Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért veszélyes a COPD!

Érdekességek2017. november 21.

Ma van a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világnapja. Ennek apropóján nézzük meg közelebbről, mi is ez a betegség és miért veszélyes! 

A COPD lehet a harmadik leggyakoribb halálok?

A  COPD világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Magyarországon a COPD-betegek száma feltételezhetően meghaladja a félmilliót, viszont diagnózis hiányában a betegeknek csak körülbelül harmada kerül ellátásra.

Mi is az a COPD és miképp élhetünk együtt a betegséggel?

A COPD dióhéjban

A COPD egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések és ritka öröklődő faktorok is elősegíthetik a kialakulását.

A COPD betegség során lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik, ami egyébként is végbemenne a szervezetben, de a COPD-betegek esetében ez a folyamat felgyorsul. A légzésfunkció mérés során a betegek sokszor megdöbbennek, hogy a tényleges életkorukhoz képest a tüdejük sokkal öregebb.

A COPD-s beteg vezető panasza a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel. Mivel a körzeti orvos rutinból nem végez légzésfunkciós vizsgálatot – ami a COPD diagnózisát igazolhatná -, így gyakran rejtve marad, hogy a tünetek mögött COPD megbetegedés áll.


Így diagnosztizálható

A betegség röntgen eljárással nem kimutatható, röntgenjele nincs, azonban a COPD-betegség egyszerű légzésfunkciós vizsgálattal diagnosztizálható. A légzésfunkciót vizsgáló készülék a beteg által belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét méri, amelyből a kezelőorvos következtet a tüdő állapotára.

A légzésfunkció vizsgálatra általában akkor kerül sor, ha a beteg egy 5 kérdésből álló COPD-kérdéssorra 3 esetben igennel válaszol.

Mit tehet a COPD-beteg, hogy életminőségét minél hosszabb ideig fenntartsa?

A COPD-betegséget érdemes nagyon komolyan venni. Statisztikák szerint, amennyiben a COPD-betegséget nem kezelik, vagy a kezelés fontosságát a beteg nem veszi komolyan, akkor ez jelentősen csökkentheti a beteg élettartamát és életminőségét. A betegek halálát leggyakrabban valamilyen légúti betegség (pl. légúti fertőzés vagy légzési elégtelenség, fulladás), szív- és érrendszeri vagy daganatos betegség kialakulása okozza.


Ha azonban a COPD-s beteg rendszeresen jár tüdőgyógyászati kontroll vizsgálatokra, megfelelően használja a gyógyszerét, akkor a szövődmények jelentős része megelőzhető. Az esetleges daganatos szövődmények kiszűrésére pedig érdemes rendszeresen elmenni a szűrővizsgálatokra (például tüdőszűrés, laborvizsgálat, urológiai vizsgálat, mammográfia) - ezek a szűrések a COPD-s beteg számára különösen fontosak lehetnek.

A COPD kezelésénél az elsődleges és legfontosabbak az erőteljes inhalációs hörgőtágító kezelés, ez javít a legtöbbet a beteg állapotán, terhelhetőségén. Sokféle készítmény van, amelyeket a kezelőorvos személyre szabottan ír elő. Fontos, hogy a betegnek meg kell tanulnia az eszköz használatát, oda kell figyelni a használat során és ténylegesen használnia is kell a készítményt. Ha éppen jobban érzi magát, akkor sem szabad abbahagyni a terápiát.

A hörgőtágító nem csak a mindennapokban segít, hanem arra is megfelelő eszköz, hogy csökkentse a légúti fertőzések kockázatát. A szűk és gyulladt hörgőkben felszaporodott váladékban ugyanis a baktériumok is könnyebben megtelepednek, a beteg állapota hirtelen rosszabbodhat, akár kórházba is kerülhet. A légúti fertőzések ellen a COPD-s beteg számára javasolt az évenkénti influenza oltás, és legalább egyszer a pneumococcus elleni oltás is.

A súlyos COPD-s betegek jelentős része súlyos oxigénhiánnyal küzd, oxigénre van szüksége, hogy mozogni tudjon. A tartós oxigénkezelés 5-10 évvel hosszabbíthatja meg a beteg életét.
A személyre szabott terápiához a rendszeres mozgás és helyes étrend is hozzátartozik. Ha a beteg túlsúlyos, le kell fogynia, hogy ne terhelje a szívét, abban az esetben viszont, ha sovány, meg kell erősödnie – mindkét esetben képessé kell válnia az aktív életre.

De ne felejtsük el, hogy az összes kezelés hatékonysága sem éri el azt a hatást, mint ha az addig dohányzó beteg leteszi a cigarettát. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.

Só, zsír és hozzáadott cukor fogyasztása időskorban

2026. március 15.

Magas zsírtartalmú ételek, részlegesen hidrogénezett vagy hidrogénezett növényi olajat tartalmazó termékek fogyasztása legfeljebb alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott.

Ételkészítés során (az állati zsiradékok, illetve a pálma- és kókuszolaj használatával szemben) a telítetlen zsírsavakban gazdag olajok változatos használata, továbbá zsírszegény konyhatechnológiák alkalmazása (sűrítés, sütőzacskóban sütés stb.) és a zsiradékok túlhevítésének kerülése javasolt.

A hozzáadott cukor és a só bevitelének csökkentése érdekében minél kevesebb csomagolt, feldolgozott élelmiszer fogyasztása, ételek és italok készítéséhez pedig minél kevesebb cukor, szirup, méz, só használata javasolt.

Komoly problémát is jelezhet a szex utáni vérzés

2026. március 14.

Az előző cikkben szex utáni vérzés kevésbé súlyos okairól volt szó. A komolyabb okok között szerepelnek a méhnyakpolipok és a méh üregében elhelyezkedő polipok. Ezek jóindulatú kinövések, de érintésre, mechanikai hatásra vérezhetnek. Bár általában nem rosszindulatúak, eltávolításuk javasolt, mert panaszt okozhatnak és ritkán elfajulhatnak.

A legsúlyosabb, bár szerencsére ritkább ok a méhnyak rosszindulatú elváltozása. A méhnyakrák egyik korai tünete éppen a kontakt vérzés lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszeres nőgyógyászati szűrés – citológia, HPV-szűrés – jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy egy ilyen elváltozás észrevétlen maradjon. Ugyanakkor, ha valaki rendszertelenül jár szűrésre, vagy több éve nem vett részt vizsgálaton, a szex utáni vérzés különösen indokolttá teszi az orvosi kontrollt.