Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fájdalomfurcsaságok

Érdekességek2023. április 24.

Fotó: 123rf.com

Az elmúlt néhány évtizedben a kutatók lehetővé tették a fájdalom mechanizmusának jobb megértését. De még mindig sok olyan feltételezés kíséri, amelyek nem mindig helytállóak.

Amikor háziorvoshoz fordulunk, egyik gyakori ok az akut fájdalom, mely baleset vagy betegség során jelentkezik. Valójában ez a kellemetlen érzés vészjelzésként működik. Néha azonban a fájdalom anélkül lép fel, hogy a pontos eredetet azonosítani lehetne, pl. fibromyalgia (állandó ízületi fájdalom) esetén.

A fájdalmat, ezt a felfokozott érzékszervi reakciót speciális, fájdalomérző szabad idegvégződésekkel (nociceptorok) érzékeljük, amelyek a központi idegrendszert kivéve a test szinte minden pontján megtalálhatók. A fájdalomreceptorok ingerület hatására fájdalomüzeneteket küldenek az agyba, lehetővé téve számunkra, hogy „érezzük” és megjegyezzük a fájdalmat. Számos egyezés észlelhető a fizikai fájdalom, amely krónikussá válhat, és a pszichés fájdalom között, amely gyakran vezet depresszióhoz és/vagy poszttraumás stresszhez. A fájdalmat egyébként szubjektív módon érzékeljük, érzékenységünk, előéletünk, kultúránk, betegséghez való viszonyunk stb. szerint.

A fájdalommal szembeni túlérzékenység pszichológiai tényezőkhöz köthető, pl. bizonyos személyiségvonásokhoz, az érzelmek azonosításának és kifejezésének nehézségeihez, vagy akár egy traumatikus élményhez, amely pl. rossz bánásmódhoz vagy szexuális zaklatáshoz kapcsolódik. Ezért egyes kezelések mindenkinél másképp hatnak, ez adja a nehézségüket.

A férfiak és a nők nem ugyanazt az emléket őrzik a fájdalomról.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a férfiak jobban emlékeznek pl. egy nagy megrázkódtatásra vagy a sportolás során bekövetkezett esésre, míg a nőknek elmosódottabb emlékeik vannak hasonló eseményekről, valószínűleg azért, mert az életüket a nemükre jellemző fájdalmak járják át (menstruáció, szülés stb.).


Fájdalmat érezhet valaki olyan végtagjában, amely már nincs meg. Ezt az érzést fantom-végtagfájdalomnak nevezik. Minden, amputáción átesett személynek először az a benyomása, hogy megőrizte pl. az amputált lábát vagy karját, és kb. 40%-uk fájdalmat érez ebben a végtagjában. Ez az érzés az érzékszervi adatok – pl. a kéz hiányát jelző látvány – és a test agyunkban regisztrált belső reprezentációja (a kéz jelenléte) közötti ellentmondáshoz kapcsolódik.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.