Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért kell a vitaminokat pótolni a kicsiknél és a nagyoknál is

Érdekességek2018. május 05.

vitamin pótlásTavaszi vitaminpótlás: a hiperaktivitás9  és az elhízás7 megelőzésében is segíthet a D-vitamin.

A tavasz beköszöntével nem csak a hosszú tél során hiányolt napsütést érdemes élvezni, de szervezetünk kiürült vitamin- és ásványianyag-raktárát is fontos feltölteni. Sajnos a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő pótlásra, a hiányos bevitel pedig már gyermekkorban riasztó méreteket ölt:

Ezek a hiányosságok nagy szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is.

Életünk egyik szakaszában sem figyelhető meg olyan mértékű fejlődés, mint az élet első 1000 napjában, ezért ez az időszak kiemelt jelentőségű nemcsak a gyermekkori, de a felnőttkori egészség szempontjából is. Ennek ellenére sajnos csak a magyar édesanyák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt, és míg újszülöttkorban nagy figyelmet fordítanak a megfelelő vitaminbevitelre, 1 éves kor felett már csak töredékük pótolja az olyan elengedhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, mint például a vas vagy a D-vitamin.1


A koraszülést és az agy fejlődését is befolyásolja a vitaminbevitel

Az élet első 1000 napja a fogantatás pillanatával kezdődik, a várandósság idején pedig fokozottan ügyelni kell a megnövekedett vitaminszükséglet kielégítésére: akár 30-50%-kal magasabb lehet a kismama jód-, vas-, folsav-, magnézium-, B6-, B12-, C- és D-vitamin-, valamint cinkszükséglete.4

A pótlás mind az anya, mind a magzat számára nélkülözhetetlen: vashiány esetén például a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, továbbá az állapot növeli a koraszülés esélyét, és az első trimeszter megismételhetetlen kognitív fejlődési folyamatát is veszélyezteti. Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékok vastartalma mindössze 25%-ban képes a szervezetbe épülni3, ezért a külső pótlásról is gondoskodni kell, a megfelelő felszívódást pedig C-vitaminnal segíthetjük elő. Terhesség idején az ajánlott bevitel napi 105 mg.4

Az ómega-3 zsírsavak szintén kulcsszerepet töltenek be a baba agy- és látásfejlődésében (a fogantatástól kezdve egészen a szoptatás végéig), a szív egészségének megőrzésében, valamint csökkentik a koraszülés veszélyét is.5

Elhízás, hiperaktivitás, cukorbetegség: mindhárom állapot megelőzésében segíthet a D-vitamin

Nem lehet eleget hangsúlyozni a D-vitamin-pótlást sem, amely a csontfejlődés mellett csökkenti az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát is. Az 1 éves korig előírt D-vitamincseppeknek köszönhetően az első 12 hónapban a kisbabák többsége megfelelő mennyiségű vitaminhoz jut, az első születésnapot követően azonban már csak a szülők kevesebb mint fele tudja, hogy folytatni kell a pótlást (1-3 éves kisgyermekek esetén napi 400 NE a javasolt beviteli mennyiség6, de 3 éves kor után sem szabad abbahagyni a D-vitamin kiegyensúlyozott pótlását.)

A D-vitamin csontfejlődésben betöltött szerepe régóta ismert, azonban számos más területen is jótékony hatással bír:

A szülők figyelmetlensége sajnos rövid és hosszú távon is megmutatkozik: az 1-3 éves gyerekek 65 százaléka nem fogyaszt elég D-vitamint, negyedük vasbevitel szintje alacsony, 42 százalékuk pedig kalciumból kap keveset1, míg a 11-18 éves korosztály csaknem 100 százalékának alacsony a D-vitaminszintje, 35 százalékuknak alacsony a kalcium- és több mint 20 százalékuknak a vasszintje2.

A tavasz beköszöntével a szakértők fokozottan figyelmeztetnek a kiürült vitaminraktárak feltöltésére, illetve folyamatos pótlására, különös figyelmet fordítva a várandósság idejére és az élet első 1000 napjának meghatározó időszakára.

 

További információ és segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu

Források
1 0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ – TNS Hoffmann – Nutricomp, 2015
2 A TÉT Platform kutatási adatai alapján
3 Human Vitamin and Mineral Requirements; WORLD HEALTH ORGANIZATION FOOD SND AGRICULTURE ORGANIZATION OF THE UNITED NATIONS; Rome, 2002.
4 Németország, Ausztria, Svájc referenciaértékek szoptató anyák részére, 2013
5 Assessment of DHA on reducing early preterm birth: the ADORE randomized controlled trial protocol, BMC Pregnancy Childbirth. 2017; 17: 62., Published online 2017 Feb 13. doi: 10.1186/s12884-017-1244-5
6 Wagner C. L. and Greer F. R.: Prevention of rickets and vitamin D deficiency in infants, children, and adolescents. Pediatrics. 2008;122:1142-52.
7 Al Sawah et al.: 25-Hydroxyvitamin D and glycemic control: A cross-sectional study of children and adolescents with type 1 diabetes, 2016
8 V. P. Walker – R. L. Modlin: The Vitamin D Connection to Pediatric Infections and Immune Function, 2010
9 M. R. Sharif et. al.: The Relationship between Serum Vitamin D Level and Attention Deficit Hyperactivity Disorder, 2015


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.

Ökológiai lábnyom csökkentése a dietetikai gyakorlatban

2025. július 08.


A dietetikus akár beteg, akár egészséges kliensnek ad táplálkozási tanácsot élelmiszerekkel, ételekkel, receptekkel, étlaptervezéssel, adagnagyságokkal kell, hogy foglalkozzon. Figyelembe kell venni az egyéni igényeket és helyi lehetőségeket épp úgy, mint a gazdaságossági szempontokat a mennyiség tervezésénél, és a maradék felhasználást. (2) Vagyis egy étrendi körforgást kell megvalósítani, amit ma már környezettudatossági szempontok kell, hogy vezéreljenek (1. ábra). Ezek a szempontok nem bonyolultak, sőt kézenfekvőek, de tudatosítani kell az emberekben, hogy minél többször megvalósulhassanak.25.