Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezt érdemes tudni az artrózisról

Érdekességek2022. május 19.

Az artrózis (ízületi porckopás) a leggyakoribb ízületi elváltozások közé tartozik világszerte, így hazánk lakossága körében is. Sűrű előfordulása miatt számos hit és tévhit kering róla. Ezek közül kiemelve néhányat, igyekszünk tisztázni, vajon mennyire állják meg a helyüket ezek az állítások.

Fotó: gettyimages.comA reuma egy fajtájáról van szó

Valóban a reumás megbetegedések egyike. Nem gyulladásos ízületi elváltozás, hanem a porckopás felgyorsulásával függ össze, ami a porcsejtek megújulási képességének csökkenésével jár. Az artrózisban szenvedő betegeknél az ízületek fedő porc fokozatosan elvékonyodik, töredezetté válik, majd lassú folyamat során felszívódik.

Az életkor előrehaladtával mindenki szenved tőle

Az igaz, hogy az artrózis gyakrabban fordul elő, ahogy öregszünk, de nem minden idős embernél jelentkezik.  Egyes felmérések szerint egyébként az artrózisok mintegy 35%-a 40 éves kor előtt kezdődik.

Családi előzménye van

Az artrózis valódi oka nem ismeretes, valószínűleg több tényező együttes hatására alakul ki, de az öröklődés szerepet játszhat benne. A manifesztálódás okai közé tartozhat többek közt a túlsúlyosság, sérülések (pld. többszörösen rosszul gyógyuló rándulások), mértéktelen  erőkifejtés, túlzott megterhelés (nehéz munka, versenyszerű sportolás stb.).

A kezet érinti leginkább

A gerinc ízületi degenerációja – mely hátfájás formájában jelentkezik – a betegség leggyakrabban előforduló fajtája. Ezután következik a térd-, kéz-, váll-, csípő-ízületek artrózisa.

Minél több jele van a röntgenfelvételen, annál jobban fáj

A fájdalom nem mindig áll arányban a röntgenképen kimutatott eltérésekkel – különösen nem a csípő esetében. Az artrózis pld. nagymértékben zavarhatja a járást, miközben az elváltozás a röntgenképen kevéssé jelentősnek látszik. De ennek a fordítottja is igaz lehet: az ízületi bántalmat jelzi a röntgenkép, míg a beteg nem érez fájdalmat.


Amikor szenvedünk tőle, a lehető legkevesebb mozgás ajánlott

Ellenkezőleg: nem szabad „takarékoskodni” a mozgással, folytatni kell az addigi fizikai aktivitást, az izomtónus megőrzése érdekében. A rendszeres testmozgás egyúttal a betegség megelőzésének is egyik eszköze. Ideális mozgásformák: vízi torna, evezés, kerékpározás – azzal a feltétellel, hogy abbahagyjuk, amint a fájdalom jelentkezik.

A súlyvesztés enyhítheti a fájdalmat

És nem csak a túlsúlyosság által leginkább érintett térdízületi porc kopása esetében. Tanulmányok kimutatták, hogy fennáll a kapcsolat az obezitás és pld. az ujjak artrózisa, fájdalomérzete között is. Általánosságban az orvosok úgy értékelik, hogy egy 10%-os súlyvesztés mintegy 24%-al javítja az artrózisos beteg életminőségét.

Nincs rá hatékony gyógyszer

Noha oki terápia még nem felfedezett, a tüneti kezelés során alkalmazott gyógyszerekkel (paracetamol, nem-szteroid gyulladásgátlók) eredményesen enyhíthető a fájdalom, és a betegség progressziója is lassítható. Erősen megoszlik a reumatológusok véleménye azonban a tekintetben, hogy az ízületi porc két alkotóelemét, a kondroitint és a glükózamint tartalmazó gyógyszerek mennyire hatásosak. Egyes tanulmányok szerint van, amikor csak placebohatást váltanak ki, mások pedig érzékelhető jótékony hatásukat emelik ki. Az viszont elismert tény, hogy többféle kezelés együttesen hozhatja a legjobb eredményt: a fellángoláskor a gyógyszeres kezelés mellett a mozgásterápia, gyógytorna, akupunktúra, gyógyfürdő mindenképp javít a betegek állapotán.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.