Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáj és bizsereg a lába? – Lehet, hogy cukorbetegség okozza

Érdekességek2017. május 07.

A 2-es típusú cukorbetegség gyakran hosszú időn át rejtve marad, és csak már a súlyos szövődmények megjelenése után derül fény az állapotra. Pedig vannak tünetek, melyek jelezhetik a zavart, így érdemes ezekre nagy hangsúlyt fektetni. Hogy melyek ezek a panaszok, azt dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa sorolja fel.

Mi okozza cukorbetegség esetén az idegkárosodást és a diabeteszes lábat?

A cukorbetegség egy olyan állapot, mely lappangva alakul ki, és gyakran megesik, hogy mikor a beteg szakemberhez kerül, már súlyos károkat okozott a diabetes. Amennyiben a vércukor szintje tartósak magas, úgy az – többek között- könnyen súlyos idegkárosodást eredményezhet - nem ritkán ez a szövődmény hívja fel a figyelmet a cukorbetegség fennállására. Az állapot ugyanis egyrészt károsítja az idegek anyagcseréjét, másrészt tönkreteszi az idegrostokat ellátó ereket, így csökken azok vérellátása, ezáltal kevesebb oxigénhez jutnak. Mivel a 2-es típusú cukorbetegség lappangva alakul ki, sokszor a végtagok zsibbadása és érzéketlensége jelzi a zavart, ami már egy kialakult idegkárosodásra utal. Diabetes esetén ez az idegkárosodás gyakran a lábat érinti, diabeteszes lábat okozva.


Milyen jelei vannak?

Az egyik leggyakoribb tünete a lábak zsibbadása, aminek következtében az illető járás körben mintha nem érezné saját végtagjait. Ezen kívül felléphet bizsergés és égő érzés is, valamint sokan beszámolnak arról, mintha kesztyű/zokni lenne rajtuk.

Idegkárosodára utal, ha az illető néha áramütésszerű érzést érez, sőt, az is előfordulhat, hogy önkéntelenül leejti azokat a tárgyakat, amiket éppen a kezében tart. Természetesen ez az egészségeseknél is megeshet, ám ha rendszeresebbé válik, úgy az problémát jelezhet.

Az érzékkiesés és a zsibbadás gyakran bizonytalan járást és egyensúlyvesztést okoz, mivel az izomgyengeség a boka körüli területre is hatással lehet. Amennyiben ezt gyakran tapasztalja, érdemes vérvizsgálattal megbizonyosodni a vércukor szintjéről, valamint megvizsgáltatni a lábát diabeteszes láb irányába- mondja dr. Porochnavecz Marietta a Cukorbeteg Központ diabetológusa.

A károsodott idegi funkciók nagy hatást gyakorolnak a járásra, és ez bizony a lábfej alakját is befolyásolhatja, mivel máshová rakódhat a súlypont. Éppen ezért szokatlan változásokat tapasztalhat a beteg a láb boltozatában. Az egyik leggyakoribb deformálódás a kalapácsujj, amikor az egyik lábujj (a nagy lábujjat kivéve) eldeformálódik.

Ha valakinél idegi károsodás áll fenn, úgy előfordulhat, hogy egyszer csak megmagyarázhatatlan sebek, hólyagok jelennek meg lábon. Ennek oka gyakran az, hogy az illetőnél olyannyira csökken a fájdalomérzet, hogy nem veszi észre, ha megsérül. Ez nagyon veszélyes is lehet, egyrészt mert a cukorbetegeknél rosszabb a sebgyógyulás, és megnő a fertőzésveszély, a fekély kialakulása, másrészt így könnyen súlyos sérüléseket is szenvedhet (pl. leforrázás, égési sebek)

Bár a probléma okozhatja, hogy a beteg kevésbé érzékeli a meleget/hideget, ám az is előfordulhat, hogy túlságosan is érzékenyen reagál a szélsőségesebb hőmérsékletekre. Pl. egy meleg csésze teát forrónak érez, és szinte fájdalmas egy hidegebb kéz érintése. Emellett megeshet, hogy melegnek/hidegnek érzi a végtagjait különösebb ok nélkül.

Állítsa be vércukorszintjét, hogy elkerülje a nagyobb bajt

Amennyiben a fent említett tüneteket tapasztalja, fontos, hogy részt vegyen terheléses vércukor vizsgálaton, hogy kiderüljön, diabetes áll-es a panaszok mögött. Hogy elkerülhesse a diabéteszes láb, az idegkárosodás súlyosbodását és a cukorbetegség egyéb súlyos szövődményeit, fontos, hogy megfelelően be legyenek állítva a vércukor értékei, hiszen más esetben akár fekélyhez, tartós mozgásképtelenséghez és amputációhoz is vezethet a probléma. Hogy milyen mértékű a károsodás, azt a szakember speciális vizsgálatokkal, rendszeres tesztekkel ellenőrzi, és személyre szabott terápiát javasol, ami a vércukor beállításán kívül egyéb gyógyszeres kezelést foglal magában. Diabéteszes láb esetén mindez kiegészíthető speciális talpbetét viselésével, megfelelő lábápolással, esetleg sebész – és más szakemberek- közreműködésével, mézes sebkezeléssel és lökéshullám terápiával.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.