Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáj és bizsereg a lába? – Lehet, hogy cukorbetegség okozza

Érdekességek2017. május 07.

A 2-es típusú cukorbetegség gyakran hosszú időn át rejtve marad, és csak már a súlyos szövődmények megjelenése után derül fény az állapotra. Pedig vannak tünetek, melyek jelezhetik a zavart, így érdemes ezekre nagy hangsúlyt fektetni. Hogy melyek ezek a panaszok, azt dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa sorolja fel.

Mi okozza cukorbetegség esetén az idegkárosodást és a diabeteszes lábat?

A cukorbetegség egy olyan állapot, mely lappangva alakul ki, és gyakran megesik, hogy mikor a beteg szakemberhez kerül, már súlyos károkat okozott a diabetes. Amennyiben a vércukor szintje tartósak magas, úgy az – többek között- könnyen súlyos idegkárosodást eredményezhet - nem ritkán ez a szövődmény hívja fel a figyelmet a cukorbetegség fennállására. Az állapot ugyanis egyrészt károsítja az idegek anyagcseréjét, másrészt tönkreteszi az idegrostokat ellátó ereket, így csökken azok vérellátása, ezáltal kevesebb oxigénhez jutnak. Mivel a 2-es típusú cukorbetegség lappangva alakul ki, sokszor a végtagok zsibbadása és érzéketlensége jelzi a zavart, ami már egy kialakult idegkárosodásra utal. Diabetes esetén ez az idegkárosodás gyakran a lábat érinti, diabeteszes lábat okozva.


Milyen jelei vannak?

Az egyik leggyakoribb tünete a lábak zsibbadása, aminek következtében az illető járás körben mintha nem érezné saját végtagjait. Ezen kívül felléphet bizsergés és égő érzés is, valamint sokan beszámolnak arról, mintha kesztyű/zokni lenne rajtuk.

Idegkárosodára utal, ha az illető néha áramütésszerű érzést érez, sőt, az is előfordulhat, hogy önkéntelenül leejti azokat a tárgyakat, amiket éppen a kezében tart. Természetesen ez az egészségeseknél is megeshet, ám ha rendszeresebbé válik, úgy az problémát jelezhet.

Az érzékkiesés és a zsibbadás gyakran bizonytalan járást és egyensúlyvesztést okoz, mivel az izomgyengeség a boka körüli területre is hatással lehet. Amennyiben ezt gyakran tapasztalja, érdemes vérvizsgálattal megbizonyosodni a vércukor szintjéről, valamint megvizsgáltatni a lábát diabeteszes láb irányába- mondja dr. Porochnavecz Marietta a Cukorbeteg Központ diabetológusa.

A károsodott idegi funkciók nagy hatást gyakorolnak a járásra, és ez bizony a lábfej alakját is befolyásolhatja, mivel máshová rakódhat a súlypont. Éppen ezért szokatlan változásokat tapasztalhat a beteg a láb boltozatában. Az egyik leggyakoribb deformálódás a kalapácsujj, amikor az egyik lábujj (a nagy lábujjat kivéve) eldeformálódik.

Ha valakinél idegi károsodás áll fenn, úgy előfordulhat, hogy egyszer csak megmagyarázhatatlan sebek, hólyagok jelennek meg lábon. Ennek oka gyakran az, hogy az illetőnél olyannyira csökken a fájdalomérzet, hogy nem veszi észre, ha megsérül. Ez nagyon veszélyes is lehet, egyrészt mert a cukorbetegeknél rosszabb a sebgyógyulás, és megnő a fertőzésveszély, a fekély kialakulása, másrészt így könnyen súlyos sérüléseket is szenvedhet (pl. leforrázás, égési sebek)

Bár a probléma okozhatja, hogy a beteg kevésbé érzékeli a meleget/hideget, ám az is előfordulhat, hogy túlságosan is érzékenyen reagál a szélsőségesebb hőmérsékletekre. Pl. egy meleg csésze teát forrónak érez, és szinte fájdalmas egy hidegebb kéz érintése. Emellett megeshet, hogy melegnek/hidegnek érzi a végtagjait különösebb ok nélkül.

Állítsa be vércukorszintjét, hogy elkerülje a nagyobb bajt

Amennyiben a fent említett tüneteket tapasztalja, fontos, hogy részt vegyen terheléses vércukor vizsgálaton, hogy kiderüljön, diabetes áll-es a panaszok mögött. Hogy elkerülhesse a diabéteszes láb, az idegkárosodás súlyosbodását és a cukorbetegség egyéb súlyos szövődményeit, fontos, hogy megfelelően be legyenek állítva a vércukor értékei, hiszen más esetben akár fekélyhez, tartós mozgásképtelenséghez és amputációhoz is vezethet a probléma. Hogy milyen mértékű a károsodás, azt a szakember speciális vizsgálatokkal, rendszeres tesztekkel ellenőrzi, és személyre szabott terápiát javasol, ami a vércukor beállításán kívül egyéb gyógyszeres kezelést foglal magában. Diabéteszes láb esetén mindez kiegészíthető speciális talpbetét viselésével, megfelelő lábápolással, esetleg sebész – és más szakemberek- közreműködésével, mézes sebkezeléssel és lökéshullám terápiával.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)