Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fájdalomcsillapítók – külsőleg

Érdekességek2022. szeptember 21.

Fotó: 123rf.comA fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású gyógyszerek bőrön keresztüli alkalmazása számos előnnyel jár. A helyileg alkalmazott kenőcsök, krémek, gélek és tapaszok a kedvező terápiás hatás mellett kisebb mellékhatásokkal járhatnak.

Mit tesz a legtöbb ember, ha fáj a térde, a dereka vagy a válla?
Bevesz egy vagy több szem fájdalomcsillapító gyógyszert. A fájdalom természetesen enyhülni fog, hiszen a szájon át bevett hatóanyagok a gyomorból és a bélrendszerből való felszívódást követően a szervezet gyakorlatilag valamennyi sejtjébe eljutnak a vérkeringés révén. Logikus azonban a kérdésfelvetés, hogy szükség van-e arra, hogy a beteg feje búbjától a lába kisujjának a hegyéig minden egyes sejtet ellássunk fájdalomcsillapító hatóanyaggal, ha csak a térd, a derék vagy a váll tájékán jelentkezik a fájdalom. A válasz az, hogy nincs rá szükség.

Sőt, már megszületett a megoldás is. Külsőlegesen, helyileg alkalmazott gyógyszerekkel elérhető az, hogy csak a kívánt területen alakuljon magasabb hatóanyagszint, jöjjön létre fájdalomcsillapítás, miközben a test egyéb, fájdalommentes, egészséges részeit „megkíméljük” a gyógyszeres hatóanyagoktól.

Van tehát számos olyan fájdalmas panasz, amelyek helyileg alkalmazott fájdalomcsillapítókkal is kezelhetők. Ilyenek például a húzódások, a rándulások, a különféle sportsérülések miatti, egy adott testrészt érintő fájdalmak, illetve itt említhető például a porckopással járó térd- vagy csuklótáji fájdalom.

A külsőleg alkalmazottszer lehet olyan hatásos, mint egy tabletta vagy egy kapszula

Tudományos vizsgálatok támasztják alá, hogy a helyileg, külsőleg alkalmazott fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok hatásossága vetekedhet a belsőleg alkalmazott tablettákéval. Kimutatott, hogy a bőrre felvitt kenőcsöknél, krémeknél, géleknél vagy a bőrre ragasztott tapaszoknál a közeli ízületekben, inakban magas fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentő-szint mérhető.

Ne higgye tehát senki azt, hogy egy gél vagy egy tapasz biztosan alulmarad a „versenyben”, ha a hatásosságát egy tabletta vagy egy kapszula hatásosságával hasonlítjuk össze!

Nagyon sok múlik a külsőlegesen alkalmazott gyógyszerek formulálásán. Gél és gél, illetve tapasz és tapasz között is lehet különbség, attól függően, hogy milyen segédanyagokat tartalmaznak, amelyek a fájdalomcsillapító hatóanyag bőrön való átjutását/hatását segítik.


Fotó: 123rf.com

Tapasz, gél vagy krém?

A bőrön keresztül alkalmazhatók gyulladáscsökkentő krémek, kenőcsök, gélek és tapaszok is. Felvetődik a kérdés, hogy melyik gyógyszerformát érdemes választani: azaz inkább kenni, vagy inkább ragasztani javasolt? A tapaszok lényege a tartós rögzülésben rejlik. A fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő tapaszok számos esetben akár 12–24 órán keresztül is a bőrhöz rögzülnek, és ez alatt az idő alatt folyamatosan, egyenletes ütemben szabadul fel belőlük a hatóanyag, amely egyenletesen jut be a bőrön keresztül a kezelendő testrészekbe, szövetekbe.

Kenőcsöknél, krémeknél ennek az időnek csak a töredéke (jellemzően pár óra) áll rendelkezésre arra, hogy a hatóanyag átjuthasson a bőrön. Ha a kényelmi szempontokat nézzük, akkor a kenőcsöket, géleket, krémeket napi 2-3 alkalommal is, míg a tapaszokat ideális esetben csak napi 1 alkalommal kell alkalmazni.

Fotó: 123rf.com

Kevesebb a mellékhatása külsőleg alkalmazott szereknél

A szájon át szedett fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású gyógyszervegyületeknél gyomor- és bélrendszer károsító (esetlegesen fekélyt okozó), illetve szív- és érrendszeri mellékhatásokkal is számolni lehet. Ugyanazon hatóanyagoknál, ha azokat helyileg alkalmazzuk, ezekkel a mellékhatásokkal gyakorlatilag nem kell számolni, hiszen a helyileg alkalmazott fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők esetén a vérkeringésben alig-alig jelenik meg a hatóanyag, csak minimálisan jut el egyéb szervekhez, mert elsősorban helyileg hat, azaz ott hat, ahol szükség van rá.

A külsőleg alkalmazott fájdalomcsillapítóknál és gyulladáscsökkentőknél fellépő mellékhatások általában az alkalmazás helyére lokalizálhatók, és többségében enyhe, múló mellékhatásokról van szó

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.