Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért veszélyes a COPD!

Érdekességek2017. november 21.

Ma van a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világnapja. Ennek apropóján nézzük meg közelebbről, mi is ez a betegség és miért veszélyes! 

A COPD lehet a harmadik leggyakoribb halálok?

A  COPD világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Magyarországon a COPD-betegek száma feltételezhetően meghaladja a félmilliót, viszont diagnózis hiányában a betegeknek csak körülbelül harmada kerül ellátásra.

Mi is az a COPD és miképp élhetünk együtt a betegséggel?

A COPD dióhéjban

A COPD egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések és ritka öröklődő faktorok is elősegíthetik a kialakulását.

A COPD betegség során lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik, ami egyébként is végbemenne a szervezetben, de a COPD-betegek esetében ez a folyamat felgyorsul. A légzésfunkció mérés során a betegek sokszor megdöbbennek, hogy a tényleges életkorukhoz képest a tüdejük sokkal öregebb.

A COPD-s beteg vezető panasza a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel. Mivel a körzeti orvos rutinból nem végez légzésfunkciós vizsgálatot – ami a COPD diagnózisát igazolhatná -, így gyakran rejtve marad, hogy a tünetek mögött COPD megbetegedés áll.


Így diagnosztizálható

A betegség röntgen eljárással nem kimutatható, röntgenjele nincs, azonban a COPD-betegség egyszerű légzésfunkciós vizsgálattal diagnosztizálható. A légzésfunkciót vizsgáló készülék a beteg által belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét méri, amelyből a kezelőorvos következtet a tüdő állapotára.

A légzésfunkció vizsgálatra általában akkor kerül sor, ha a beteg egy 5 kérdésből álló COPD-kérdéssorra 3 esetben igennel válaszol.

Mit tehet a COPD-beteg, hogy életminőségét minél hosszabb ideig fenntartsa?

A COPD-betegséget érdemes nagyon komolyan venni. Statisztikák szerint, amennyiben a COPD-betegséget nem kezelik, vagy a kezelés fontosságát a beteg nem veszi komolyan, akkor ez jelentősen csökkentheti a beteg élettartamát és életminőségét. A betegek halálát leggyakrabban valamilyen légúti betegség (pl. légúti fertőzés vagy légzési elégtelenség, fulladás), szív- és érrendszeri vagy daganatos betegség kialakulása okozza.


Ha azonban a COPD-s beteg rendszeresen jár tüdőgyógyászati kontroll vizsgálatokra, megfelelően használja a gyógyszerét, akkor a szövődmények jelentős része megelőzhető. Az esetleges daganatos szövődmények kiszűrésére pedig érdemes rendszeresen elmenni a szűrővizsgálatokra (például tüdőszűrés, laborvizsgálat, urológiai vizsgálat, mammográfia) - ezek a szűrések a COPD-s beteg számára különösen fontosak lehetnek.

A COPD kezelésénél az elsődleges és legfontosabbak az erőteljes inhalációs hörgőtágító kezelés, ez javít a legtöbbet a beteg állapotán, terhelhetőségén. Sokféle készítmény van, amelyeket a kezelőorvos személyre szabottan ír elő. Fontos, hogy a betegnek meg kell tanulnia az eszköz használatát, oda kell figyelni a használat során és ténylegesen használnia is kell a készítményt. Ha éppen jobban érzi magát, akkor sem szabad abbahagyni a terápiát.

A hörgőtágító nem csak a mindennapokban segít, hanem arra is megfelelő eszköz, hogy csökkentse a légúti fertőzések kockázatát. A szűk és gyulladt hörgőkben felszaporodott váladékban ugyanis a baktériumok is könnyebben megtelepednek, a beteg állapota hirtelen rosszabbodhat, akár kórházba is kerülhet. A légúti fertőzések ellen a COPD-s beteg számára javasolt az évenkénti influenza oltás, és legalább egyszer a pneumococcus elleni oltás is.

A súlyos COPD-s betegek jelentős része súlyos oxigénhiánnyal küzd, oxigénre van szüksége, hogy mozogni tudjon. A tartós oxigénkezelés 5-10 évvel hosszabbíthatja meg a beteg életét.
A személyre szabott terápiához a rendszeres mozgás és helyes étrend is hozzátartozik. Ha a beteg túlsúlyos, le kell fogynia, hogy ne terhelje a szívét, abban az esetben viszont, ha sovány, meg kell erősödnie – mindkét esetben képessé kell válnia az aktív életre.

De ne felejtsük el, hogy az összes kezelés hatékonysága sem éri el azt a hatást, mint ha az addig dohányzó beteg leteszi a cigarettát. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A forró nyári napok különösen megterhelik a szervezetet

2026. augusztus 23.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.


Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

A korai klimax jelei

2026. augusztus 23.

A menopauza kezdete átlagosan az 51. év körüli időszakra tehető. Korai klimaxról beszélünk, ha a tünetek a 40. év előtt jelentkeznek. Dr. Bérczy Judit endokrinológust a változókorról és annak idő előtti megjelenéséről kérdeztük. 

Azonos tünetek, évekkel korábban

A kor előrehaladtával a női ciklus először szabálytalanná válik, majd végül teljesen elmarad. Menopauzáról beszélünk, ha menstruáció az előző egy éven belül nem jelentkezett. Ezt az időszakot egyéb tünetek is kísérik: hangulati ingadozások, hőhullámok, alvászavarok, a szexuális vágy csökkenése, hüvelyszárazság a legjellemzőbb panaszok. A korai klimax tünetei ezzel megegyeznek, csak kialakulásuk időpontja tér el. Rendszerint 40 éves kor körül – van, akinél még korábban – megjelennek. Gyakoriságát tekintve a panaszok 15 és 29 év között 1000-ből 1, 30 és 39 év között 100-ból 1 hölgynél jelentkeznek.

A körömgomba kezelése

2026. augusztus 22.

A körömgomba kórokozói a kéz és a láb körmeit egyaránt megtámadhatják. A gombás fertőzések ritkán gyógyulnak meg gyógyszeres kezelés nélkül, a terápia több hónapos, általában féléves időszakra is elnyúlhat, és a gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Tegyük szabaddá a hatóanyag útját

A külsőlegesen alkalmazott krémek (a vény nélkül kapható gyógyszerek között pl. bifonazol tartalmúak) és körömlakkok (amolorfin vagy ciklopirox hatóanyaggal) közvetlenül a körmön kerülnek alkalmazásra, azonban a hatásuknak a vastag és sok esetben a hatóanyagok számára nehezen átjárható köröm szab határt. Ezt a „gátat” segít leküzdeni a köröm hidratáltságának növelése (pl. a kezelést megelőző vízben történő áztatás), de egyszerűen kivitelezhető a köröm kezelés előtti reszelése, horzsolása, lekaparása, ami során szintén csökkenthető a köröm vastagsága, így a hatóanyag jobban hozzáfér a gombás körömrészekhez. Gyógyszeres megoldások is léteznek a köröm „átjárhatóbbá” tételére. Ilyen céllal található meg - a gombaellenes hatóanyag mellett - a kezelés hatékonyságát fokozó karbamid egyes körömgomba ellenes szerekben.