az edényt.
Hozzávalók (nagyjából 25 darabhoz):
kovászhoz:
- csipet cukor
- 50 g élesztő
- 1 evőkanál liszt
- 1 dl langyos tej
- a tésztához:
- 4 tojás sárgája
- 1 evőkanál cukor
- csipet só
- 700 g liszt
- 4 dl langyos tej
- 2 evőkanál olaj
A tálban összekeverjük a kovász hozzávalóit, és 5 percig lezárva meleg helyen hagyjuk, hogy összeérjenek. Hozzáadjuk és eldolgozzuk egyenként a hozzávalókat az olaj kivételével. Amikor már a tészta összeállt akkor adjuk hozzá az olajat. Megkelesztjük, majd átdolgozzuk a tésztát és újra kelesztjük. A megkelt tésztát olajos gyúrólapra helyezzük és félbehajtjuk. Olajos kézzel 2 cm vastagságúra húzzuk, majd egy kör alakú szaggató vagy egy poház segítségével kiszaggatjuk és bő, forró olajban kisütjük. Csak 2-3 darabot süssünk egyszerre, különben az olaj hőmérséklete lecsökken. Az első oldal sütésekor használjunk fedőt, és takarjuk le őket.
Elkészítési idő: kb. 1 óra
Nehézségi fok: közepes
Tápanyagtartalom (per darab): 143,3 kcal; 24,6 g szénhidrát; 5,5 g fehérje; 2,4 g zsír
forrás: Harmonet.hu
