Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért fontosak a probiotikumok a bébiknek

Érdekességek2022. július 14.

Fotó: gettyimages.com

A legkisebbeknek is szükségük van jótékony baktériumokra, azaz probiotikumokra. Hogy miért, s hogyan, arról Dr. Csáki Csilla gyermekgyógyász-allergológus beszélt nekünk.

Mi köze a bébik bélflórájának az immunrendszerükhöz?

A baba megszületését követően a kezdetben steril, kórokozómentes bélcsatorna néhány óra leforgása alatt benépesül baktériumokkal. A természetes úton született és anyatejjel táplált csecsemők bélcsatornájában hasznos baktériumtörzsek fognak elszaporodni. A császármetszéssel született ill. tápszerrel táplált babák esetében nagy a veszélye annak, hogy a hasznos baktériumok helyett másfajta, esetleg betegséget okozó törzsek telepednekk meg.

Ezeket a hasznos bélbaktériumokat nevezzük probiotikus baktériumoknak, és az ilyen baktériumokat tartalmazó készítményeket probiotikumnak. Ide tartozó baktériumtörzsek a különféle Bifidobaktériumok és a Lactobacillusok (tejsavbaktériumok). Jellemző tulajdonságuk, hogy az immunrendszer tanítómestereiként az első élethónapokban szabályozzák a bélfalban levő immunsejtek működését, serkentik az immunrendszer érését.

Hogyan hatnak a probiotikus baktériumok a baba immunrendszerére?

A probiotikus baktériumok szabályozzák a bélcsatorna immunfolyamatait, gátolják az allergiás folyamatok kialakulását. A bifidobaktériumok hiánya a fejlődő immunrendszer egészének olyan zavarait idézheti elő, amely későbbi életkorban hajlamosíthat allergia, cukorbetegség, elhízás, szívbetegségek kialakulására is.

Hogyan biztosíthatók a csecsemő számára a megfelelő jótékony baktériumok?

Leginkább szoptatással, ugyanis az anyatejben bőségesen megtalálhatóak a bifidobaktériumok. Anyatej teljes hiánya esetén megfelelően ellenőrzött, kipróbált probiotikus baktériumtörzset tartalmazó tápszerrel való táplálás javasolható.

Milyen egyéb hatásai vannak a csecsemőkorban adott probiotikumoknak?

Számos klinikai vizsgálat bizonyította, hogy a probiotikumok hatékonyan képesek a csecsemőkori ekcéma, atópia megelőzésére. Védik a babát a bélcsatornán keresztüli fertőzésekkel szemben is.


Antibiotikum kicsiknek?

A csecsemőkorban gyakran nem kellő indokkal adott, pl. láztalan náthára, torokgyulladásra elrendelt antibiotikumok képesek ennek a hasznos bélflórának a teljes kiirtására. A kipusztított baktériumok helyét gyakran kórokozók foglalják el, melyek aztán emésztési zavarokat, puffadást, hasfájást, hasmenést okoznak és az immunrendszeri kedvező hatás is kimarad. Ezért csecsemők antibiotikus kezelését követően feltétlenül szükséges kiegészítő probiotikum két hetes adása, megfelelő készítmény (oldat, por) formájában.

A csecsemőkori hasfájás és a probiotikumok összefüggése

A csecsemőkori, több órán át tartó, csillapíthatatlan sírással járó görcsös hasfájás (kólika) hátterében szerepet játszik a bélflóra kóros irányú megváltozása, a Lactobacillusok (tejsavbaktériumok) csökkent jelenléte és egyéb, fokozottan gázképző baktériumok elszaporodása. Ugyanakkor az is tény, hogy az anyatejjel táplált babák is gyakran hasfájósak. Kiderült, hogy egy bizonyos Lactobacillus törzs jelenléte véd a hasfájással szemben és segíti a baba emésztését, míg más törzseknek nincs ilyen kedvező hatása. Tápszerrel táplált babák számára már rendelkezésre áll ezzel a hasfájást csökkentő probiotikummal dúsított, speciális tápszerkészítmény és már önállóan, csepp formátumban is kaphatóvá vált a patikákban

Mikor adjunk probiotikumot 0-1 éves bébiknek?

Adjunk probiotikumos tápszert a babának,

Adjunk kiegészítő probiotikus készítményt, szoptatás mellett is:

Dr. Csáki Csilla
gyermekgyógyász, allergológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A tiszta környezet csökkenti a hiányzást és erősíti a pszichés biztonságérzetet

2025. július 05.

A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem a dolgozói jóllétet és a versenyképességet befolyásoló tényező. Szakértőnk szerint a rendszeres fertőtlenítés, a portalanított környezet és a rendezettség kézzelfogható hatással van a munkavállalók egészségére és pszichés biztonságérzetére. Egy tiszta irodai tér motiválólag hat, erősíti a munkáltató iránti bizalmat, és hozzájárul a cég külső jó megítéléséhez is.

„A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem versenyképességi szempont, dolgozói jóllétet befolyásoló tényező, sőt, sok esetben stratégiai befektetés” – véli Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a pandémia után a takarítás szerepe gyökeresen átalakult: ami korábban egy csendes háttérfolyamat volt, mára a bizalom, a biztonság és a professzionalizmus szimbóluma lett.

De miért is érdemes többet költeni rá, miért fordítanak ma már a cégvezetők is komolyabb figyelmet a takarítás minőségére? A válasz valójában egyszerű és sokszorosan megtérül: a professzionális, rendszeres takarítás kézzelfogható hatással van a munkavégzés hatékonyságára, a dolgozók egészségi állapotára és lelki közérzetére, valamint arra az élményre is, amit az ügyfelek az irodákba belépve a céggel kapcsolatban átélnek.

A higiénia mint bizalom- és motivációépítő erő

„Egy tiszta iroda nemcsak szebb, hanem sokkal egészségesebb is. A portalanított környezet, a megfelelően tisztított szellőzőrendszerek és a gyakran fertőtlenített felületek miatt kevesebb a megbetegedés, így kevesebb a betegszabadság is. Ez pedig közvetlenül hat a produktivitásra” – magyarázta Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezetője.

A higiénia azonban nemcsak fizikai biztonságot ad. Egy rendezett, jól karbantartott munkakörnyezet pszichológiai biztonságot is nyújt. Segít a stressz csökkentésében, a kiszámíthatóság érzésének fenntartásában, és megerősíti azt a benyomást is, hogy a munkáltató törődik a kollégákkal.

„A munkavállalók sokkal motiváltabbak egy olyan környezetben, ahol látszik, hogy fontos a tisztaság. Ez nemcsak az egészségről szól, hanem arról is, hogy a munkáltató felelősséget vállal az emberekért. Ezt mindenki megérzi” – tette hozzá a szakértő.

A véradással és plazmaadással reményt adhatunk másoknak és életeket menthetünk

2025. július 05.

2004 óta minden év június 14-én tartott Világnap több nemzetközi egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. A Világnap tudatosítja a vér- és a plazmaadás jelentőségét. Az idei jelmondat – „Adj vért, adj reményt: együtt életeket menthetünk!” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre.

A vér és a plazma elengedhetetlen a modern orvoslásban. A vér kritikus fontosságú a műtétek és a traumatológia során, míg a plazmából származó gyógyszerek életmentőek hemofíliában, immunrendszeri rendellenességekben szenvedők, transzplantált betegek és súlyos égési sérültek számára. Ezek a kezelések nemcsak gyógyítanak, hanem új esélyt kínálnak egy teljes életre.

A vér és a plazma egyedüli forrását egyaránt az önkéntes donorok jelentik. Magyarországon naponta mintegy 1600–1800 véradóra van szükség a vérellátás biztosításához1. Folyamatosan nő a plazma iránti igény is, mivel egyre több betegség kezelésében alkalmazzák. Egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez például átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.

„Vérplazmából készült gyógyszereket nemcsak ritka betegségek kezelésénél alkalmaznak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Súlyos fertőzések, autoimmun kórképek, égési sérülések, szervátültetések vagy épp komplikált szülések során is létfontosságúak lehetnek. A plazmából nyert immunglobulinok és alvadási faktorok segítenek megállítani a vérzést vagy megelőzni az életveszélyes szövődményeket – segítve a betegeket, hogy visszatérhessenek a mindennapi életükhöz.”

A BioLife Europe, egy vérplazma gyűjtésére és feldolgozására szakosodott nemzetközi vállalat által 2025 elején, több mint 1800 ember bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy a donorok egyik legfőbb motivációja mások segítése.

A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a rendszeres plazmaadóknak évente egyszer teljes körű véradáson is részt kell venniük. A plazmaközpontok ezt külön véradási napokkal támogatják, biztosítva a folyamatos és biztonságos országos vérellátást.

A BioLife felmérése azt is megállapította, hogy egyre több ember ismeri a vér- és plazmaadás közötti különbségeket, bár sokan még mindig nem tudják, hogy plazma sokkal gyakrabban adható.

„A plazmaadás hasonló a véradáshoz” – mondja Dr. Nyerges Judit. „De a véradással ellentétben, ahol minden összetevőt levesznek, és ezek újratermelődése körülbelül 56 napot vesz igénybe, a plazmaadás során egy modern és biztonságos eszköz elválasztja a plazmát a többi vérkomponenstől, majd ez utóbbit, köztük a vörös- és fehérvérsejteket visszajuttatja a donor szervezetébe. Ezt plazmaferezisnek nevezik. Mivel a szervezet könnyebben pótolja a plazma összetevőit, ezért plazma gyakrabban adható: legalább két donációmentes napnak kell eltelnie két plazmaadás között. Azok, akik rendszeresen részt vesznek mindkét típusú donációban, jól tájékozottak a vér- és plazmaadás közötti különbségekről” – magyarázza Dr. Nyerges Judit.

Az öngyógyítás lehetőségei utazási hasmenés esetén

2025. július 04.

Sajnos, az utazók 80%-a nem tartja be a biztonságos evés-ivás szabályait. Még a legfigyelmesebb turista is vét kisebb hibákat, melyek betegséghez vezethetnek. Mit lehet tenni, ha mégis fellép a hasmenés az utazás közben?

Az utazási hasmenés kezelésének tengelyében a folyadékpótlás áll. A többszöri hasmenés, hányás ugyanis nemcsak folyadékvesztéssel jár, hanem a szervezetből ekkor igen sok, a sejtműködéshez elengedhetetlen só is távozik. Ugyanaz a helyzet áll elő, mint amit az előző fejezetben a kiszáradásról írtam. Folyadékpótlás történhet palackozott ásványvízzel, teával, vagy házilag elkészíthető keverékkel: 4 púpozott teáskanál cukor, fél teáskanál só 1/2 liter forralt vagy palackozott (nem szénsavas) vízben feloldva. (Lásd még a kiszáradás elleni védekezésnél).

A folyadékbevitel a napi minimum 2 litert el kell, hogy érje: félóránként egy pohár folyadék, plusz minden széklet után még egy pohár ajánlott.

A nagy mennyiségű víz ivása maga is hányingert okoz, ezért előnyben kell részesíteni a teát vagy gyümölcslevet. Jómagam a gyermekbetegeimnek – azok nagy örömére – bő kólafogyasztást és ropievést javasolok: a sósrúd nemcsak szomjúságot okoz, melyre inni kell (folyadékpótlás!) hanem sóval is ellátja a szervezetet.

Székletfogók alkalmazása is indokolt. A hasmenés kezelésére enyhébb esetekben loperamid adását szokták javasolni. Saját tapasztalataim szerint az utazási hasmenésnél, előnyben kell részesíteni a vényre kapható, erősebb, hatásosabb szereket, feltéve, ha a betegnek nincs szürkehályogja. Súlyosabb esetekben jön szóba az antibiotikum adása, mely általában 24 órán belül enyhíti a tüneteket. Ezek azonban vényköteles gyógyszerek, a háziorvos írhatja fel. A rifaximin-származékokat ajánlják széles spektrumuk és bélrendszerből fel nem szívódó hatóanyaguk miatt. A rifamixin 2×200 mg dózisban három napig szedve hatásos szernek bizonyul, ugyanakkor utazóbarát adagolása még azt is eltűri, ha a beteg egy alkalommal elmulasztja a beszedését.

Kiegészítő gyógyszerek, fájdalomcsillapító és görcsoldó nyugodtan alkalmazható.

Érthetetlen módon szinte mindenki elfelejtkezik a diéta megtartásáról, pedig ez az alapja annak, hogy ne terhelje tovább az amúgy is meggyötört emésztőrendszerét.