Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáj a lába a magassarkúban? – Ez lehet az oka!

Érdekességek2022. március 15.

Fotó: gettyimages.com

Reggeli lábszármerevséggel leggyakrabban az aktívan sportolók szoktak találkozni, ám lényegében bárkinél előfordulhat lábszárfájdalom, különösképp azoknál, akik főleg magassarkút viselnek. A kellemetlen tünet hátterében gyakran az Achilles-ín problémája áll, mely szerencsére könnyen kezelhető. Dr. Váradi Éva főorvosnőtől, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistájától többet is megtudhat a problémáról.

Ín: hosszú és sérülékeny

Az Achilles-ín a lábszár izmait a sarokcsonthoz rögzíti, és a lábfej lefeszítésében, lábujjra állásban vesz részt – tehát a járásban, futásban, ugrásban játszik fő szerepet. Mivel ennyire sokat használjuk, esetleg túlerőltetjük, igencsak gyakran sérül. Bár leginkább azoknál okoz problémát, akik rendszeresen sportolnak – pl. futnak –, ám előfordulhat, hogy a magassarkú cipők miatt az ín megrövidül, rugalmatlanná válik, majd gyulladásba kerül, ami nagyfokú fájdalommal jár. Mindezeken kívül okozhatja egy egyszerű rossz mozdulat is, ugyanis ekkor hegszövet keletkezhet a felszínén, ami irritálhatja az ínt körülvevő védőburkot.

Az Achilles-ín gyulladás jelei:

Ezért nem szabad kihagyni a bemelegítést és a nyújtást

Mivel a környező izmok állapota, edzettsége nagyfokú védelmet jelent az Achilles-ín sérülési ellen, ezért fontos a lábszár megfelelő edzése – akár rendszeres sétával –, valamint sportolás előtti nyújtása, hogy az esetlegesen merevebb izmok ellazuljanak. Ennek hiányában lényegesen könnyebben sérül és kerül gyulladásba az ín – hívja fel a megfelelő bemelegítés fontosságára a figyelmet dr. Váradi Éva főorvosnő, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája.


Fontos a pihentetés és a gyulladáscsökkentés

Bár vannak olyan állapotok, amikor érdemes a probléma ellen és a gyógyulás elősegítése érdekében mozogni, ám Achilles-ín gyulladásnál fontos az adott végtag pihentetése, akár fáslizása. Érdemes továbbá aktív fájdalomcsillapítást is igénybe venni, melyen belül injekciós kezeléssel a gyulladás gyorsan megszűntethető.

Tehát a felépülés két pilléren nyugszik: az egyik a pihentetés, a másik pedig a gyulladáscsökkentés.

Mindez természetesen más kiegészítő terápiák felgyorsíthatják – guna terápia, fizikoterápia, lézer-, ami leginkább azok számára bír nagy jelentőséggel, akik nagy fájdalmaik vannak, illetve rendszeresen sportolnak, és a probléma miatt nem szeretnének hosszabb szünetet tartani.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.