Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáradtság vagy depresszió?

Érdekességek2024. október 01.

Fotó: 123rf.com

Gyakran vagyunk lehangoltak, kedvetlenek, és ez a korai sötétedés miatt egyre csak fokozódik. Ilyenkor sokszor mondjuk magunkra, hogy depressziósak vagyunk, ám jellemzően ez az állapot néhány napon belül elmúlik. Aggódnunk akkor kell, ha hosszabb idő után sem tudunk kimozdulni a letargiából. Mikortól beszélhetünk depresszióról és milyen tünetek miatt gyanakodhatunk a betegségre?

„Szinte természetes állapot, amikor a nyári napsütést követő borongós, sötét hónapokban a hangulatunk is borongóssá válik. Nehezebben bújunk ki a puha, meleg ágyból, kedvetlenek vagyunk, elveszítjük a hétköznapi dolgok elvégzéséhez szükséges lendületet. Ám jó esetben néhány napon belül túllendülünk ezen az állapoton. Komolyabb problémára akkor kell gyanakodnunk, ha két hét után is fennáll, sőt fokozódik ez a folyamat, a lelki tünetek alvászavarral, étvágytalansággal vagy fogyással társulnak. Ezek ugyanis utalhatnak depresszióra, amely az egyik leggyakoribb pszichés zavar és amelynek felderítése és kezelése klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter szakorvos feladata – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Milyen tünetek utalhatnak depresszióra?

A betegség tünetei sajnos elég sokszínűek lehetnek, mint például:


Mikortól beszélhetünk klinikai szintű depresszióról?

Depresszióról klinikai értelemben akkor beszélünk, amikor a panaszok tartósan, az életvitelt és mindennapi alkalmazkodást romboló módon állnak fent. Az alaphangulat negatív irányba tolódik, ezért úgy érezheti, hogy nincs egyetlen nap sem, amikor jól lenne. Csökken az örömök átélésére való képesség, a mindennapok szürkébbé, a jövő kilátástalanná válhat. Elvesztheti az érdeklődését a környezete iránt, fáradékonyabbnak érezheti magát mint, akinek már reggel sincs semmi ereje. Irritált, könnyen felbosszantja magát a jelentéktelen dolgokon is, valamint önmagáról is egyre negatívabban hajlamos gondolkozni. A tünetekhez gyakran társulnak étvágyzavarok, de különösen jellemző tünet az alvászavar.

Fotó: pixabay.com

Hogyan segíthetünk magunkon?

Depressziós állapot gyanújával (enyhébb formáknál is) mindenképp érdemes szakember véleményét kérni. A különféle hangulatzavarokra számos pszichoterápiás irányzat jelent megfelelő kezelési módot. Erősebb tünetek esetén szükséges gyógyszeres támogatás is, mellyel kapcsolatban számos tudományos kutatás bizonyítja a kezelések jótékony hatását és sikerességét.

Ha a fentiek tükrében rájövünk, hogy valójában csak arról van szó, hogy szervezetünk még nem állt át a téli időszámításra, akkor néhány trükkel könnyedén átlendíthetjük magunkat ezen az időszakon.

„Apró trükkökkel sokat tehetünk azért, hogy gyorsan jobb legyen a közérzetünk és minél hamarabb túl legyünk a negatív időszakon. Ha viszont komolyabb gondra gyanakszunk, akkor ne halogassuk a szakember felkeresését, mert a hangulati problémák kezelhetők. A szakpszichológus vagy szakorvos néhány alkalmas beszélgetés és vizsgálat segítségével felméri a hangulati probléma jellegét. Majd ennek megfelelően elkezdődhet az egyénre szabott kezelés annak érdekében, hogy minél előbb visszatérjen életünkbe a napsütés és a jókedv” – tette hozzá Stoll Dániel.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A vasalás egészségügyi szerepe

2026. november 07.



A vasalási szokások az évek során sokat változtak: míg korábban szinte minden ruhadarabot vasaltak, ma sokan csak azokat a textileket kezelik így, amelyeknél a megjelenés vagy a higiénia különösen fontos.

A vasalás története több ezer évre nyúlik vissza. Az ókori Kínában forró fémedényekkel simították a selymeket, Európában pedig később megjelentek a parázson melegített öntöttvas vasalók. A XIX. században különleges formájú vasalókat is készítettek, például gallérokhoz, csipkékhez vagy akár kalapok formázásához. A faszenes vasalókat idővel felváltották az elektromos készülékek, majd megjelentek a gőzölős, préselős és a modern intelligens vasalók.

Érdekes különbség van a gőzölés és a hagyományos vasalás között is. A kézi ruhagőzölők az utóbbi években nagyon népszerűvé váltak, mert az enyhébb gyűrődéseket kisimíthatják. Ugyanakkor a mélyebb töréseket, az erősebben gyűrt pamut- vagy lenanyagokat, illetve az ingek, nadrágok éles formázását továbbra is a klasszikus vasalás adja meg.

Mitől lesz a ruha gyűrött?

A textíliák mosás közben mozgásnak, vízterhelésnek és centrifugálásnak vannak kitéve. Ilyenkor az anyag szálai elmozdulnak, megtörnek és új formában száradnak meg. Minél természetesebb egy anyag – például pamut, len vagy viszkóz –, annál hajlamosabb a gyűrődésre. A centrifuga, a túlzsúfolt mosógép vagy az, ha a ruha sokáig a dobban marad mosás után, tovább fokozhatja a gyűrődéseket.

Tényleg kerülni kell a feldolgozott élelmiszereket?

2026. november 07.



A fagyasztott zöldség gyanús? A konzervparadicsom tiltólistás? A teljes kiőrlésű kenyér is kerülendő? Ha minden feldolgozott élelmiszert száműznénk az étrendünkből, jó néhány egészséges választásról is lemondanánk. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szerint ideje leszámolni egy gyakori tévhittel, hiszen nem minden feldolgozott élelmiszer rossz, és nem minden „természetesnek” tűnő termék automatikusan egészséges. Tiltólisták helyett válasszunk okosan! Az információk megtalálhatók a csomagolás hátoldalán, az élelmiszercímkén. Hogy mire érdemes figyelni? Ebben segít a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének új, Címkétől az asztalig aloldala az OKOSTÁNYÉR® honlapján.

Az élelmiszerfeldolgozás önmagában nem rossz, hiszen az is feldolgozásnak számít, ha megfőzzük a krumplit, lefagyasztjuk a bogyós gyümölcsöket vagy pasztőrözzük a tejet. Sőt, ezek az eljárások sokszor kifejezetten előnyösek: biztonságosabbá, tartósabbá vagy könnyebben emészthetővé teszik az élelmiszereket. A gond tehát nem feltétlenül a feldolgozással van, hanem azzal, ami közben az ételbe kerül – például a túl sok hozzáadott cukorral, sóval vagy a telített zsírokkal..

Nem figyel a gyerek? Lehet, hogy erről a szülő is tehet!

2026. november 06.

A kiegyensúlyozott táplálkozás, a mikrotápanyagok megfelelő bevitele és a korai fejlődést támogató környezet biztosítása alapvető fontosságú a gyermekek optimális szellemi és fizikai fejlődése szempontjából.



Kognitív folyamatok – többek között – az észlelés, az emlékezés és az információfeldolgozás mentális folyamatai. Ezek során az ember információkat gyűjt, terveket készít, megoldásokban gondolkodik és problémákat old meg.

Az első 1000 nap

A fogantatástól számított első három év kritikus fontosságú az agy fejlődése szempontjából. Ebben az időszakban a megfelelő tápanyagok (pl. a fehérjék, ómega-3 zsírsavak, vas, cink és kolin) alapvetőek a normális agyi fejlődéshez. A tápanyaghiányok hosszú távon kognitív és viselkedési zavarokhoz vezethetnek.

A szoptatás hossza és a gyermekek kognitív fejlődése között összefüggés mutatható ki. Szoptatás során a csecsemők olyan tápanyagokhoz jutnak, amelyek támogatják az agyi fejlődést.

Az iskoláskor

Az iskola megkezdésével az agyi fejlődés felgyorsul, ami kifinomultabb és összetettebb cselekvést, magasabb szintű gondolkodást tesz lehetővé.

A kutatások szerint a vas, a cink, a folsav, a B-vitaminok és a réz kulcsszerepet játszanak, mivel ezeknek a tápanyagoknak a hiánya különböző neurofejlődési zavarokat okozhat. A kognitív folyamatokban bekövetkező zavar esetén pedig tanulási nehézségek is megjelenhetnek.

A tápanyagok időzítése kulcsfontosságú a kognitív fejlődés szempontjából. A kutatások eredményei szerint az egyes életkorokban a tápanyaghiány jelentékeny hatással lehet az agy fejlődésére, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos, hogy a tápanyagok megfelelő időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre a fejlődő agy számára.