Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fájdalomfurcsaságok

Érdekességek2023. április 24.

Fotó: 123rf.com

Az elmúlt néhány évtizedben a kutatók lehetővé tették a fájdalom mechanizmusának jobb megértését. De még mindig sok olyan feltételezés kíséri, amelyek nem mindig helytállóak.

Amikor háziorvoshoz fordulunk, egyik gyakori ok az akut fájdalom, mely baleset vagy betegség során jelentkezik. Valójában ez a kellemetlen érzés vészjelzésként működik. Néha azonban a fájdalom anélkül lép fel, hogy a pontos eredetet azonosítani lehetne, pl. fibromyalgia (állandó ízületi fájdalom) esetén.

A fájdalmat, ezt a felfokozott érzékszervi reakciót speciális, fájdalomérző szabad idegvégződésekkel (nociceptorok) érzékeljük, amelyek a központi idegrendszert kivéve a test szinte minden pontján megtalálhatók. A fájdalomreceptorok ingerület hatására fájdalomüzeneteket küldenek az agyba, lehetővé téve számunkra, hogy „érezzük” és megjegyezzük a fájdalmat. Számos egyezés észlelhető a fizikai fájdalom, amely krónikussá válhat, és a pszichés fájdalom között, amely gyakran vezet depresszióhoz és/vagy poszttraumás stresszhez. A fájdalmat egyébként szubjektív módon érzékeljük, érzékenységünk, előéletünk, kultúránk, betegséghez való viszonyunk stb. szerint.

A fájdalommal szembeni túlérzékenység pszichológiai tényezőkhöz köthető, pl. bizonyos személyiségvonásokhoz, az érzelmek azonosításának és kifejezésének nehézségeihez, vagy akár egy traumatikus élményhez, amely pl. rossz bánásmódhoz vagy szexuális zaklatáshoz kapcsolódik. Ezért egyes kezelések mindenkinél másképp hatnak, ez adja a nehézségüket.

A férfiak és a nők nem ugyanazt az emléket őrzik a fájdalomról.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a férfiak jobban emlékeznek pl. egy nagy megrázkódtatásra vagy a sportolás során bekövetkezett esésre, míg a nőknek elmosódottabb emlékeik vannak hasonló eseményekről, valószínűleg azért, mert az életüket a nemükre jellemző fájdalmak járják át (menstruáció, szülés stb.).


Fájdalmat érezhet valaki olyan végtagjában, amely már nincs meg. Ezt az érzést fantom-végtagfájdalomnak nevezik. Minden, amputáción átesett személynek először az a benyomása, hogy megőrizte pl. az amputált lábát vagy karját, és kb. 40%-uk fájdalmat érez ebben a végtagjában. Ez az érzés az érzékszervi adatok – pl. a kéz hiányát jelző látvány – és a test agyunkban regisztrált belső reprezentációja (a kéz jelenléte) közötti ellentmondáshoz kapcsolódik.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.