Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért érdemes legalább évente laboratóriumi vérvizsgálatot kérni

Érdekességek2024. január 16.

A vér laboratóriumi elemzése az egyik legrégibb, ugyanakkor a mai napig az egyik legjobb diagnosztikai eljárás. Az egészségünk megőrzése miatt is érdemes évente legalább egyszer laboratóriumi vérvizsgálatot kérni, hiszen a vér összetevőinek esetleges eltéréseiből számos elváltozásra, betegségre még az előtt következtetni lehet, hogy tünetet okozna – hívja fel a figyelmet dr. Fehér Ágnes, a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa. 

A vérképből sok minden látszik

A laborvizsgálatoknak a legtöbb esetben a vérkép elemzése is része. A teljes vérvizsgálat információval szolgál a vörösvértestek, a fehérvérsejtek, és a vérlemezkék/ trombociták alakjáról, mennyiségéről, nagyságáról. A minőségi/kvalitatív vérkép a fehérvérsejtek százalékos megoszlását reprezentálja. A normálistól eltérő eredmények olyan állapotváltozásokra engednek következtetni, amilyenek például a vérképzőrendszer betegségei, a véralvadási zavarok, a vérszegénység vagy a vitaminhiány – magyarázza dr. Fehér Ágnes. 

A mennyiségi vagy kvantitatív elemzés pedig megmutatja a vér alakos elemeinek abszolút számát. A kvantitatív és a kvalitatív vérkép értékeiből lehet következtetni egyebek mellett a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességére vagy akár allergiás kórképekre is. 

Miért hasznos a vérkép elemzése?

A vérvizsgálat lehet egy rutin kivizsgálás része, vagy célzott vizsgálat, amennyiben a páciensnek valamilyen tünete van, és az annak hátterében meghúzódó problémát szeretnék felderíteni. Krónikus betegség esetén számos esetben a laborvizsgálattal nyomon követhető a terápia hatásossága, a szervezetben végbemenő változások. Ez utóbbi okból nemcsak a krónikus betegségben szenvedőknél, de a várandósoknál is rendszeresen ír elő a kezelőorvos labor- és ezen belül vérvizsgálatot. 

Mindenki másnak is érdemes azonban legalább évente egyszer vérképet nézetnie, mert ha bármilyen eltérés látható a vér összetevőiben, az hiányállapotokra és/vagy sokféle megbetegedésre utalhat még az előtt, hogy bármiféle tünetet okozna. A betegségek időbeni felismerésében tehát szintén jelentős szerepe van a vérképelemzésnek, ahogyan szűrővizsgálatként az egészségmegőrzésben is. 


Kis rutin, nagy rutin – mit vizsgálnak a vérben?

Bár a köznyelvben gyakran használjuk a kis és a nagy rutin laborvizsgálat kifejezéseket, nincs általános sztenderd, amely alapján pontosan definiálni lehetne ezek tartalmát. Az egyes vizsgálati kéréseket a háziorvos vagy a kezelőorvos minden esetben az adott páciensre szabja. 

A vérvizsgálat ily módon lehet, hogy csak a minőségi/mennyiségi vérképet tartalmazza, vagyis a vörösvértest, a fehérvérsejt, és a vérlemezkék, vagy trombociták alakjáról, mennyiségéről és nagyságáról ad képet. Csak a vérkép vizsgálata a vérképzőszervi megbetegedések esetén néhány esetben elég lehet (kontrollvizsgálatok), de máj-vesefunkció, ionszintek, húgysav, LDH, összfehérje-albumin szintek ismerete is elengedhetetlen a kivizsgálás részeként. Emellett a hormonszintek, daganatos betegségek esetén (amennyiben a tumormarker kezdeti értéke eltért a normáltól) a tumormarkerek szintjének ellenőrzése is informatív a terápia hatásosságára nézve.

Eltérések a vérképben

A laborvizsgálati leleten a páciensnél mért értékek mellett a legtöbb esetben megtalálhatók a vizsgált paraméterek normál értékei. Az átlagtól való eltéréseket csillaggal jelölik. Fontos tudni, hogy az átlagértékeket nem mindenütt ugyanabban a mértékegységben adják meg, és a laborok által jelölt normál tartomány is eltérő lehet, így két különböző helyen végzett laborvizsgálatot nem minden esetben lehet és szabad összehasonlítani – mutat rá a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa. 

A mért értékeket befolyásolhatja a páciens neme, kora, testsúlya, de az esetleges krónikus betegségei, szedett gyógyszerei, sőt étrend-kiegészítői is, illetve meglévő betegségeink, de még a napszak is. Ezért nagyon lényeges, hogy a laboreredményt mindig a házi- vagy szakorvos értékelje ki, hiszen ő összefüggéseiben látja a vérképben mutatkozó eltéréseket. Természetesen a magánellátásban mindenkinek lehetősége van beutaló nélkül is vérvizsgálatot végeztetni, bár annak elemzése mindenképpen orvosi feladat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A biztonságos napozás

2026. június 15.

Minden évben újabb és újabb, egyre nagyobb védelmet nyújtó napozószerekkel rukkol elõ az ipar, ön napozáskor mégsem érezheti magát teljes biztonságban. Viszonylag keveset tartózkodjon a napon, annál többet az árnyékban, válassza ki és alkalmazza ésszerûen a napozószereket - ez a biztonságos barnulás titka!

Mottó: Mértékletesen napozzon!

A napsütés pozitív hatást gyakorol a lelkiállapotra.

IGAZ Ezt az állítást minden orvos megerõsítheti. Fõként a szem recehártyája által érzékelt fény az, amely - a kedélyállapot hormonjának (melatonin) szabályozása révén - erõteljesen javítja a kedélyállapotot, és feltölti az embert energiával.

Hagyományos kínai orvoslás az allergiaszezonban

2026. június 15.

Szõlõmaggal, aloe verával és korallból kivont kalciummal a szénanátha ellen

Egyre növekszik a szénanátha ellen küzdõk között a természetes gyógymódok iránt érdeklõdõk száma. A hagyományos kínai orvoslásban (TCM) számos hatékony módszer ismert, mely már hazánkban is követõkre talált, így például az akupunktúra, a galagonya fogyasztása, a gyömbér-, az aloe vera- vagy a szõlõmag-kivonatot tartalmazó tea inhalálása.

A TCM alapelve, hogy a szervezet számára szükséges dolgokat mind meg lehet találni a természetben és a legjobb onnan felvenni, ennek megfelelõen a hagyományos kínai orvoslásban allergiaszezon esetén sem használnak szintetikus vitaminokat. A C vitamint - melynek bevitelével kedvezõ eredmény érhetõ el - például csipkebogyóból, gabonafélékbõl, kukoricából, búzából nyerik, de a galagonya gyümölcsöt is igen fontos C-vitamin forrásként tartják számon.

 

Mániáink

2026. június 14.

Rossz szokások vagy kényszeres cselekvések?

Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnõjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van...

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idõ óta elkísérik már. Amit azonban már "nevetséges szokásnak" szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.